közigazgatási egység Romániában From Wikipedia, the free encyclopedia
Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Szomszédos megyéi: Maros megye nyugaton, Brassó megye és Kovászna megye délen, Bákó megye (Bacău) és Neamț megye keleten, Suceava megye északon. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Csík vármegye és Udvarhely vármegye területéből.
| Hargita megye (Harghita) | |
 | |
 | |
| Hargita megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Csíkszereda |
| Jelzés | HR |
| Terület | 6639 km² |
| Körzethívószám | (+40) 266 |
| Népesség | |
| Népesség | 291 950 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Térkép | |
| |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hargita megye témájú médiaállományokat. | |
Hargita megye területe 6639 km². Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok (Ciuc), a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Hargita (Harghita). Ezen hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.
A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe, ám nyáron meglehetősen meleg is lehet. Amennyiben elég eső esik, a megye klímája tökéletes az erdei gombák számára.
A megyében ered Románia két fontos folyója, a Maros és az Olt. Ezek a folyók Marosfőnél és Csíkszentdomokosnál erednek egymástól néhány kilométerre. A Maros innen nyugat felé folyik, majd a Tiszába ömlik, míg az Olt dél felé, a Dunába ömlik. (Ezt örökíti meg A Maros és az Olt legendája.) Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni eredetű krátertó a megye déli részén, Tusnád közelében. A Gyilkos-tó egy hegyi tó Gyergyószentmiklós közelében. A Békás-szoros egy megejtően szép, szűk hasadék, melyet a Békás-patak alakított ki.
| Hargita megye 10 legmagasabb hegycsúcsa: | |||
| Hely | Név | Magasság | Hegység |
|---|---|---|---|
| 1. | Kelemen-forrás-csúcs | 2032 m | Kelemen-havasok |
| 2. | Rekettyés-csúcs | 2021 m | Kelemen-havasok |
| 3. | Cserbükk | 2013 m | Kelemen-havasok |
| 4. | Csont-hegy | 1900 m | Kelemen-havasok |
| 5. | Vajda-csúcs | 1885 m | Kelemen-havasok |
| 6. | Madarasi-Hargita | 1801 m | Hargita |
| 7. | Nagy-Hagymás | 1793 m | Hagymás-hegység |
| 8. | Fekete-Hagymás | 1771 m | Hagymás-hegység |
| 9. | Drágás-csúcs | 1767 m | Kelemen-havasok |
| 10. | Rákosi-Hargita | 1758 m | Hargita |
Az éghajlat hegyközi és hegyvidéki, hosszan tartó hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 4 °C a hegyeken és 5.6 °C a medencékben. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -6.8 °C a medencékben és -4 °C a hegyvidéken, nyáron az átlaghőmérséklet 16 °C ill. 12 °C. A legmagasabb hőmérsékletet (36.5 °C) 1952-ben mérték Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat (-38 °C (1963. január 18.).]-ben a Gyergyói-medencében. Télen gyakoriak a hőinverziók. A fagyos napok száma az alacsonyabb részeken évi 160. Ritkán előfordulnak késői (júniusi) és korai (szeptemberi) fagyok is. Az évi csapadékmennyiség 550–1000 mm.
A 2002. évi népszámlálás szerint a megye összlakossága 326 222 fő volt, 2011-ben 310867 főre csökkent. Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben. A népesség változása az utóbbi 170 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]
|
magyarok
70% fölött
50–70% között |
románok
70% fölött
50–70% között |
A legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint a megye főbb etnikumai a következők: magyar (82,9%), román (12,6%), cigány (1,7%)[3]
A legnagyobb magyar csoport a székelyeké, a legtöbb település népességének többségét ők teszik ki, a románok elsősorban a megye északi részén tömörülnek, központjuk Maroshévíz (Toplița).
Vallások szerint a népesség a következőképpen oszlik meg: római katolikus 65%, ortodox 13%, református 13%, unitárius 7%, egyéb 2%. A székelyek javarészt katolikusok, míg a románok főként ortodox vallásúak.
A megyében 2007. július 1-jén négy municípium ‑ Csíkszereda (Miercurea-Ciuc), Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), Maroshévíz (Toplița) és Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) ‑, öt további város ‑ Balánbánya (Bălan), Borszék (Borsec), Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc), Szentegyházasfalu (Vlăhița) és Tusnádfürdő (Băile Tușnad) ‑ és 58 község van, melyekhez összesen 264 település tartozik.[4]
A megyei tanácsot 31 tanácsos – köztük a tanács elnöke – alkotja, akiket legutóbb 2020-ban választott meg a megye lakossága. A tanács jelenlegi elnöke Borboly Csaba, aki az RMDSZ színeiben nyert tisztséget.
|
Megyei jogú városok |
Városok |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
