Maroshévíz

Maroshévíz (korábban Gyergyó-Toplica, románul: Toplița, németül: Töplitz) municípium Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Hargita megye északi régióközpontja. A gyergyói fakereskedés és marosi tutajozás egykori központja.

Maroshévíz (Toplița, Töplitz)
Maroshévíz címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Rang	municípium
Községközpont	Toplița
Beosztott falvak	Lista Kelemenpatak Lunkány Magyaros Moglán Székpatak Vugány Válya Zsákhegy
Polgármester	Dumitru Olariu (2020. október – 2024. október 31.) Victor-Sebastian Buzilă (2024. november 1. – , 2024-es romániai önkormányzati választások)
Irányítószám	535700
SIRUTA-kód	83632
Népesség
Népesség	7569 fő (2021. dec. 1.)[1] +/-
Magyar lakosság	2092 (17%, 2021)[2]
Község népessége	12 609 fő (2021. dec. 1.)[3]
Népsűrűség	37,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	650 m
Terület	338,3 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 31″, k. h. 25° 22′ 15″46.9918309, 25.3708558
Maroshévíz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroshévíz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 32 km-re északnyugatra, a Maros völgyszorosának kapujában fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Kelemenpatak, Lunkány, Magyaros, Moglán, Székpatak, Válya, Vugány és Zsákhegy.

Története

Területét székelyek népesítették be, a település valószínűleg egykori irtványtelepből fejlődött ki, 1567-ben említik először. Régibb térképek és okmányokban mindenütt Gyergyó-Toplicza néven találjuk meg. A maroshévízi meleg forrásokat I. Rákóczi György fejedelem 1638-ban maga is meglátogatta, mivel a Siklósi Mihálynak küldött instructióját a gyergyói meleg fürdőkön (in Thermis Gyergyoiensibus) írt alá.^[4]

1910-ben 7388 lakosából 4194 román és 2414 magyar volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott. A település az utóbbi 20 évben jelentősen fejlődött. 2002-ben 15 880 lakosából 11 291 román, 4039 magyar, 486 cigány és 15 német volt. Maroshévíz történetének ismert feldolgozója Czirják Károly helytörténész.

2002-ben nyilvánították municípiummá.^[5]

Látnivalók

Templom

• A moglanyesti Nagyasszony kolostortemplomot 1658-ban I. György István moldvai fejedelem építtette felesége, Safta részére fából.
• Műemlék fatemplomát, amely a Szent Illés kolostor mellett áll, 1847-ben építették a Maros megyei Gödemesterházán. 1910-ben szállították ide kolostoralapítás céljából, majd 1924 és 1928 között bővítették. Másik ortodox fatemploma 1867-ben épült. Nagy kéttornyú ortodox temploma van.
• Református temploma 1895-ben épült, a második világháborúban megrongálódott, de kijavították.
• A Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon.
• Fenyvesek övezte gyógyfürdőtelepe a Fenyő- vagy Bánffy-fürdő üdülőközpont, 655–690 m magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. 26 °C-os radioaktív ásványi sókban gazdag termálvize van. A fürdőtelepen 1882-ben Bánffy Dezső építtetett villát, melyet azonban 1999-ben leromboltak. Jelenlegi medencéje 1937-ben épült.^[6]
• Az Urmánczy kastély 1903 és 1906 között épült
• Az Urmánczy-fürdő 1959-ben épült a Maros mellett, 25 °C-os vize van
• A várostól 9 km-re első világháborús emlékmű áll.

Híres emberek

• Itt született és itt is hunyt el Urmánczy Nándor képviselő, politikus, író. 1868-1940.
• Itt született 1868-ban Miron Cristea, a Román Ortodox Egyház első pátriárkája, Románia miniszterelnöke 1938–1939 között.
• Itt született 1914-ben George Sbârcea (művésznevén Claude Romano) zeneszerző, író, műfordító
• Itt született 1965-ben Sarány István újságíró.