Martonvásár
magyarországi város Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.[6]
| Martonvásár | |||
 | |||
| A Brunszvik-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Martonvásári | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Horváth Bálint (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2462 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5984 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 178,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 121[3] m | ||
| Terület | 31,25 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Vál-víz síkja[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″ | |||
 Martonvásár
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Martonvásár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Martonvásár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A vármegye északkeleti részén, a Mezőföld északi peremén helyezkedik el, a 7-es főút mellett, Budapesttől és Székesfehérvártól egyaránt 30-30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.
Különálló településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely, mely Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépessége 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6 volt.[7]
Közút
A város központját átszeli a 7-es főút, illetve a határában elhalad az M7-es autópálya is, így ezek tekinthetők Martonvásár legfontosabb közúti elérési útvonalainak. Délkelet felől, Ercsitől a 6204-es út húzódik idáig, Tordasra és Gyúróra pedig a 81 108-as számú mellékút indul innen.
A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbuszforgalom része. Sűrű az autóbusz-közlekedés Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.
Vasút
A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal mentén fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.
Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.
Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.
Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.
1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.[forrás?]
A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.
1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.
A település 2005-ben kapott városi rangot.
A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth Ottó (független)[8][9]
- 1994–1998: Horváth Ottó (független)[10]
- 1998–2002: Dr. Palánky Klára (független)[11]
- 2002–2006: Orbán András (független,[12] később Fidesz[13])
- 2006–2010: Kiss Gábor László (MSZP)[14][13]
- 2010–2014: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[15]
- 2014–2019: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[16]
- 2019–2024: Dr. Szabó Tibor (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[17]
- 2024– : Horváth Bálint (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 5603 | 5616 | 5672 | 5843 | 6106 | 5936 | 5984 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8,8% református, 2% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,5% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[19]
- Itt hunyt el 1973-ban Krammer Jenő irodalomtörténész, egyetemi tanár, pedagógiai író, szociálpszichológus.
- Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
- Óvodamúzeum
- Beethoven Múzeum
- Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
- Római katolikus templom (1773, barokk)
- benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok
A Brunszvik-kastély felülnézetből
A Brunszvik-kastély főhomlokzata
A kastély középrizalitja a bejárattal
A Beethoven Múzeum a kastély délnyugati szárnyában
A Szent Anna-templom
Az egykori Gyermek-kert homlokzatának részlete
Az Óvodamúzeum bejárata
Főtere a hősi emlékművel
Nagy János Beethoven és a halhatatlan kedves című szoborkompozíciója a város főterén
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_Beethoven_és_a_halhatatlan_kedves_Nagy_János.jpg)
A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
