Remove ads
Pusztaszer község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.
| Pusztaszer | |||
 | |||
| A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Kisteleki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ocskó-Almási Anita (Fidesz.KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6769 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1299 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′ | |||
 Pusztaszer
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Pusztaszer weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszer témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szélén, Ópusztaszertől északnyugatra fekszik. Közigazgatási területe durva közelítéssel trapéz alakú, attól nem sokban tér el; további szomszédai északkelet felől Tömörkény, délnyugat felől Kistelek, északnyugat felől pedig Pálmonostora. A térség fontosabb települései közül Kistelek központja 9,5, Balástya 15,5, Sándorfalva pedig 29 kilométer távolságra található.
Megközelítése
Közigazgatási területén, annak nyugati szélén keresztülhúzódik az 5-ös főút, így Budapest-Kecskemét, illetve Szeged felől is könnyen megközelíthető. Központján a Gátértól Tömörkényen át idáig húzódó 4518-as út halad végig.
Remove ads
A honfoglalás fontos csomópontja. Anonymus legendája szerint a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak. Ám a tatár-török dúlás folyamán a település és környéke többször elnéptelenedett. Az 1700-as években kezdődött meg ismét a betelepülés Kecskemétről. A terület rendezetlen tulajdonviszonyait követően az északi részét (Felső-Pusztaszert) Kecskemét 1828-ban megvásárolta. Ettől kezdve a területen folyó gazdálkodást és közéletet a Kecskemét által kinevezett pusztabíró (Dékány família) felügyelte. 1881-ig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, majd a nagy távolság miatt 1881 és 1934 között Kisteleken intézték a hivatalos ügyeket. A település 1934. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá. A lakosság nagyrészt tanyákon élt, a 60-as években kezdődött meg a tanyasi lakosság faluközpontba települése. Mára már csak mintegy 130 lakott tanya található a település külterületén.
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Kertész László (FKgP-SZDSZ-ASZ)[3]
- 1994–1998: Kertész László (SZDSZ)[4]
- 1998–2002: Kertész László (FKgP)[5]
- 2002–2006: Kertész László (független)[6]
- 2006–2010: Máté Gábor (független)[7]
- 2010–2014: Máté Gábor (független)[8]
- 2014–2019: Máté Gábor (független)[9]
- 2019–2024: Máté Gábor (független)[10]
- 2024– : Ocskó-Almási Anita (Fidesz.KDNP)[1]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1467 | 1419 | 1365 | 1361 | 1348 | 1320 | 1299 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (31,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 1,9%, felekezeten kívüli 17,1% (40,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 2% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[13]
Remove ads
- Hét vezér emlékoszlopa az Árpád halmon - a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára, a szeri gyűlés helyén a honfoglaló vezérek portréival díszített emlékoszlopot 1900-ban állította a Magyar Országos Diákszövetség.
- A legenda szerint a Pusztaszer környékén található hét halmon (kurgánok) állt a hét vezér sátra: Árpád halom, Szárnyék halom, Sáregyházi halom, Vesszős halom, Kártyás halom, Kettős halom, Császárné halma.
- Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
- Büdös-szék
- Máté Bence természetfotós
- Tóth Pál grafikus[14]
- Tóth Albertné Piroska csipkeverő[15]
- Szarvas József „Josh” popzenész[forrás?]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads