Dóc (Magyarország)

magyarországi község Csongrád-Csanád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Dóc (Magyarország)map

Dóc község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.

Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Dóc (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Dóc
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Dóc címere
Dóc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásSzegedi
Jogállásközség
PolgármesterTurda Gábor (független)[1]
Irányítószám6766
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség664 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′, k. h. 20° 08′
Dóc (Csongrád-Csanád vármegye)
Dóc
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Dóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dóc témájú médiaállományokat.
Bezárás

Fekvése

Szegedtől 25 kilométerre északra helyezkedik el, a Tisza jobb partján, de a folyótól mintegy 4 kilométerre nyugatra. Szomszédai: észak felől Baks, északkelet felől Mindszent, kelet felől Mártély és Hódmezővásárhely (mindhárom utóbbi a folyó túlpartján), dél felől Sándorfalva, nyugat felől Balástya, északnyugat felől pedig Ópusztaszer.

Megközelítése

Legegyszerűbben a Szegedet Csongráddal összekötő 4519-es útról érhető el, egy mintegy 2,5 kilométeres leágazással. Balástyával és az 5-ös főúttal a 4524-es út kapcsolja össze.

Nevének eredete

Kiss Lajos 1988-ban megjelent Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a név valószínűleg szláv eredetű. Előzménye az ősszláv *dolЬcЬ, jelentése „kis völgy”. Egy másik elmélet szerint a helynév személynévből keletkezett magyar névadással, és az alapjául szolgáló személynév a Domokos személynévnek a kicsinyítő-becéző alakja.

Története

Az 1400-as évektől a terület birtokosa Dóczy Miklós volt. 1803-tól a terület birtokosa a Pallavicini család. Önálló település az egykori Pallavicini-uradalom helyén 1952-ben létesült. A településen a megélhetést sokáig a dohánytermesztés jelentette, mára azonban a szántóföldi növénytermesztés, kertészet és az állattenyésztés a jellemző.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Belovai Pál (független)[3]
  • 1994–1998: Belovai Pál (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Belovai Pál (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Belovai Pál (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Margit (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Margit (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Margit (független)[9]
  • 2019–2024: Turda Gábor (független)[10]
  • 2024– : Turda Gábor (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
731
714
707
622
674
661
664
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,1%, református 1,9%, felekezeten kívüli 20,5% (14,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% németnek és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 1,5% református, 0,6% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (41,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

  • Az 1792-ben épült katolikus templom.

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.