Rákosrendező vasútállomás

Rákosrendező egy budapesti vasútállomás, mely a 2-es és a 70–71-es vasútvonalakon található. Nagy teherpályaudvar, forgalma azonban jelentősen megcsappant, amióta a Ferencvárosi pályaudvarra közlekednek a tehervonatok Magyarország északi határa felől, ez körülbelül az 1990-es évek környékére tehető.

Nem tévesztendő össze a következővel: Rákos vasútállomás.

Rákosrendező vasútállomás
Az állomásépület 2013-ban
Cím
Ország	Magyarország
Hely	Budapest, XIV. kerület, Teleki Blanka u. 19–21.
Állomáskategória	II. személyszállítási kategória II. teherszállítási kategória
Állomáskód	RS
UIC állomáskód	5510082
IBNR állomáskód	5501121
Felhasználási terület	vasútállomás
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt. MÁV Pályaműködtetési Zrt.
Peronnal rendelkező vágányok száma	3
Peronszélek száma	3
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások	Budapest-Nyugati pályaudvar (Budapest-Nyugati pályaudvar, Budapest–Szob-vasútvonal) Istvántelek megállóhely (Szob vasútállomás, Budapest–Szob-vasútvonal) Vasútmúzeum megállóhely (Esztergom vasútállomás, Budapest–Esztergom-vasútvonal) Angyalföld elágazás (Kőbánya felső–Rákosrendező-vasútvonal) Vasúttörténeti Park vasútállomás (Rákosrendező–Vasúttörténeti Park-vasútvonal) Rákosrendező elágazás (Rákosrendező–Rákosrendező elágazás-vasútvonal) Zugló megállóhely
Időzóna	közép-európai idő
Vasútvonalak
Budapest–Esztergom-vasútvonal Budapest–Szob-vasútvonal Kőbánya felső–Rákosrendező-vasútvonal Rákosrendező–Vasúttörténeti Park-vasútvonal Rákosrendező–Rákosrendező elágazás-vasútvonal
Szolgáltatások
Vonatnemek
S70 G70 S71 S72 G72 Z72
Elhelyezkedése
Rákosrendező vasútállomás Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 31″, k. h. 19° 05′ 22″47.5253, 19.0894
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosrendező vasútállomás témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jellemzői

A pályaudvar 1894-ben^[1] nyílt meg a MÁV érdekeltségében, és az elkövetkező közel száz évben az egyik legjelentősebb hazai teherpályaudvarrá vált. A rendszerváltás után ez a pályaudvar is jelentőségét vesztette, miután összeomlott a KGST és drasztikusan visszaesett az ipari termelés volumene. 1990-ben leállt a kocsirendezés, majd néhány évig leselejtezett személykocsikat tároltak a funkciójukat vesztett vágányokon. Ezt követően jelentős része felszámolásra került, a megmaradt terület és az ide tartozó épületek pedig elhanyagolttá, rendezetlenné, gazos, hulladékokkal szennyezett környékké váltak. A parlagon hagyott területen azóta bozótos erdő nőtt.^[2] Az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok romjainak lebontása során keletkezett építési hulladékot a végponti váltókörzet és a körvasút Angyalföldi elágazása között helyezték, majd terítették el.

A közel 130 hektáron elterülő pályaudvar területének ideális elhelyezkedése miatt már számos terv készült a terület rekultivációjával és az ingatlanberuházások, létesítmények építésével kapcsolatban, ahogyan a közlekedés fejlesztésére is több elképzelés született.^[3] Az elhagyatott vágányhálózat alatt elszennyeződött a föld és a második világháborúból megmaradt robbanóanyagok hatástalanítása a talajcsere mellett a tűzszerészeti beavatkozást is indokolják.

A 2000-es években felmerült a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsvasút egyik kiindulópontjaként is az állomás neve.^[4]

A fénykorában 42 vágány kapacitású rendezőpályaudvar néhány megmaradt vágányán a három vasútvonal komoly elővárosi forgalma mellett többnyire tároló funkciót lát el és legfeljebb a körvasúti tolatós-tehervonatok indulnak innen, jellemzően M62-es vagy V46-os mozdonyokkal vontatva.^[forrás?] Ezen az állomáson keresztül közlekednek a Stadler FLIRT, Stadler KISS és a BVmot motorvonatok.

2023 augusztusára megújult a Szegedi út–Teleki Blanka utca közti vasúti átjáró, a sok évtizedes macskaköves burkolatot új aszfaltburkolat, illetve a vágányok közt gumiburkolat váltotta fel.^[5]

Érdekesség, hogy a romos állomásépület és a vasutaslaktanya épülete a 14. kerület helyi védettsége alatt áll, mivel ez a legrégebbi megmaradt fővárosi vasúti épület.^[6]

A „mini-Dubaj” területfejlesztés

2023 őszén híre ment, hogy a dubaji Burdzs Kalifát is építtető Emaar Properties vállalat beépítené az elhanyagolt környéket, és a „világszintű fejlesztés” részeként irodák, luxuslakások, valamint 220–240 méter magas felhőkarcolók épülnének, ami miatt a közbeszédben „mini-Dubaj” néven kezdtek emlegetni a projektet.^[7] Decemberben Lázár János építési és közlekedési miniszter már arról beszélt, hogy az állam „egy új millenneumi városközpontot hoz létre Pesten” az állami tulajdonú Rákosrendező területén; „nem mini-, hanem maxi-Dubajt fejlesztene a kormány a területen”, fogalmazott.^[8] Ez a projekt is hozna magával új hidat a vasútvonal fölé, amin villamosmegálló is létesülne.^[9] A projekt kapcsán aggódó és kritikus vélemények is megjelentek, többek közt Karácsony Gergely főpolgármester részéről, amelyek szerint a tervezett nagyon magas toronyházak jelentősen rontani fogják a környék és a főváros arculatát, ezért a fővárosi vezetés nem támogat ilyen jellegű fejlesztést.^[10] 2024. március 13-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere aláírták a „maxi-Dubajról” szóló szerződést.^[11]

A Magyar Államnak az Eagle Hills Csoporttal való a szerződéskötésére 2025 januárjában került sor. A hírek szerint a végül „Grand Budapest” néven elkeresztelt vállalkozás keretében 100 hektáros területen 12 milliárd euró értékű befektetésre fog sor kerülni, amelynek keretében akár 250- és 500 méter magasságú épületek is épülhetnek.^[12] A megállapodás azonnal viták kereszttüzébe került, nemcsak az építendő épületek, hanem a meglehetősen alacsony, 50,9 milliárd forint, azaz 59 286 ft/m²-es ár és a főváros elővásárlási joga mentén. A kormányzat a projekttel kapcsolatos nyilatkozatai alapján nem kívánt egyeztetni az ellenzéki vezetésű fővárossal, még azt is közölték, hogy szerintük a fővárosnak az arab befektetővel kellene egyeztetnie a fővárosi terület megvételi szándékáról. Karácsony Gergely szerint a kormányzat hazugságokat állított és kész bíróságon megtámadni a szerződést.^[13][14][15] Rózsa András zuglói polgármester is élesen kritizálta az ingatlanügylet körülményeit, aki emlékeztetett, hogy már 2005-ben tervek készültek Rákosrendező fejlesztésére az akkori fideszes kerületvezetés részéről, amikből szintén nem lett semmi.^[16] A szomszédos XIII. kerület szintén bírálatot fogalmazott meg az ügymenet miatt.^[17] Építészvélemény szerint is fontos lenne a projekt szakmai vizsgálata, hogy a fejlesztés során valóban hasznos beruházások valósuljanak meg.^[18][19][20] Vitézy Dávid is hosszasan sorolta egy videóban azokat a körülményeket, amik a megkötött szerződések értelmében hátrányosak a fővárosnak és az államnak is, hozzátéve, hogy a korábban beígért állami egyeztetések teljes körűen elmaradtak, ezért felszólított a terület törvénytelenül külföldi kézbe történő átjátszása ellen.^[21] A Fővárosi Közgyűlés 2025. január 29-én döntött arról, hogy a főváros a Budapesti Közműveken keresztül él az elővásárlási jogával.^[22]

Február 6-án Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter jelentette be, hogy a kormány tudomásul veszi a főváros Budapesti Közműveken keresztüli elővásárlási jogát, ennek értelmében a fővárosnak meg kell tisztítania a területet 20-25 milliárd forintért, utána az arab befektetőtől függetlenül építkezhet a területen.^[23] Ezzel lehetőség nyílt a főváros korábbi terveinek megvalósítása felé, ami főleg egy élhető parkvárost vízionált.^[24] Feltehetően az arab befektető azért is mondhatott le a rákosrendezői beruházásról, mert a politikai konfliktus, valamint az általa tervezett épületek bizonytalan megtérülése nem szolgálta volna az érdekeit. Az viszont kérdéses maradt, hogy a főváros valóban meg tudja-e valósítani a maga elképzeléseit.^[25]

Iparvágányok a környező üzemekbe

Az állomás számos környező ipari területet szolgált ki vágányhálózatával, ezek közül néhány:

Kép	Név	Cím	Alapítás dátuma	Megjegyzés
	Északi fűtőház	Tatai út 95.	1911	A fűtőház területén alakították ki később a Magyar Vasúttörténeti Parkot. A létesítménybe nem közvetlen iparvágány vezet, hanem van egy saját kis vasútvonala, a Rákosrendező–Vasúttörténeti Park-vasútvonal.
	Istvántelki Főműhely	Elem u. 5-7.	1905	Részben használatban van.
	MÁV Hídépítő Kft.	Mexikói út 71.	1946	2021-ben elbontották.
	MÁV Gépjavító üzem	Tahi u. 97-101.	1931	Iparvágánya ki van zárva forgalomból.
	Rákosrendező-Kötőtelep		1960-as évek	2008-ban kiürítették. Iparvágánya ki van zárva forgalomból.

Tömegközlekedés

A vasútállomásnak nincs közvetlen tömegközlekedési kapcsolata, Zuglóban 400, Angyalföldön 500 méterre található a legközelebbi megálló:^[26]

• Zugló – Teleki Blanka utca (csak a Károly körút és a Mexikói út felé): 74, 74A 25, 32
• Angyalföld – Szegedi út: 20E, 30, 30A, 32, 230

Forgalom

Járat	Útvonal	Gyakoriság
S70	Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Dunakeszi alsó – Dunakeszi – Dunakeszi-Gyártelep – Alsógöd – Göd – Felsőgöd – Sződ-Sződliget – Vác-Alsóváros – Vác (– Verőce – Kismaros – Nagymaros-Visegrád – Nagymaros – Zebegény – Szob alsó – Szob)	Félóránként, hétvégén éjszaka óránként
G70	Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Rákospalota-Újpest – Dunakeszi – Dunakeszi-Gyártelep – Felsőgöd – Vác-Alsóváros – Vác – Verőce – Kismaros – Nagymaros-Visegrád – Nagymaros – Zebegény – Szob alsó – Szob	Munkanapokon csúcsidőben óránként, szombaton reggel 3 Budapest felé és hétvégén napi 2 pár
S71	Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Rákospalota-Kertváros – Alagimajor – Fót – Fótújfalu – Fótfürdő – Csomád – Ivacs – Veresegyház – Erdőkertes – Vicziántelep – Őrbottyán – Rudnaykert – Váchartyán – Csörög – Máriaudvar – Vác-Alsóváros – Vác	Óránként
S72	Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Angyalföld – Újpest – Aquincum – Óbuda – Aranyvölgy – Üröm – Solymár – Szélhegy – Vörösvárbánya – Pilisvörösvár – Szabadságliget – Klotildliget – Piliscsaba – Magdolnavölgy – Pilisjászfalu – Piliscsév – Leányvár – Dorog – Esztergom-Kertváros – Esztergom	Hajnalban 30 percenként, késő este óránként
S72	Budapest-Nyugati – (Rákosrendező →) Angyalföld – Újpest – Aquincum – Óbuda – Aranyvölgy – Üröm – Solymár – Szélhegy – Vörösvárbánya – Pilisvörösvár – Szabadságliget – Klotildliget – Piliscsaba	Munkanapokon este 2 Piliscsaba felé
Z72	Budapest-Nyugati – Rákosrendező (– Vasútmúzeum) – Angyalföld – Újpest – Aquincum – Solymár – Pilisvörösvár – Piliscsaba (– Magdolnavölgy) – Pilisjászfalu – Piliscsév – Leányvár – Dorog – Esztergom-Kertváros – Esztergom	Hétvégén óránként

Képtár

Régi vasúti épületek Elnevezések Fejes Balázs összeállítása alapján. Felvételi épület (részlet) Felvételi épület (részlet) Felvételi épület (részlet) Vasutas laktanya Őrházak? Állomás típusépület? (a „vasúti háromszögben”) Ismeretlen rendeltetésű épület (a „vasúti háromszögben”) Ismeretlen rendeltetésű épület (a „vasúti háromszögben”, részlet) Kereskedelmi épület Vasutas laktanya (a „vasúti háromszögben”) Felső forgalmi épület (2023-ban elbontották) Lakóépület a Rákosrendező–Vasúttörténeti Park-vasútvonal mentén Vasúti járművek Motorvonat Villanymozdony Villamos motorvonat Tehervonat Nosztalgia gőzmozdony a Vasúttörténeti Park felől Pályakarbantartási gép Pályakarbantartási vasúti kocsi Nyitott teherkocsi Nyitott teherkocsi Zárt teherkocsi Tartálykocsi Romos zárt teherkocsi Vasúti berendezések, kiegészítő létesítmények Bejárat Zugló vasútállomás felől Peronrészlet a személypályaudvari vágányoknál Gyalogos felüljáró a teherpályaudvar északi részén, a Rákospatak utca és a Tahi utca között Régi sorompók a Teleki Blanka utca és a Szegedi út között, a közúti átjáró felújítása előtt (elbontva) A használatban lévő teherpályaudvari vágánycsoport A használaton kívüli teherpályaudvari vágánycsoport (elbontva) Sínszálak Vasúti talpfák Súlykörtés váltó Iparvágány a volt Hídépítő üzem területére (elbontva) Kerítésrészlet Kerítésrészlet