Csongrád-Csanád vármegye

	Csongrád-Csanád vármegye
	A Tápai-rét
; Csongrád-Csanád vármegye címere	; Csongrád-Csanád vármegye zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegyeszékhely	Szeged
Járások száma	7
Települések száma	60
megyei jogú városok	2
egyéb városok	8
ISO 3166-2	HU-CS
Főispán	Dr. Salgó László Péter
	Népesség
Teljes népesség	391 184 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	91,79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	4261,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Térkép
	Csongrád-Csanád vármegye elhelyezkedése Magyarországon
	Csongrád-Csanád vármegye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád-Csanád vármegye témájú médiaállományokat.

Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Békés vármegye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun vármegye határolja. Székhelye a napfény városa, a páratlan szépségéről, húsiparáról és fűszerpaprikájáról híres Szeged, Magyarország harmadik legnépesebb települése és a Dél-Alföld központja. Területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza.

Gyors adatok

Bezárás

A vármegye összterülete 4263 km², mely Magyarország 4,58%-át teszi ki, területe teljesen sík. Magas a napsütéses órák száma és kiváló talaja miatt Magyarország legjelentősebb mezőgazdasági területe. Legismertebb termékei a szegedi paprika és a makói hagyma, de jelentős terménye a gabona, a zöldség és a gyümölcs is. Kiemelendő, hogy a Magyarországon megtermelt hagyma, paprika, zöldségfélék fele innen érkezik, sőt olajban és földgázban is gazdag a terület. Legmagasabb pontja Ásotthalom területén (125 m), legalacsonyabb pontja (mely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben) pedig Gyálarét területén (78 m) található.

Az oszmán hódoltság 1715-ös megszűnése után a megye szinte lakatlanná vált, népsűrűsége nagyjából 5/km² alatt lehetett. A 18. és 19. században a vármegyét a Magyar Királyság viszonylag túlnépesedett északi és nyugati megyéiből származó magyar nemzetiségűekkel népesítették be. A 2001-es népszámlálás szerint a megye 423 826 főnek adott otthont, népsűrűsége 100/km².

Földrajz

Domborzat

Csongrád-Csanád vármegye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A vármegye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)^[2]

Éghajlat

A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A vármegyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.

Vízrajz

A vármegye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a vármegyében.

Élővilág, természetvédelem

Bővebben: Csongrád-Csanád vármegye védett természeti értékeinek listája

A megye szélső települései égtájak szerint

legészakibb települése Nagytőke (Szentesi járás),
legdélibb települése Kübekháza (Szegedi járás),
legkeletibb települése Pitvaros (Makói járás),
legnyugatibb települése Pusztamérges (Mórahalmi járás).

Történelem

Lásd még: Csongrád vármegye és Csanád vármegye

Csongrád-Csanád vármegye mai területe – Csongrád megye néven – az 1950-es megyerendezéskor alakult ki. Ekkor csatolták ide a megszűnő Csanád vármegyétől a Torontáli járást (melynek székhelye Kiszombor volt), valamint – a ma Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs kivételével – a Központi járást (ennek székhelye Makó volt). Ugyanekkor csatolták Békés megyéhez Kardoskút községet, amely az előző évben alakult Hódmezővásárhely határából.

A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Az új megye neve – ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló új megyéjével – egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál neve. A Csongrád megyei Tanács alakuló ülésén ez ellen felszólalt Kiss Imre, Makó város polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, ami Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosította volna a megye hivatalos nevét. „Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” – írja a kommunista politikus később önéletrajzában.^[3] Később a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt a névváltoztatás, a párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták.^[4] 2017. október 3-án az Országgyűlés megszavazta a megye nevének megváltozását, így az Csongrád-Csanádra módosult 2020. június 4-én.^[5]^[6]^[7]

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Csongrád megyéhez három járás tartozott (Csongrádi, Kiskundorozsmai, és a Szentes székhelyű Központi). A megyerendezéskor ide csatolták Csanád megyétől a Makó székhelyű Központi és a Kiszombor székhelyű Torontáli járást, egyidejűleg a névazonosság elkerülése érdekében a két Központi járást székhelyük után Makói illetve Szentesi járásnak nevezték el. E változások folytán a megyerendezés után, 1950. március 16-ától a megyében öt járás volt (Csongrádi, Kiskundorozsmai, Makói, Szentesi és Torontáli, Kiszombor székhellyel).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Kiskundorozsmai járás székhelyét áthelyezték Szegedre és nevét ennek megfelelően Szegedi járásra változtatták, a Torontáli járást pedig felosztották a Makói és a Szegedi között, így a tanácsrendszer bevezetésekor Csongrád megye négy járásra oszlott (Csongrádi, Makói, Szentesi és Szegedi).

Ezt követően 1983-ig a négy járásból kettő szűnt meg: a Csongrádi 1956-ban és a Makói 1978-ban. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez mindössze két járás tartozott (Szegedi és Szentesi).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Csongrád megyéhez két megyei város tartozott, Csongrád és Szentes, harmadikként Csanád megyétől csatolták ide Makót. Ezen kívül Hódmezővásárhely és Szeged törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, e két város attól kezdve Csongrád megyéhez tartozott.

Csongrád-Csanád azon kevés megyék közé tartozik, ahol 1950 és 1983 (sőt, 1922 és 1989) között egy település sem szerzett városi rangot, így azok száma 1983-ban továbbra is öt volt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Hódmezővásárhely és Szeged közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Csongrád, Makó és Szentes közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Csongrádi, a Makói illetve a Szentesi járáshoz tartozott.

Szeged 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez, majd 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. 1954 és 1971 között a többi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1977–1983 között

Csongrád-Csanád megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék (Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi), mindegyik 1977-ben. Eredetileg mind a négy városkörnyéket csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó néhány község alkotta, 1978 végén azonban a Makói járás megszüntetésekor annak teljes területét a Makói városkörnyékhez osztották be.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Kistelek és Mórahalom, melyek 1989-ben alakultak várossá. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Vármegyei közgyűlés

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Csongrád Megyei Közgyűlés 20 képviselőből állt, az alábbi pártösszetétellel:^[8]

Csongrád Megyei Közgyülés összetétele (2019–2024)

20 képviselő az alábbiak szerint:

Fidesz–KDNP: 12

Jobbik: 2

Demokratikus Koalíció: 1

Mi Hazánk Mozgalom: 2

Momentum: 1

Szocialisták: 2

További információk Párt, Mandátum ...

Párt		Mandátum	Megyei Közgyűlés (2019-2024)
	Fidesz-KDNP	12
	Jobbik	2
	Demokratikus Koalíció	1
	Mi Hazánk Mozgalom	2
	Momentum Mozgalom	1
	Magyar Szocialista Párt	2

Bezárás

A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés 19 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:^[9]

Csongrád-Csanád Vármegye közgyülésének összetétele (2019–2024)

19 képviselő az alábbiak szerint:

Fidesz–KDNP: 10

Mi Hazánk Mozgalom: 5

Demokratikus Koalíció: 2

Momentum Mozgalom: 2

További információk Párt, Mandátum ...

Párt		Mandátum	Vármegyei Közgyűlés (2024-2029)
	Fidesz-KDNP	10
	Mi Hazánk Mozgalom	5
	Demokratikus Koalíció	3
	Momentum Mozgalom	2

Bezárás

Járások

Csongrád-Csanád vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

További információk Sorszám, Járás neve ...

Sorszám	Járás neve	Székhely	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
1	Csongrádi járás	Csongrád	4	1	22 697	339,24	67
2	Hódmezővásárhelyi járás	Hódmezővásárhely	4	2	56 164	707,77	79
3	Kisteleki járás	Kistelek	6	1	18 429	410,2	45
4	Makói járás	Makó	15	2	44 612	688,85	65
5	Mórahalmi járás	Mórahalom	10	1	28 741	561,71	51
6	Szegedi járás	Szeged	13	2	197 679	741,1	267
7	Szentesi járás	Szentes	8	1	41 249	813,84	51

Bezárás

Kistérségek

Csongrád megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:

További információk Kód, Kistérség neve ...

Kód	Kistérség neve	Központ	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
3601	Csongrádi kistérség	Csongrád	4	1	22 697	339,24	67
3602	Hódmezővásárhelyi kistérség	Hódmezővásárhely	4	2	56 164	707,77	79
3603	Kisteleki kistérség	Kistelek	6	1	18 429	410,2	45
3604	Makói kistérség	Makó	17	2	45 706	703,74	65
3605	Mórahalomi kistérség	Mórahalom	9	1	25 377	534,82	47
3606	Szegedi kistérség	Szeged	12	2	199 949	753,1	266
3607	Szentesi kistérség	Szentes	8	1	41 249	813,84	51

Bezárás

Népesség

További információk Év, Népesség ...

Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	269 803	—
1880	286 636	0,61%
1890	327 273	1,33%
1900	363 821	1,06%
1910	395 361	0,83%
1920	407 831	0,31%
1930	426 374	0,44%
1941	434 749	0,18%
1949	429 083	−0,16%
1960	434 046	0,10%
1970	445 220	0,25%
1980	456 300	0,25%
1990	438 842	−0,39%
2001	433 344	−0,11%
2011	417 456	−0,37%
2022	391 184	−0,59%

Bezárás

Csongrád-Csanád vármegye lakónépessége 2022. október 1-jén 391 184 fő volt, ami Magyarország össznépességének 4,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 26 272 fővel csökkent a vármegye lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 92 ember volt. Csongrád-Csanád vármegye népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 73, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 117 023 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 73 971 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 82%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,4%-a, mintegy 26 575 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és szerb nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A török hódoltság és a felszabadító háborúk során a vármegye népessége jelentős mértékben megfogyatkozott, a népsűrűség még az 5 fő/km² sem érte el, 1715-ben mindössze 8 lakott település volt a vármegye mai területén: Szeged, Makó, Vásárhely, Mindszent, Csongrád, Szentes, Kiszombor és Magyarcsanád, a két utóbbi szerb falu kivételével mind magyar többségűek voltak. A 18. század elejétől változó intenzitással, de folyamatos volt a Kárpát-medence középső és északi, sűrűbben lakott, főként magyar vidékeiről (Jászság, Palócföld) a népesség lehúzódása a ritkán lakott, elvadult vidékre. Például a korábban lakatlan Kiskundorozsmát jász és palóc telepesek népesítették be, az 1719-ben összeírt 120 fős népesség száz év alatt, 1819-re 6572 főre növekedett, 1930-ban pedig már megközelítette a 19 000 főt.^[12] Az országon belüli vándormozgalmakon kívül a helyi nagyvárosok is (főként Szeged) jelentős szerepet játszottak a magyarság "újkori honfoglalásában", a nagyra nőtt mezővárosok népességfeleslege kirajzott a lakatlan pusztákra. A korábban jelentős szerb népesség kétszáz év alatt nagyrészt beolvadt a magyarságba.^[13] A 19. század utolsó harmadától Csongrád-Csanád vármegye lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1940-es évekig. A legtöbben 1980-ban éltek a vármegyében 456 300 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig folyamatosan csökken a vármegye népességszáma, ma már kevesebben laknak a vármegyében, mint 1910-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló Csongrád-Csanád vármegyeiek túlnyomó többsége római katolikusnak vallja magát. Emellett jelentős még a református felekezethez tartozó népesség száma.

Gazdaság

A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155).

Mezőgazdaság

Csongrád-Csanád vármegye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb vármegyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A vármegye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád-Csanád vármegye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick.

Bányászat

A vármegye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.

Közlekedés

A vármegye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Csanádpalota, illetve Nagylak (Románia felé).

Közutak

A vármegyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épült majd az új nagylaki(Csanádpalotai) határátkelőhöz. A megyében található elsőrendű főút az 5-ös főút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as főút (Szeged-Nagylak). Másodrendű főutak közül legjelentősebb a 47-es főút (Szeged-Debrecen), ami Szeged és Hódmezővásárhely között az algyői Tisza híd kivételével négysávos. További másodrendű utak a 45-ös főút (Hódmezővásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös főút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendű út a 451-es főút (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es főút (Kiszombor-országhatár). A megye buszközlekedését a Volánbusz bonyolítja le.

Vasút

A vármegye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.^[14]

A vármegye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)–Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok InterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal. Szolnok-Szentes közötti szakaszán napi 1 pár közvetlen sebesvonat is közlekedik Budapest felé, viszont Hódmezővásárhely és Makó között a vasúti személyszállítás 2009 decemberében megszűnt. A vármegye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. A vármegye egyetlen nemzetközi kapcsolatot biztosító vasútvonala a Szeged-Röszke-Szabadka vonal volt, amely nemzetközi kishatárforgalmat bonyolított le a 2015-ben történt bezárásáig.
Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A vármegye szélét érinti a Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél.
A trianoni békeszerződéssel több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentősebb a Szeged–Temesvár vasúti fővonal volt, de Újszentiván–Gyála–Törökkanizsa felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az Alföld–Fiumei Vasút részeként épült, egykor a békéscsabai vonal folytatását jelentő Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka-vasútvonal. Egykor Zentára is indultak Szegedről vonatok a Horgos–Zenta-vasútvonalon keresztül. A megye vasúthálózatának Apátfalva-Nagyszentmiklós felé volt kapcsolata Araddal és Temesvárral is. Megszűnt nagyvasúti vonal az 1972-ben bezárt Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal.

A vármegyében több kisvasút működött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentősebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi Kisvasút volt.

Hidak

Csongrád-Csanád vármegye nagyobb folyóin 9 állandó híd található, ebből 7 a Tiszán, és 2 a Maroson.

Vasúti híd (147-es vonal)
Közúti híd (451-es főút)
Algyői vasúti híd (135-ös vonal)
Algyői közúti híd (47-es főút)
Szeged, Móra Ferenc híd (M43-as autópálya)
Szeged, Bertalan híd
Szeged, Belvárosi híd
Makó, Közúti híd (43-as főút)
Makó, Vasúti híd (121-es vonal)

2010 augusztusára felépült egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként.^[15] Távoli terv a szegedi vasúti Tisza-híd újjáépítése. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. A híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összekötő, Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál. Egykor komp működött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze és Szelevény között.

Kultúra

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.

Múzeumok és kiállítóhelyek

A vármegye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria és az Emlékpont, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.

Lásd még:

Turizmus

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd:

Szeged, a vármegyeszékhely
A vármegyeháza Szentesen
A Tápairét
Szélmalom, nem messze Szegedtől
Károlyi-kastély Nagymágocson
Hagyományos parasztház Csongrádon
Kurca partja
Erdők temploma Ópusztaszeren

Települései

Csongrád-Csanád vármegyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A Dél-Alföld és az ország legkevesebb településsel rendelkező és a Dél-Alföld legkevesebb várossal rendelkező megyéje. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

Városok

Szeged

Csongrád-Csanád megye városai

(Népesség szerinti sorrendben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján):^[16]

További információk Sorszám, Település ...

Sorszám	Település	Lakónépesség	Járás
1.	Szeged	157 930 fő (2024. jan. 1.)^[17] +/-	Szegedi járás
2.	Hódmezővásárhely	41 781 fő (2024. jan. 1.)^[18] +/-	Hódmezővásárhelyi járás
3.	Szentes	24 905 fő (2024. jan. 1.)^[19] +/-	Szentesi járás
4.	Makó	21 759 fő (2024. jan. 1.)^[20] +/-	Makói járás
5.	Csongrád	15 409 fő (2024. jan. 1.)^[21] +/-	Csongrádi járás
6.	Sándorfalva	8146 fő (2024. jan. 1.)^[22] +/-	Szegedi járás
7.	Kistelek	7072 fő (2024. jan. 1.)^[23] +/-	Kisteleki járás
8.	Mórahalom	6341 fő (2024. jan. 1.)^[24] +/-	Mórahalmi járás
9.	Mindszent	6210 fő (2024. jan. 1.)^[25] +/-	Hódmezővásárhelyi járás
10.	Csanádpalota	2479 fő (2024. jan. 1.)^[26] +/-	Makói járás