Zsombó
magyarországi nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
| Zsombó | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Mórahalmi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1] | ||
| Irányítószám | 6792 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3390 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 122,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′ | |||
 Zsombó
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Zsombó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szegedtől északnyugatra fekszik; szomszédai észak felől Balástya, kelet felől Szatymaz, délkelet felől Szeged (Kiskundorozsma), nyugat felől Bordány, északnyugat felől pedig Forráskút.
Megközelítése
A települést elkerülik a térség főbb útvonalai; az 5-ös főútról Szatymazon át érhető el, a 4525-ös úton, az M5-ös autópályáról pedig a balástyai csomópontnál letérve, Forráskútig az 5422-es, majd onnan az 5405-ös úton (ez utóbbi tekinthető Zsombó főutcájának). Bordány felé a község központjából az 5427-es út vezet, és közvetlenül a déli határszéle mellett elhalad még az 5408-as út is.
- 1717. Forro Somboja
( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből)- → Forrózsombója
- → 1926. Zsombódülő
- → 1937. Zsombó
Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.
A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.
A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.
1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.
A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.
1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[3]
- 1994–1998: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Faragó M. Vilmos (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[6]
- 2006–2010: Gyuris Zsolt (független)[7]
- 2010–2014: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület)[8]
- 2014–2019: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[9]
- 2019–2024: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[10]
- 2024– : Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 3364 | 3358 | 3281 | 3345 | 3373 | 3361 | 3390 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% cigánynak, örménynek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]
- A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét. - A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
- 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
- A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
- A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
- Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
