Kovászna megye

Kovászna megye (románul: Județul Covasna) Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje. Szomszédos megyék: keleten Bákó megye (Bacău), Vrancea megye, Buzău megye (Bodza), északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

Kovászna megye (Covasna)
Kovászna megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Erdély
Megyeszékhely	Sepsiszentgyörgy
Jelzés	CV
Terület	3710 km²
Körzethívószám	(+40) 267 (+40) 367
Népesség
Népesség	200 042 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	57 fő/km²
Térkép
Hargita megye Bákó megye VN Brassó megye Bodza megye H á r o m s z é k SEPSISZENTGYÖRGY Kézdivásárhely Kovászna Barót Bodzaforduló Olt Feketeügy Bodza Persányi- hg. Baróti- hg. Bodoki- hg. Bodzafordulói-hg. Bodzai-havasok Háromszéki- havasok Hargita Nemere- hg. Répát- hg. E574 E578
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovászna megye témájú médiaállományokat.

Földrajz

Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.

Domborzat

Kovászna megye domborzati térképe

A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.

Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).

Kovászna megye 10 legmagasabb hegycsúcsa
Hely	Név	Magasság	Hegység
1.	Lakóca	1777 m	Háromszéki-havasok
2.	Nagy-Mányicska	1675 m	Háromszéki-havasok
3.	Nagy Sándor-csúcs	1640 m	Nemere-hegység
4.	Kis-Nemere	1627 m	Nemere-hegység
5.	Clabucilor	1615 m	Háromszéki-havasok
6.	Zernye-havas	1602 m	Háromszéki-havasok
7.	Kakukk-hegy	1558 m	Hargita
8.	Fekete-bérc	1543 m	Háromszéki-havasok
9.	Szélkapu	1524 m	Háromszéki-havasok
10.	Kis-Bonyó	1522 m	Háromszéki-havasok

Vízrajz

A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.

Éghajlat

A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdőlt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.

Lakosság

A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992 és 2002)

Kovászna megye lakossága 2007-ben 223 364 fő (1992-ben még 233 256 fő volt), melynek 50,1%-a városlakó. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73,79% magyar, 23,28% román és 2,68% cigány. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):^[2][3]

A magyar nemzetiségűek aránya Kovászna megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Közigazgatás

A megyei tanács

A megyei tanács 31 tagból áll, a tanács elnökével együtt. A legutóbbi, 2020-as választásokkor Tamás Sándor az RMDSZ színeiben nyerte a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelmet. A táblázat a 2020-as helyhatósági választások eredményeit mutatják:

	Párt	Mandátumok	Jelenlegi megyei tanács összetétel
	RMDSZ	22
	Erdélyi Magyar Szövetség	3
	PNL	3
	PSD	2

Települések

A legnagyobb települések a megyében (2011):^[3]

	Név	Rang	Lakosság (fő)[4]
1.	Sepsiszentgyörgy	megyei jogú város	56 006	Sepsiszentgyörgy Kézdivásárhely Kovászna
2.	Kézdivásárhely	megyei jogú város	18 491
3.	Kovászna	város	10 114
4.	Barót	város	8 672
5.	Bodzaforduló	város	7 528
6.	Zágon	község	5 282
7.	Gelence	község	4 815
8.	Bardoc	község	4 728
9.	Zabola	község	4 597
10.	Szitabodza	község	4 584
11.	Kézdiszentlélek	község	4 582
12.	Előpatak	község	4 475
13.	Uzon	község	4 430
14.	Nagybacon	község	4 403
15.	Torja	község	4 027
16.	Csernáton	község	3 978
17.	Zágonbárkány	község	3 688
18.	Bereck	község	3 550
19.	Ozsdola	község	3 519
20.	Szentkatolna	község	3 378
21.	Bölön	község	3 097

Gazdaság

Kovászna megyei táj

Természeti kincsek:

• Lignit (Barót környéke)
• Ásványvíz (Bibarcfalva, Előpatak)

Források

• Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék (Sepsiszentgyörgy, 1973);
• Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000);