(1907–1977) magyar költő, műfordító, irodalomkritikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Hajnal Anna (született Holzer Anna, Gyepűfüzes, 1907. február 1. – Budapest, 1977. szeptember 6.) József Attila-díjas (1966) költő, Hajnal Gábor (1912–1987) költő nővére, Keszi Imre (1910–1974) felesége. A Nyugat harmadik nemzedékéhez sorolják. Öccse lánya Kartal Zsuzsa (1947–2011) költő, kritikus.
| Hajnal Anna | |
 | |
| A Szép versek című antológiában (Balla Demeter fotója, 1970) | |
| Élete | |
| Születési név | Holzer Anna |
| Született | 1907. február 1. Gyepűfüzes |
| Elhunyt | 1977. szeptember 6. (70 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Szülei | Holzer Vilmos Trebits Rózsa |
| Házastársa | Keszi Imre |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | versek |
| Első műve | Ébredj fel bennem, álom (1935) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | Baumgarten-jutalom (1947) József Attila-díj (1966) |
| Hatottak rá | Horatius Berzsenyi Dániel |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnal Anna témájú médiaállományokat. | |
Gyepűfüzesen született Holzer Vilmos (1877–1940) vegyeskereskedő és Trebitsch Rózsa (1886–1958) gyermekeként, izraelita családban.[1] Elemi iskolai tanulmányait Gyepűfüzesen és Pinkafőn végezte, polgári iskolai vizsgáját Szombathelyen szerezte meg. 1926-ban családjával Budapestre, a Wahrmann utcába költözött, ahol magántanításból élt, angol nyelvórákat adott.
Ő és Trencsényi-Waldapfel Imre hozta létre a Tóth Árpád Társaságot, tagjai között olyan kiválóságokkal, mint Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Devecseri Gábor, Szerb Antal, Cs. Szabó László, de festők és klasszika-filológusok is részt vettek benne. Összejöveteleiket Hajnal Anna lakásán tartották, ahol felolvasóesteket rendeztek egymás között, művészeti vitákat folytattak.
Verseit az Álláspont és a Pásztortűz című folyóirat közölte. 1933 decemberében először jelent meg verse a Nyugatban, mely ettől kezdve rendszeresen közölte írásait.
Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre közösen adták ki 1937–38-ban az Argonauták c. folyóiratot, melyben Vészi Endrétől Radnóti Miklósig kortárs költők versei jelentek meg, köztük Hajnal Anna versei is. Ekkor figyelt fel rá Babits Mihály, akit Hajnal Anna mesterének is tekintett.
Hajnal Anna költészetére elsősorban Horatius és Berzsenyi hatott (Himnuszok és énekek, 1938).
Első kötete 1935-ben jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. A II. világháború után kiadta addigi munkáit Összegyűjtött verseim címmel (1946), majd 1952-ig nem publikált verset.
1937. december 19-én Budapesten házasságot kötött dr. Kramer Imrével, aki Keszi Imreként vált ismert íróvá.[2]
1949-től műfordítói (Burns, Breton, Lear, Blake, Swinburne) és lektori tevékenységet folytatott (Országos Könyvhivatal). 1952-ben jelent meg az Óriások százada című kötete, ettől kezdve folyamatosan írt és adta ki köteteit egészen haláláig. Művei között található gyermekvers, elbeszélés is; több versét a Kaláka együttes és Halász Judit megzenésítve adta elő. Kósa György zeneszerző kórusművet írt Három kórusmű Hajnal Anna verseire címmel.
Vészi Endre így emlékezett rá: „Hajnal Anna egyik legmegbecsültebb és legszeretettebb kortársam. Költészetét és emberszeretetét, tevékeny, aktív emberszeretetét nem lehet szétválasztani. Egész életét a költészet sugallatában és szellemében élte át. Ez volt számára a legfontosabb.”
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
