Forráskút

Forráskút község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.

Forráskút
Forráskút címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Mórahalmi
Jogállás	község
Polgármester	Fodor Imre (független)[1]
Irányítószám	6793
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	1977 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	61,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′, k. h. 19° 55′46.366666666667, 19.916666666667
Forráskút Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Forráskút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Forráskút témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye északnyugati határa mentén helyezkedik el, Szegedtől mintegy 23 kilométerre.

A szomszédos települések: északkelet felől Balástya, kelet felől Szatymaz, délkelet felől Zsombó, dél felől Bordány, délnyugat felől Üllés, északnyugat felől pedig Csólyospálos.

Megközelítése

Csak közúton érhető el: Kiskunmajsa és Szeged (Kiskundorozsma) felől az 5405-ös, Balástya felől az 5422-es, Üllés-Bordány felől pedig az 5426-os úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Cegléd–Szeged-vasútvonal Balástya vasútállomása kínálja, mintegy 10 kilométerre északkeletre.

Története

1950-ben Átokháza egy részéből, valamint Kiskundorozsma határából szerveződött önálló községgé a Forráskútdűllő, Gyapjasdűllő nevű határrészekből.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kocsis Ferenc (független)^[3]
• 1994–1998: Kocsis Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Kocsis Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: Fodor Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Fodor Imre (független)^[7]
• 2010–2014: Fodor Imre (független)^[8]
• 2014–2019: Fodor Imre (független)^[9]
• 2019–2024: Fodor Imre (független)^[10]
• 2024– : Fodor Imre (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2315	2287	2234	2191	1965	2017	1977
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, református 1,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (26,7% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 2% románnak, 0,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1%ukránnak, görögnek és szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,5% volt római katolikus, 2% református, 0,2% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1906-ban épült neoromán stílusban.