Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négyévente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.

Bővebben: Magyarországi országgyűlési választások

Országgyűlési választások eredményei (1990–2006)

Választási eredmények kivetítése 2006-ban

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei, ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.

A választások eredményei

Az 1990-es választás

Mandátumeloszlás

Bővebben: 1990-es magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 1990–1994 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.

Az 1994-es választás

Lásd még: 1994-es magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 1994–1998 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

Mandátumeloszlás

Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.

Az 1998-as választás

Lásd még: 1998-as magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 1998–2002 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

Mandátumeloszlás

Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.

A 2002-es választás

Lásd még: 2002-es magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 2002–2006 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz–MDF (41%) és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).

A mandátumok pártok közötti megoszlása 2006-ban

A 2006-os választás

Bővebben: 2006-os magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 2006–2010 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.

A 2010-es választás

Bővebben: 2010-es magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 2010–2014 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz–KDNP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.

A 2014-es választás

Bővebben: 2014-es magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 2014–2018 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz–KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2014-ben[1] Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum száma százalék Fidesz–KDNP 96 37 133 66,83 MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP 10 28 38 19,10 Jobbik 0 23 23 11,56 LMP 0 5 5 2,51 Összesen 106 93 199 100

A 2018-as választás

Bővebben: 2018-as magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 2018–2022 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

A választást április 8-án rendezték, a Fidesz–KDNP harmadszori győzelmével zárult. A részvételi arány 70,22% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2018-ban[2] Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum száma százalék Fidesz–KDNP 91 42 133 66,83 Jobbik 1 25 26 13,07 MSZP–Párbeszéd 8 12 20 10,05 DK 3 6 9 4,52 LMP 1 7 8 4,03 MNOÖ 0 1 1 0,50 Független[3] 1 0 1 0,50 EGYÜTT 1 0 1 0,50 Összesen 106 93 199 100

A 2022-es választás

Bővebben: 2022-es magyarországi országgyűlési választás

Lásd még: 2022–2026 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

A választást április 3-án rendezték, a Fidesz-KDNP negyedik győzelmével zárult. A részvételi arány 70,21% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2022-ben[4] Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum száma százalék Fidesz–KDNP 87 48 135 67,84 DK–Jobbik–Momentum– MSZP–LMP–Párbeszéd 19 38 57 28,64 Mi Hazánk 0 6 6 3,02 MNOÖ 0 1 1 0,50 Összesen 106 93 199 100

Az alakuló Országgyűlés összetétele

1990–1994:	33 93 21 1 9 21 164 44
1994–1998:	209 69 1 1 20 22 38 26
1998–2002:	134 24 14 1 148 17 48
2002–2006:	178 20 164 24
2006–2010:	190 20 1 141 23 11
2010–2014:	59 16 47 1 227 36
2014–2018:	29 1 3 1 4 5 23 117 16
2018–2022:	15 5 1 9 9 26 1 117 16
2022–2026:	10 6 15 10 5 10 1 6 1 117 18
MSZP   Párbeszéd   DK   Együtt   MLP   SZDSZ   LMP   Momentum   MDF   KDNP   Fidesz   FKgP   MIÉP   Jobbik   Mi Hazánk   MNOÖ   Somogyért   ASZ   Független

Listás szavazatok és mandátumok aránya

A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győztes pártok felülreprezentációjának mértéke sok mindentől függ (pl. egyéni jelöltek teljesítménye, a többi párt megosztottsága, győzteskompenzáció stb.), de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.^[5]

Év	Pártlista	Listás szavazatok aránya	Mandátumok aránya	Győztes párt felülreprezentációja (1 = arányos eredmény, 2 = arányos eredmény kétszerese)
1990	MDF	24,73%	42,75%	1,72
1994	MSZP	32,99%	54,15%	1,64
1998	Fidesz	29,48%	38,34%	1,3
2002	MSZP	42,05%	46,11%	1,09
2006	MSZP	43,21%	49,20%	1,14
2010	Fidesz-KDNP	52,73%	68,13%	1,29
2014	Fidesz-KDNP	44,87%	66,83%	1,48
2018	Fidesz-KDNP	49,27%	66,83%	1,35
2022	Fidesz-KDNP	54,10%	67,84%	1,19

Lásd még: Többletmandátum

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar választási rendszer
• Magyarországi országgyűlési választások
• Magyarország politikai élete (1989 óta)