Huszárik Zoltán

(1931–1981) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg From Wikipedia, the free encyclopedia

Huszárik Zoltán

Huszárik Zoltán (születési nevén Huszárik József[6], Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, grafikus. Lánya Huszárik Kata Jászai Mari-díjas színésznő.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul.
Gyors adatok
Huszárik Zoltán
Thumb
Huszárik Zoltán domonyi bronz szobra – (Fotó: Horváth Adrienne)
SzületettHuszárik József Zoltán
1931. május 14.[1][2][3]
Elhunyt1981. október 15. (50 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
ÉlettársaNagy Anna
Gyermekeiegy gyermek:
Huszárik Kata (1971)
(édesanyja Nagy Anna)
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1960)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszárik Zoltán témájú médiaállományokat.
Bezárás

Életpályája

Domonyban született. Mindössze kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet középiskolás korában hagyta el[7] („…a Józsefet átadtuk az elmúlásnak, vagy inkább az emlékeinknek” – írta későbbiekben édesanyjának). Gimnáziumi tanulmányait Aszódon, a Petőfi Sándor nyolcosztályos gimnáziumban végezte. Tanárai nagy hatással voltak rá, mint például Schéner Mihály festő. Innen három helyre is sikeresen felvételizett: a szegedi orvosi karra, a Képzőművészeti Főiskolára, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára. Ő ez utóbbit választotta, ahova 1950-ben vették fel, azonban – a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt – 1952-ben eltávolították. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: volt földműves a szülőfalujában, olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban, dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként is, majd 1957 után már megengedték, hogy világosító legyen a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, illetve közreműködött több rajzfilm elkészítésében (pl. Két bors ökröcske, 1955).

Az Elégiának számomra az a legnagyobb haszna, hogy a forgatás során olyan kollektívát sikerült kialakítanunk Tóth János operatőrrel, Durkó Zsolt zeneszerzővel, Morell Mihály vágóval és Csonka Ferenc hangmérnökkel, amely – ha új filmet rendezhetek – állandó marad.
– Huszárik Zoltán
(Forrás: mma.hu)

1959-ben visszatérhetett a főiskolára (negyedéves hallgatóként rehabilitálták), Máriássy Félix legendás osztályába. Vizsgafilmje a Játék volt, mellyel azonnal kitűnt. Leonardo Fioravanti, a római filmfőiskola (Centro Sperimentale di Cinematografia(wd)) akkori igazgatója is felfigyelt rá – ennek köszönhette, hogy elfogadták 1961-ben szerzett filmrendezői diplomáját. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Egyik (újra)alapítója volt – elsősorban évfolyamtársaival – a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának.[8] Itt készítette el az Elégia című rövidfilmjét, ami a kiugrást jelentette számára 1965-ben. Egy újfajta filmes látásmódot teremtett, amellyel elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Mindkét nagy sikerű film – ahogy többi alkotása is – egy filmtörténeti korszakban alkotók páratlan együttműködésén is alapult, amiben Huszárik Zoltán személyisége és sorsa is megnyilatkozott.

Thumb

Huszárik Zoltán műveiben gyakran és nyomatékosan megjelenik az elmúlás gondolata, a halál. Asszociációkra építve vált ki erős érzelmi hatást a nézőben. Ezt a motívumvilágot dolgozza fel az 1977-ben készült A piacere (Ahogy tetszik) rövidfilm is, amely Major János sírkőfelvételeinek hatására[9] született. Utolsó alkotásában, a Csontváry című filmben a különcnek tartott festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.

Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor), stb., illetve színházban, rádióban is rendezett.

1981-ben Budapesten, hirtelen, mindössze 50 évesen hunyt el.

Magánélete

Feleségei: Melczer Annamária orgonista, majd pedig Móger Ildikó táncos, koreográfus voltak. Lánya, Huszárik Kata színésznő Nagy Anna színésznőtől született.[10]

Emlékezések

Thumb
Szobrának avatásán lánya, Huszárik Kata és unokája, Gergő

Ágh István így vallott Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: „Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet.”

1981–82-ben Fehér György filmrendező Emlékfilm címmel portréfilmet szeretett volna forgatni Huszárik Zoltán és Latinovits Zoltán emlékére, de a munkálatok elakadtak. Az elkészült anyagok sok már Huszárik-portréfilmben (pl. Mátis Lilla: Elégia Huszárik Zoltánról, 2002) felhasználásra kerültek, illetve egy Zolnay Pál portréfilm (Dialógus, 2013) is készült belőle Székely Orsolya szerkesztésében.[forrás?]

Huszárik-breviárium címmel készült film halálának egyéves évfordulójára (1982). A filmben fel-, és megidézik Huszárik Zoltán szinte egész pályafutását, bejátszva jeleneteket és riportokat fontosabb filmjeiből vagy azok forgatásáról, színészként Szabó István Budapesti mesék című filmjében, de az összeállításban magánemberként is megmutatkozik.[11]

1984-ben jelent meg a Filmbarátok Kiskönyvtára – kortársaink a filmművészetben című sorozat keretében Zay László Huszárik kismonográfiája. Ugyanebben az évben a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiójának támogatásával – Mohi Sándor rendezésében – Huszárik néni címmel portréfilm is készült, amelyet csak 1987-ben mutattak be.[forrás?]

1985-ben, Fóton, a Mafilm telepének parkjában helyeztek el a filmrendezőre emlékező, nonfiguratív mészkő emlékkövet, Mészáros Dezső alkotását.[12] Ugyanebben az évben grafikáival illusztrált emlékfüzet jelent meg a rendezővel, Fodor László szerkesztésében.[forrás?]

1986-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hommage à Huszárik Zoltán címmel emlékkiállítást szerveztek, amelyhez Lencsó László szerkesztésében egy Huszárik Zoltán grafikáival illusztrált katalógus is megjelent.[forrás?]

1990-ben a Szabad Tér Kiadó gondozásában, Lencsó László szerkesztésében Huszárik-breviárium címmel emlékkötetet adtak ki írásaiból.[forrás?]

2002-ben az Elégia Huszárik Zoltánról című film-etológiájában emlékezett meg gazdag életművéről és költői személyiségéről Mátis Lilla rendező és Jankura Péter operatőr, Durkó Zsolt filmzenéjének segítségével.[13][14]

2006-ban a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány gondozásában Szindbád, a halhatatlan címmel album jelent meg a rendezőről.[forrás?]

Születésének 80. és halálának 30. évfordulóján, 2011-ben Huszárik Kata és édesanyja, Nagy Anna felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerüljenek rajzai, hiszen kevesen tudják, hogy nemcsak rendező, de kiváló grafikus is volt.[15] Az alapítványt neves művészek és közéleti személyiségek hozták létre,[16] melynek 2016 februárjában érkezett meg a jogerősítő végzése.[17]

2012-től a NMHH Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében Huszárik Zoltán Kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázat címmel hirdeti meg azok gyártási támogatását.[18]

2013-ban, halálának 32. évfordulója (október 14.) alkalmából, szülőfalujában, Domonyban felavatták Monori Sebestyén szobrászművész róla készült bronz mellszobrát, illetve a községi művelődési ház ünnepélyesen felvette a művész nevét.[19]

A 2018-as Ünnepi könyvhétre adta ki az MMA Kiadó a Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán című könyvet, amiben Gelencsér Gábor tanulmánya mellett Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi olvashatók.[20][21] (A könyv mellékleteként egy új portréfilm is napvilágot látott In Memoriam Huszárik Zoltán címmel, újra Mohi Sándor rendezésében.)[forrás?]

Filmográfia

Játékfilmek

Rendező

Színész

Tévéfilmek

Rendező

  • A dolgok eredete (1968)
  • Amerigo Tot (1969)
  • Törvényt teremtő mesterek (1974)
  • Négy műsoretűd az MTV Közművelődési Főszerkesztősége számára: Maszkok, álarcok, Ékszerek, Pénz és kereskedelem, Művészet és mágia
  • Két lírai riport az MTV Irodalmi és Drámai Főosztálya számára: (Ladányi Mihály, 1976, Kormos István 1977)

Színész

  • Koplalóművész (1975)

Rövidfilmek

  • Játék (1959-főiskolás vizsgafilmje)
  • Elégia (1965)
  • Groteszk (1963)
  • Egy mentőorvos naplójából (1967)
  • Heten a hegy ellen (1968)
  • Hegyi kiképzés (1968)
  • Ugye te is akarod? (1968)
  • Capriccio (1969)
  • Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)
  • A piacere (1976)

Rádió

Díjai

  • Oberhauseni nemzetközi filmfesztivál – kiemelt, kísérleti kategória fődíja (Elégia 1966)[24][25]
legjobb nemzeti műsor díja (Amerigo Tot, 1970.)[26]
katolikus zsűri díja (A Piacere 1977)[26]
  • Film- és tévékritikusok díja (Elégia 1966, Szindbád 1972 – nagydíj)[25][27]
  • Elismerő oklevél, Velence (Amerigo Tot 1970.)[26]
  • Miskolc város díja – a Kísérleti és játékfilm kategória díja és a Filmkritikusok díja ('Elégia 1966)[26]
– a zsűri operatőri díja (Amerigo Tot, 1970)
– (Tisztelet az öregasszonyoknak, 1973)
  • Mannheim Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – a legjobb elsőfilmes rendezés díj (Szindbád, 1972)[25][26][28]
  • Evangélikus Filmközpont – Joseph von Sternberg díj (Szindbád, 1972)[25][26]
  • Cracow Film Festival – C.I.D.A.L.C. díj (Tisztelet az öregasszonyoknak 1973)[26][29]
  • Balázs Béla-díj (1973)
  • Atlantai Filmfesztivál – különdíj (Szindbád, 1973)[25]
  • Auckland Nemzetközi Filmfesztivál szakmai zsűri – legjobb rendezés díja (Szindbád, 1973)[25][28]
  • Milánó Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – Nagydíj „Agis Kupa” (Szindbád, 1973)[25][28]
  • Atlanta Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – Arany Különdíj (Szindbád, 1973)[26][28]
  • Barcelona – Aranyérem (Tisztelet az öregasszonyoknak, 1973)[26][30]
Barcelona – Első díj (A Piacere 1977)[26]

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.