Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye (németül: Komitat Tschongrad-Tschanad, latinul: Comitatus Chongradiensis-Chanadiensis, szerbül: Čongradska-Čanadska županija) közigazgatási egység Magyarországon, az Alföldön, az Dél-Alföld régióban és Kelet-Magyarország déli részén, a szerb-román-magyar hármashatáron. 4261,74 km2-es területével hazánk 12. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,58%-át adja. Illetve közel 390 ezer fős lakosságával az 8. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 4,07%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.
| Csongrád-Csanád vármegye | |||
 | |||
| A Tápai-rét | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegyeszékhely | Szeged | ||
| Járások száma | 7 | ||
| Települések száma | 60 | ||
| megyei jogú városok | 2 | ||
| egyéb városok | 8 | ||
| ISO 3166-2 | HU-CS | ||
| Főispán | Dr. Salgó László Péter | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 391 184 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 91,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4261,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Csongrád-Csanád vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Csongrád-Csanád vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád-Csanád vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Békés vármegye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun vármegye határolja. Székhelye egyben az Dél-Alföld legnagyobb és az ország 3. legnépesebb települése, a páratlan szépségéről, húsiparáról és fűszerpaprikájáról híres, illetve "a napfény városának" is nevezett Szeged. Területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza. De nevezetesebb települései közé tartozik a kerámiaművészetéről és a hagyományos paraszti kultúráról híres Hódmezővásárhely, a hungarikumnak számító hagymatermesztéséről nevezetes Makó, illetve a történelmi jelentősségű, a vármegye korábbi székhelyeként szolgáló Szentes.
Teljesen sík vidék a napsütéses órák magas száma és kiváló talaja miatt az ország legfontosabb mezőgazdasági területe. Legismertebb termékei a szegedi paprika és a makói hagyma, de jelentős a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is. A Magyarországon megtermelt hagyma, paprika és zöldségfélék fele innen származik. A terület olaj- és földgázkincsekben is gazdag. Legmagasabb pontja Ásotthalomnál (125 m), legalacsonyabb pontja Gyálarétnél található (78 m), amely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben.
A vármegye történetét az oszmán hódoltság erőteljesen befolyásolta, amelynek 1715-ös megszűnése után szinte teljesen elnéptelenedett, népsűrűsége alig érte el az 5 fő/km²-t. A 18–19. században intenzív betelepítés zajlott, főként a Magyar Királyság túlnépesedett északi és nyugati megyéiből érkező magyar nemzetiségűek révén, akik a mezőgazdaságot és állattenyésztést virágoztatták fel. Ez a folyamat biztosította a térség gazdasági újjáéledését és kultúrájának fejlődését. A 20. században a megye lakossága stabilizálódott, Szeged és Hódmezővásárhely jelentős központokká váltak. A termékeny talaj és a síkvidéki adottságok miatt a mezőgazdaság kiemelkedő maradt. A 2001-es népszámlálás szerint a megye 423 826 lakosnak adott otthont, népsűrűsége 100 fő/km² volt, tükrözve a térség fejlődését és stabilitását.
Nevének eredete
A jelenlegi vármegye két egykori vármegye, Csongrád és Csanád vármegye összevonásával jött létre.
Csongrád
A "Csongrád" név eredete a szláv nyelvekhez kapcsolódik. Az elnevezés a szláv "črn" (fekete) és "grad" (vár) szavak összevonásából származik, jelentése tehát "fekete vár".
A hagyomány szerint, amikor Árpád fejedelem 896-ban Alpárnál győzelmet aratott Zalán bolgár-szláv fejedelem seregei felett, a magyarok elfoglalták a mai Csongrád helyén álló földvárat. Ezt a várat Ete, Ond fia újjáépítette az ott élő szlávokkal, akik saját nyelvükön "Csernigrádnak" (fekete várnak) nevezték el. Ez a név alakult át később Csongráddá.[2][3]
Csanád
A "Csanád" név eredete a régi magyar "Csana" személynévre vezethető vissza, amelyhez a "-d" képző kapcsolódik. A "Csana" jelentése nem teljesen tisztázott, de egyes források szerint a szláv "črn" szóból származhat, amelynek jelentése "fekete". Így a "Csanád" név jelentése "fekete" vagy "sötét".
A név történelmi jelentőségét Csanád vezér adja, aki a 11. században élt magyar nemes volt. Ő győzte le és ölte meg Ajtonyt, aki a mai Bánát területén uralkodott. A győzelem után a területet róla nevezték el Csanád megyének, és a központi település is a Csanád nevet kapta.[4]
Címer
A vármegye címere egy összetett pajzs, amely öregpajzsból és boglárpajzsból áll. Az öregpajzs négyelt elrendezésű.
- Az első (jobb felső) kék pajzsmező zöld talaján Szent Gellért püspök áll, bíbor bélésű aranypalástban, ezüst karingben, aranyos stólával. Baljában arany kampójú pásztorbotot tart, jobbjában ezüsthegyű lándzsát és zöld pálmaágat fog. Tőle balra ezüst sziklafal (a Gellért-hegy), alatta habos ezüstpólya a Dunát jelképezi.
- A második (bal felső) vörös mezőben jobbra forduló, aranyfegyverzetű oroszlán lebeg.
- A harmadik (jobb alsó) aranymezőben fekete turulmadár látható jobbra fordulva.
- A negyedik (bal alsó) mezőt vágás, hasítás és harántosztások tagolják: ezüstbástya áll vörös mezőben, emberarcú napkorong kék mezőben, valamint gyümölcsöket hullató arany bőségszaru is szerepel benne.
A boglárpajzs vágással osztott. Felső aranymezejében fekete sas szárnyal jobbra, míg az alsó kék mezőben három ezüst habos pólya található. Az öregpajzs fölött vörös bélésű, nyitott arany leveleskorona helyezkedik el. Heroldalakként egy fegyverzett fekete sas és egy aranyoroszlán tartja a címert.
Az öregpajzs egyes elemei történeti utalások: az első mező Csanád vármegye, a negyedik Torontál vármegye címerét idézi, míg a boglárpajzs az egykori Csongrád vármegye címerét hordozza. A címer a három megye történeti örökségét és a vármegyei státuszt is kifejezi, az alapító ősök emlékére is utalva. A Torontál címeréből átemelt fekete sas és aranyoroszlán harmonikusan egészítik ki az összképet.[5]
.svg)
.svg)
.svg)
Földrajz
- Domborzat
Csongrád-Csanád vármegye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A vármegye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)[6]
- Éghajlat
A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A vármegyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.
- Vízrajz
A vármegye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a vármegyében.
- Élővilág, természetvédelem
- A megye szélső települései égtájak szerint
- legészakibb települése Nagytőke (Szentesi járás),
- legdélibb települése Kübekháza (Szegedi járás),
- legkeletibb települése Pitvaros (Makói járás),
- legnyugatibb települése Pusztamérges (Mórahalmi járás).
Történelem
Csongrád-Csanád vármegye mai területe – Csongrád megye néven – az 1950-es megyerendezéskor alakult ki. Ekkor csatolták ide a megszűnő Csanád vármegyétől a Torontáli járást (melynek székhelye Kiszombor volt), valamint – a ma Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs kivételével – a Központi járást (ennek székhelye Makó volt). Ugyanekkor csatolták Békés megyéhez Kardoskút községet, amely az előző évben alakult Hódmezővásárhely határából.
A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Az új megye neve – ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló új megyéjével – egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál neve. A Csongrád megyei Tanács alakuló ülésén ez ellen felszólalt Kiss Imre, Makó város polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, ami Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosította volna a megye hivatalos nevét. „Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” – írja a kommunista politikus később önéletrajzában.[7] Később a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt a névváltoztatás, a párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták.[8] 2017. október 3-án az Országgyűlés megszavazta a megye nevének megváltozását, így az Csongrád-Csanádra módosult 2020. június 4-én.[9][10][11]
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
Járások 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezés előtt Csongrád megyéhez három járás tartozott (Csongrádi, Kiskundorozsmai, és a Szentes székhelyű Központi). A megyerendezéskor ide csatolták Csanád megyétől a Makó székhelyű Központi és a Kiszombor székhelyű Torontáli járást, egyidejűleg a névazonosság elkerülése érdekében a két Központi járást székhelyük után Makói illetve Szentesi járásnak nevezték el. E változások folytán a megyerendezés után, 1950. március 16-ától a megyében öt járás volt (Csongrádi, Kiskundorozsmai, Makói, Szentesi és Torontáli, Kiszombor székhellyel).
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Kiskundorozsmai járás székhelyét áthelyezték Szegedre és nevét ennek megfelelően Szegedi járásra változtatták, a Torontáli járást pedig felosztották a Makói és a Szegedi között, így a tanácsrendszer bevezetésekor Csongrád megye négy járásra oszlott (Csongrádi, Makói, Szentesi és Szegedi).
Ezt követően 1983-ig a négy járásból kettő szűnt meg: a Csongrádi 1956-ban és a Makói 1978-ban. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez mindössze két járás tartozott (Szegedi és Szentesi).
Városok 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezéskor Csongrád megyéhez két megyei város tartozott, Csongrád és Szentes, harmadikként Csanád megyétől csatolták ide Makót. Ezen kívül Hódmezővásárhely és Szeged törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, e két város attól kezdve Csongrád megyéhez tartozott.
Csongrád-Csanád azon kevés megyék közé tartozik, ahol 1950 és 1983 (sőt, 1922 és 1989) között egy település sem szerzett városi rangot, így azok száma 1983-ban továbbra is öt volt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Hódmezővásárhely és Szeged közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Csongrád, Makó és Szentes közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Csongrádi, a Makói illetve a Szentesi járáshoz tartozott.
Szeged 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez, majd 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. 1954 és 1971 között a többi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1977–1983 között
Csongrád-Csanád megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék (Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi), mindegyik 1977-ben. Eredetileg mind a négy városkörnyéket csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó néhány község alkotta, 1978 végén azonban a Makói járás megszüntetésekor annak teljes területét a Makói városkörnyékhez osztották be.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Kistelek és Mórahalom, melyek 1989-ben alakultak várossá. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.
Önkormányzat és közigazgatás
Vármegyei közgyűlés
A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Csongrád Megyei Közgyűlés 20 képviselőből állt, az alábbi pártösszetétellel:[12]
| Párt | Mandátum | Megyei Közgyűlés (2019-2024) | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 12 | |||||||||||||
| Jobbik | 2 | |||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 1 | |||||||||||||
| Mi Hazánk Mozgalom | 2 | |||||||||||||
| Momentum Mozgalom | 1 | |||||||||||||
| Magyar Szocialista Párt | 2 | |||||||||||||
A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés 19 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:[13]
| Párt | Mandátum | Vármegyei Közgyűlés (2024-2029) | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 10 | ||||||||||||||||||
| Mi Hazánk Mozgalom | 5 | ||||||||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 3 | ||||||||||||||||||
| Momentum Mozgalom | 2 | ||||||||||||||||||
Járások
Csongrád-Csanád vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Csongrádi járás | Csongrád | 4 | 1 | 22 697 | 339,24 | 67 |
| 2 | Hódmezővásárhelyi járás | Hódmezővásárhely | 4 | 2 | 56 164 | 707,77 | 79 |
| 3 | Kisteleki járás | Kistelek | 6 | 1 | 18 429 | 410,2 | 45 |
| 4 | Makói járás | Makó | 15 | 2 | 44 612 | 688,85 | 65 |
| 5 | Mórahalmi járás | Mórahalom | 10 | 1 | 28 741 | 561,71 | 51 |
| 6 | Szegedi járás | Szeged | 13 | 2 | 197 679 | 741,1 | 267 |
| 7 | Szentesi járás | Szentes | 8 | 1 | 41 249 | 813,84 | 51 |
Kistérségek
Csongrád megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3601 | Csongrádi kistérség | Csongrád | 4 | 1 | 22 697 | 339,24 | 67 |
| 3602 | Hódmezővásárhelyi kistérség | Hódmezővásárhely | 4 | 2 | 56 164 | 707,77 | 79 |
| 3603 | Kisteleki kistérség | Kistelek | 6 | 1 | 18 429 | 410,2 | 45 |
| 3604 | Makói kistérség | Makó | 17 | 2 | 45 706 | 703,74 | 65 |
| 3605 | Mórahalomi kistérség | Mórahalom | 9 | 1 | 25 377 | 534,82 | 47 |
| 3606 | Szegedi kistérség | Szeged | 12 | 2 | 199 949 | 753,1 | 266 |
| 3607 | Szentesi kistérség | Szentes | 8 | 1 | 41 249 | 813,84 | 51 |
Népesség
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 269 803 | — |
| 1880 | 286 636 | 0,61% |
| 1890 | 327 273 | 1,33% |
| 1900 | 363 821 | 1,06% |
| 1910 | 395 361 | 0,83% |
| 1920 | 407 831 | 0,31% |
| 1930 | 426 374 | 0,44% |
| 1941 | 434 749 | 0,18% |
| 1949 | 429 083 | −0,16% |
| 1960 | 434 046 | 0,10% |
| 1970 | 445 220 | 0,25% |
| 1980 | 456 300 | 0,25% |
| 1990 | 438 842 | −0,39% |
| 2001 | 433 344 | −0,11% |
| 2011 | 417 456 | −0,37% |
| 2022 | 391 184 | −0,59% |
Csongrád-Csanád vármegye lakónépessége 2022. október 1-jén 391 184 fő volt, ami Magyarország össznépességének 4,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 26 272 fővel csökkent a vármegye lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 92 ember volt. Csongrád-Csanád vármegye népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 73, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 117 023 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 73 971 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 82%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,4%-a, mintegy 26 575 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és szerb nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A török hódoltság és a felszabadító háborúk során a vármegye népessége jelentős mértékben megfogyatkozott, a népsűrűség még az 5 fő/km² sem érte el, 1715-ben mindössze 8 lakott település volt a vármegye mai területén: Szeged, Makó, Vásárhely, Mindszent, Csongrád, Szentes, Kiszombor és Magyarcsanád, a két utóbbi szerb falu kivételével mind magyar többségűek voltak. A 18. század elejétől változó intenzitással, de folyamatos volt a Kárpát-medence középső és északi, sűrűbben lakott, főként magyar vidékeiről (Jászság, Palócföld) a népesség lehúzódása a ritkán lakott, elvadult vidékre. Például a korábban lakatlan Kiskundorozsmát jász és palóc telepesek népesítették be, az 1719-ben összeírt 120 fős népesség száz év alatt, 1819-re 6572 főre növekedett, 1930-ban pedig már megközelítette a 19 000 főt.[16] Az országon belüli vándormozgalmakon kívül a helyi nagyvárosok is (főként Szeged) jelentős szerepet játszottak a magyarság "újkori honfoglalásában", a nagyra nőtt mezővárosok népességfeleslege kirajzott a lakatlan pusztákra. A korábban jelentős szerb népesség kétszáz év alatt nagyrészt beolvadt a magyarságba.[17] A 19. század utolsó harmadától Csongrád-Csanád vármegye lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1940-es évekig. A legtöbben 1980-ban éltek a vármegyében 456 300 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig folyamatosan csökken a vármegye népességszáma, ma már kevesebben laknak a vármegyében, mint 1910-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló Csongrád-Csanád vármegyeiek túlnyomó többsége római katolikusnak vallja magát. Emellett jelentős még a református felekezethez tartozó népesség száma.
Gazdaság
A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155).
- Mezőgazdaság
Csongrád-Csanád vármegye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb vármegyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A vármegye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád-Csanád vármegye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick.
- Bányászat
A vármegye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.
Közlekedés
A vármegye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Csanádpalota, illetve Nagylak (Románia felé).
Közutak
A vármegyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épült majd az új nagylaki(Csanádpalotai) határátkelőhöz. A megyében található elsőrendű főút az 5-ös főút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as főút (Szeged-Nagylak). Másodrendű főutak közül legjelentősebb a 47-es főút (Szeged-Debrecen), ami Szeged és Hódmezővásárhely között az algyői Tisza híd kivételével négysávos. További másodrendű utak a 45-ös főút (Hódmezővásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös főút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendű út a 451-es főút (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es főút (Kiszombor-országhatár). A megye buszközlekedését a Volánbusz bonyolítja le.
Vasút
A vármegye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.[18]
A vármegye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)–Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok InterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal. Szolnok-Szentes közötti szakaszán napi 1 pár közvetlen sebesvonat is közlekedik Budapest felé, viszont Hódmezővásárhely és Makó között a vasúti személyszállítás 2009 decemberében megszűnt. A vármegye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. A vármegye egyetlen nemzetközi kapcsolatot biztosító vasútvonala a Szeged-Röszke-Szabadka vonal volt, amely nemzetközi kishatárforgalmat bonyolított le a 2015-ben történt bezárásáig.
Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A vármegye szélét érinti a Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél.
A trianoni békeszerződéssel több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentősebb a Szeged–Temesvár vasúti fővonal volt, de Újszentiván–Gyála–Törökkanizsa felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az Alföld–Fiumei Vasút részeként épült, egykor a békéscsabai vonal folytatását jelentő Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka-vasútvonal. Egykor Zentára is indultak Szegedről vonatok a Horgos–Zenta-vasútvonalon keresztül. A megye vasúthálózatának Apátfalva-Nagyszentmiklós felé volt kapcsolata Araddal és Temesvárral is. Megszűnt nagyvasúti vonal az 1972-ben bezárt Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal.
A vármegyében több kisvasút működött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentősebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi Kisvasút volt.
Hidak
Csongrád-Csanád vármegye nagyobb folyóin 9 állandó híd található, ebből 7 a Tiszán, és 2 a Maroson.
- Vasúti híd (147-es vonal)
- Közúti híd (451-es főút)
- Algyői vasúti híd (135-ös vonal)
- Algyői közúti híd (47-es főút)
- Szeged, Móra Ferenc híd (M43-as autópálya)
- Szeged, Bertalan híd
- Szeged, Belvárosi híd
- Makó, Közúti híd (43-as főút)
- Makó, Vasúti híd (121-es vonal)
2010 augusztusára felépült egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként.[19] Távoli terv a szegedi vasúti Tisza-híd újjáépítése. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. A híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összekötő, Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál. Egykor komp működött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze és Szelevény között.
Híres szülöttei
- Dugonics András (Szeged, 1740. október 18. – Szeged, 1818. július 25.) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár, az első magyar regény írója, a magyar matematikai nyelv megalkotója
- Rózsa Sándor (röszkei–szegedi tanyavilág, 1813. július 16. – Szamosújvár, 1878. november 22.) az egyik leghírhedtebb és legkegyetlenebb magyar bűnöző, rablógyilkos, korabeli megfogalmazás szerint betyár
- Dobsa Lajos (Makó, 1824. október 6. – Kosgyán, 1902. július 8.) színész, drámaíró, politikus, publicista
- Csemegi Károly (Csongrád, 1826. május 3. – Budapest, 1899. március 18.) magyar jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog-tudomány legkiemelkedőbb alakja, a Csemegi-kódex névadója
- Hajnal Antal (Makó, 1838. szeptember 1. – Fiume, 1907. január 17.) magyar mérnök, a fiumei kikötő tervezője, a Nemzetközi Vöröskereszt aktivistája
- Pulitzer József, eredeti neve Politzer; világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer (Makó, 1847. április 10. – Dél-Karolina, Charleston 1911. október 29.) magyar születésű amerikai újságíró, lapkiadó
- Galamb József (Makó, 1881. február 3. – Detroit, 1955. december 4.) magyar mérnök, konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója
- Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője
- Bálint Nagy István (Makó, 1893. január 1. – Szeged, 1931. december 2.) magyar fül-orr-gégész, orvostörténész, a szegedi egyetem magántanára
- Hatvani László (Csongrád, 1943. január 29. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Sarusi Kis János (Csongrád, 1960. június 29. –) négyszeres világbajnok magyar kenus
- Bajnai Gordon (Szeged, 1968. március 5. –) magyar közgazdász, üzletember, volt politikus. 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési, majd 2009-ig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a második Gyurcsány-kormányban
- Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely, 1972. május 9. –) magyar politikus, közgazdász, történész, marketingszakember és villamosmérnök
- Lázár János (Hódmezővásárhely, 1975. február 19. –) magyar politikus, jogász, a harmadik Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere és az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere, majd építési és közlekedési minisztere
- Novák Katalin (Szeged, 1977. szeptember 6. –) magyar politikus, jogász, közgazdász, Magyarország egykori köztársasági elnöke
- Kasza Tibor (Szeged, 1978. február 23. –) magyar énekes, zeneszerző, producer, műsorvezető. A Crystal egykori frontembere
- Toroczkai László (Szeged, 1978. március 10. –) magyar politikus, pártelnök, országgyűlési képviselő, újságíró, lapszerkesztő
- Ördög Nóra (Szeged, 1981. szeptember 8. –) Junior Prima díjas magyar televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró
- Péter Szabó Szilvia (Szeged, 1982. szeptember 9. –) magyar énekesnő, NOX együttes énekesnője
- Dúró Dóra (Szentes, 1987. március 5. –) magyar politológus, nemzeti radikális politikus
- Barát Enikő (Makó, 1988. január 5. –) magyar táncművész, táncpedagógus, B. E. Belle álnéven publikáló, Az Év Könyve díjas magyar írónő
.jpg)
Kultúra
Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.
Múzeumok és kiállítóhelyek
A vármegye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria és az Emlékpont, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.
Lásd még:
Turizmus
Lásd:
- Csongrád-Csanád vármegye turisztikai látnivalóinak listája
- Dél-Alföld turisztikai régió
- Csongrád-Csanád vármegyei fesztiválok és rendezvények listája
Szeged, a vármegyeszékhely
A vármegyeháza Szentesen
A Tápairét
Szélmalom, nem messze Szegedtől
Károlyi-kastély Nagymágocson
Hagyományos parasztház Csongrádon
Kurca partja
Erdők temploma Ópusztaszeren
_19.jpg)
_45.jpg)
_3.jpg)
_2.jpg)
_4.jpg)
.jpg)
Települései
Csongrád-Csanád vármegyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A Dél-Alföld és az ország legkevesebb településsel rendelkező és a Dél-Alföld legkevesebb várossal rendelkező megyéje. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen.
Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján):[20]
| Sorszám | Település | Lakónépesség | Járás |
|---|---|---|---|
| 1. |  Szeged | 157 930 fő (2024. jan. 1.)[21] +/- | Szegedi járás |
| 2. |  Hódmezővásárhely | 41 781 fő (2024. jan. 1.)[22] +/- | Hódmezővásárhelyi járás |
| 3. |  Szentes | 24 905 fő (2024. jan. 1.)[23] +/- | Szentesi járás |
| 4. |  Makó | 21 759 fő (2024. jan. 1.)[24] +/- | Makói járás |
| 5. |  Csongrád | 15 409 fő (2024. jan. 1.)[25] +/- | Csongrádi járás |
| 6. |  Sándorfalva | 8146 fő (2024. jan. 1.)[26] +/- | Szegedi járás |
| 7. |  Kistelek | 7072 fő (2024. jan. 1.)[27] +/- | Kisteleki járás |
| 8. |  Mórahalom | 6341 fő (2024. jan. 1.)[28] +/- | Mórahalmi járás |
| 9. |  Mindszent | 6210 fő (2024. jan. 1.)[29] +/- | Hódmezővásárhelyi járás |
| 10. |  Csanádpalota | 2479 fő (2024. jan. 1.)[30] +/- | Makói járás |
Községek, nagyközségek
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
