Felcsút
magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Felcsút község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre.
Remove ads
Fekvése
A Vértes peremvidékén, a Váli-víz jobb partján helyezkedik el. A falu főutcája a 811-es főút, mely Székesfehérvárral és Bicskével köti össze a települést. Határában találkozik a 811-es főút a Söréd felől Csákváron át idáig húzódó 8126-os úttal, és itt ágazik ki utóbbiból a Szárligetre vezető 8113-as út is.
Településrésze Szúnyogpuszta, mely Felcsút centrumától 2 kilométerre fekszik nyugati irányban. 2011-es adatok szerint Szúnyogpuszta lakónépessége 62 fő, a lakások száma 15 volt.[6] Szúnyogpusztán az őstermelő Pák-To Kft. telephelye üzemel. A Pák-To Kft. étkezési tyúktojás termelésével és értékesítésével foglalkozik.[7]
Remove ads
Története
Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ez idő tájt pusztulhatott el.[8] Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.[9] 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.[10] Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.[11]
1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.[12] 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.[13] Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.[14] Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel; oltárképét id. Dorfmeister István festette 1792-ben.[15] A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.[16]
A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.
Az 1945-ös földosztás során a község lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. A felcsúti Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke körüli 1972-es politikai konfliktust dolgozta fel Ember Judit és Gazdag Gyula 1972-ben készült dokumentumfilmje, A határozat.
Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok. A 2010-es kormányváltás után a település fejlődése újabb fokozatba kapcsolt. Megépült a Pancho Aréna, a felcsúti Puskás Akadémia FC székhelye.
A település múltjának emlékei a Helytörténeti Múzeumban tekinthetők meg.
Remove ads
Közélete
Polgármesterei
A településen 2011. június 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[24] mert az előző polgármester személye vonatkozásában összeférhetetlenség kimondására került sor.[28] Az önkormányzati törvény 2010 decemberében életbe lépett egyik módosítása ugyanis arról rendelkezett, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni azon polgármesterek megbízatását, akik 60 napon túli, rendezetlen köztartozással rendelkeznek, és a Fejér Megyei Bíróság szerint Varga György beleesett ebbe a körbe, így 2011. február 28-ával megszűnt a polgármesteri jogállása.[23] Az időközi választáson ezzel együtt is jogosult maradt az indulásra, de csak a második helyet érte el.[24]
2018. augusztus 12-én ismét időközi polgármester-választást tartottak Felcsúton,[26] ezúttal az előző polgármester lemondása miatt.[29] E választás különös érdekessége volt, hogy két Mészáros László nevű jelölt indult egymás ellen; kettejük között csak a második keresztnevük alapján lehetett különbséget tenni a választási dokumentumokban.[26]
Demográfia
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 18,2%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 16,3% (25,5% nem nyilatkozott).[31]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,2-0,2% szerbnek, románnak és szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek és ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,9% volt római katolikus, 17,3% református, 0,8% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 15,9% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[32]
Remove ads
Gazdasági helyzete
2009-ben Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét, valamint a harmadik helyezett XII. kerületet. 2008-ban Felcsút a 336. helyen állt. A CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.[33] A Heti Válasz oknyomozó írása alapján a megoldás kulcsa egy Felcsúton élő vállalkozónak a magyar állam által kifizetett több milliárdos kártérítés.[34]
Remove ads
Egészségügy
2017-ben átadásra került a felcsúti faluház két helyiségében kialakított új fogorvosi rendelő. A két helység egy részét leválasztották és ólomajtóval látták el, ahol helyet kapott a fogorvosi röntgen készülék. A fogorvosi rendelő végleges felszerelése 11 millió forintba került.[35][36]
Közlekedése
Közút
Felcsúton áthalad a Székesfehérvártól Bicskéig (pontosabban az M1-es autópályáig) vezető 811-es főút. Itt menetrend szerinti autóbusz-járatok közlekednek.
Vasút
1898-as megnyitásától az 1980-as években történt megszüntetéséig áthaladt a településen a 6-os számú Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal, amelynek két megállóhelye is volt Felcsút térségében: Felcsút megállóhely és Alcsút-Felcsút állomás. A megszüntetett vonal helyén 2015-ben új kisvasút létesült, melynek hivatalos neve Vál-völgyi Kisvasút; ez utóbbi a megnyitása évében, 2016-ban az Alcsúti arborétum és a Puskás Akadémia végállomások között közlekedett, egyetlen közbenső megállási ponttal (Felcsút állomás, az egykori Alcsút-Felcsút nagyvasúti állomás helyén), de több lehetőség is felmerült a nyomvonal meghosszabbítására.
Remove ads
Sport
A településen található a Puskás Akadémia FC labdarúgóklub, amely a magyar labdarúgó bajnokság első osztályában szerepel. Többször ért el dobogos helyezést és ennek köszönhetően többször indult nemzetközi kupasorozatok selejtezőiben. A csapat otthona a 3400 férőhelyes Pancho Aréna.[37]
2023-ban a Pancho Aréna nyerte el a jogot, hogy az izraeli válogatott hazai pályája legyen, Svájc és Románia ellen.[38][39][40][41][42]
Remove ads
Nevezetességei
- Endresz György emlékmű. Itt szállt le az első magyar óceánrepülő Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevű gépével Endresz György és Magyar Sándor)
- Vál-völgyi Kisvasút
- Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia
- Pancho Aréna
- Szőke–Göcze-kúria
- Tamássy–Margalit-kúria
- A község horgásztava kedvelt kirándulóhely
Nevezetes személyek
- Klárné Angyal Ilka (Felcsút, 1839 – Kömlőd, 1926) színésznő, a Népszínház művésze
- Letenyei Lajos (Felcsút, 1822. február 6. – Felcsút, 1868. szeptember 27.) mezőgazdász, gazdasági író, földbirtokos.
- Orbán Viktor miniszterelnök a településen nevelkedett.
- Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, vállalkozó, aki több mint 467 milliárd forintos vagyonával Magyarország leggazdagabb[43] és 3. legbefolyásosabb személye.
- A település labdarúgóinak kategóriái: Az FC Felcsút labdarúgói, A Puskás AFC labdarúgói.
Remove ads
Galéria
A faluközpont a kisvasút Puskás Akadémia állomásától nézve
Endresz György és Magyar Sándor emlékműve
Római katolikus templom
A római katolikus templom bejárata
Kopjafa és emlékmű az Endresz György Általános Iskola épülete előtt
A labdarúgó stadion, a Pancho Aréna
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads