Bálint Nagy István

Bálint Nagy István (Makó, 1893. január 1.^[4] – Szeged, 1931. december 2.)^[5][6] magyar fül-orr-gégész, orvostörténész, a szegedi egyetem magántanára.^[7]

Bálint Nagy István
Született	1893. január 1.[1] Makó
Elhunyt	1931. december 2. (38 évesen)[1] Szeged[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	egyetemi tudós/kutató
Sírhelye	Makó[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Nagy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Bálint József és Felberbauer Rozália fia. Édesapja hétgyermekes, református vallású szabómester volt. 1912-ben érettségizett a Makói József Attila Gimnáziumban Gebe Mihály osztályában. A budapesti egyetem orvoskarán folytatta tanulmányait. Az első világháború alatt a 46. gyalogezred egészségügyi katonájaként szolgált, majd a szegedi hadikórházban dolgozott. Ezután a csepeli hadikórházba került, ahol műtőorvos volt, majd Makón szigorló gyakornokként látta el a kórház betegeit. Az orvosi diploma megszerzése után a budapesti fülklinika tanársegédje volt 1920–1922 között. Doktori címét 1922-ben kapta meg. 1923-ban a makói kórház fül-, orr-, gégeosztályának főorvosa volt. 1925-től orvostörténeti kutatásokat végzett. 1928–1929-ben Bécsben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. 1931-ben Szegeden egyetemi magántanári képesítést szerzett. Orvosi hivatásának lett áldozata, betegkezeléskor fertőzést szenvedett el és vérmérgezésben halt meg 1931. december 2-án Szegeden.

Sírja a makói Református ótemetőben található.^[7]

Magánélete

Felesége Husztik Anna volt (–1998). Egy fiuk született: Miklós (1924–?).

Művei

• Mandulakő esete (Orvosi Hetilap, 1926)
• Tapasztalatok a nyelőcső lúgmérgezés okozta szűkületeinek korai és kései kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1927)
• Kolerajárványok Csanád vármegyében (1928)
• A boszorkányok gyógyító és rontó kuruzslásairól (Orvosi Hetilap, 1928)
• Boszorkányüldözés Magyarországon (Orvosi Hetilap, 1928)
• Tapasztalatok a mandulaműtét utáni vérzéscsillapításról (Orvosi Hetilap, 1928)
• A szájsebzések ellátása (Gulácsy Zoltánnal, 1929)
• Az influenza története

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00752.htm, Bálint Nagy István, 2017. október 9.
2. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
3. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_MMF_083/?pg=26&layout=s
4. Születési bejegyzése a makói református keresztelési akv. 1/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
5. Halotti bejegyzése a szegedi polgári halotti akv. 1669/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
6. Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
7. Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. A Makói Múzeum füzetei, 83.

Források

• Forgó Géza: A csanádvármegyei Szent István Közkórház története. Makó, 2010. Makói Múzeum füzetei, 109.
• http://www.kfki.hu/physics/historia/localhost/egyen.php?namenev=balintni
• http://mek.oszk.hu/05400/05412/pdf/Orvost_BalintNagy.pdf
• Sulinet.hu
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
• Emlékezés Bálint Nagy István orvosra

További információk

• Vermes Ernő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után (Gyula, 1929)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Piliscsaba-Budapest, 2002.
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
• Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
• Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerkesztette: Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996.