(1902–1970) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia
Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 10.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: a Latyi, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa. A Kiskunhalasról, református családból származó híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, akik mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán ugyancsak színész lett.
| id. Latabár Kálmán (Latabár Kálmán) | |
 | |
| Psota Irénnel (1962) | |
| Született | 1902. november 24. Kecskemét |
| Elhunyt | 1970. január 10. (67 évesen)[1] Budapest |
| Művészneve | Latyi |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Walter Katalin (h. 1937–1970) |
| Gyermekei | Latabár Kálmán, ifj. |
| Szülei | Latabár Árpád, id. |
| Foglalkozása | színész |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | cukorbetegség |
| Sírhelye | Farkasréti temető (31/1-1-9/10) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1922 – 1970 |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz id. Latabár Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kiskunhalasi, református Latabároktól származott. Nagyapja, Latabár Endre még Kiskunhalason született. Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő voltak. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el. 1922-ben a Várszínházban lépett először közönség elé, mint táncos komikus. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927–33 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Felléptek a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna); Reinhardt a testvérpárt az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta. A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött. Első filmje 1937-ben készült el. Ez év augusztus 28-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Walter Katalint (Walter István és Brandeisz Erzsébet lányát).[2] 1938-ban született Kálmán fiukat – aki felnőttként ugyancsak a színészmesterséget választotta – római katolikusnak keresztelték, miután a szülők megegyeztek abban, hogy leendő gyermekeik az anya vallását követik.[3]
Latabár Kálmán 1945-től mindvégig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár Ferenc: A víg özvegy) szerepében.
Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönöző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára. Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész lett, 1953-ban pedig megkapta a kiváló művész kitüntetést.
Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, melynek kezelését nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Utolsó hónapjai a lakás és a kórház között zajlottak, utolsó hetei már csak a kórházban. Állapota 1970 elején válságosra fordult, s a nagy nevettető január 11-én örökre lehunyta szemét. „A pálya lezárult” – jelentette a halálhírt aznap este a televízió.[4] A remek színészt, az őskomédiást, a clownt, a humoristát, a virtuóz táncost egy egész ország gyászolta, a szakma és a sajtó méltón elsiratta. Feledhetetlen alakításainak emlékét máig őrzi az utókor.
Születésének 75. évfordulóján, 1977-ben Kecskemét Város Tanácsa emléktáblát helyezett el az épületen, mely szülőháza helyén áll. Az emléktáblát 2008-ban felújították.
„Fekete liliom
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”
| Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. nov. 24.– Budapest, 1970. jan. 11.) színész |
Apja: Latabár Árpád[8] (Miskolc, 1878. szept. 19.– Budapest, 1951. aug. 22.) színész |
Apai nagyapja: Latabár Kálmán (Szabadka, 1855. febr. 16.– Budapest, 1924. aug. 6.) színész |
Apai nagyapai dédapja: Latabár Endre (Kiskunhalas, 1811. nov. 15.– Miskolc, 1873. júl. 8.) színiigazgató |
| Apai nagyapai dédanyja: Török Mária (Kolozsvár, 1822. jan. 5.– Budapest, 1895. dec. 15.) színésznő | |||
| Apai nagyanyja: Jelenffy Julianna[9] (Kecskemét, 1859. máj. 18.– Budapest, 1931. júl. 25.) |
Apai nagyanyai dédapja: Jelenffy Mihály | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Kok Judit | |||
| Anyja: Deutsch Ilona/ Honor (Sátoraljaújhely, 1880. júl. 20.– Budapest, 1957. dec. 13.) |
Anyai nagyapja: Deutsch Mihály kereskedő |
Anyai nagyapai dédapja: n.a. | |
| Anyai nagyapai dédanyja: n.a. | |||
| Anyai nagyanyja: Frisch Lotti /Katalin |
Anyai nagyanyai dédapja: n.a. | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: n.a. |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
