magyarországi város Heves vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Verpelét város Heves vármegye Egri járásában.
| Verpelét | |||
 | |||
| A földvár légi felvételen | |||
| |||
| Becenév: A bor és a nóta faluja | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Farkas Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3351 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3692 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 20° 13′ 34″ | |||
 Verpelét
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Verpelét weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Verpelét témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Mátra keleti lábánál, a Tarna völgyében fekszik.
A környező települések: észak felől Sirok, északkelet felől Egerszólát, dél felől Feldebrő, délnyugat felől Vécs, nyugat felől Kisnána, északnyugat felől pedig Tarnaszentmária. Északnyugati irányban messze elnyúló külterületei révén határos még Recskkel is.
A megyeszékhely, Eger és Gyöngyös felől is jól megközelíthető, a két város térségét összekötő 2416-os úton; déli szomszédjai felől a Kápolnától idáig húzódó 2417-es úton érhető el, míg az északabbi szomszédaival a 2415-ös út kapcsolja össze. Határszélét északkeleten érinti még a 24 128-as út is.
Korábban vasúton is elérhető volt, a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon, de itt 2007. március 4. óta nincs személyszállítás. Verpelét megállóhely a 2416-os út közelében található, a kisváros nyugati részén, közúti megközelítését az abból, annak körülbelül 25+850-es kilométerénél észak-északnyugati irányban kiágazó 24 309-es út (települési nevén Vasút út) biztosítja.
Verpelét környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt. A régészek bronzkori, kelta és szkíta leleteket is feltártak.
Első ismert okleveles említése 1252-ből származik.
A 13. század második felében az Aba nemzetségbeli Nagy Leusták (1271 † 1328 előtt) birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után Verpelét nem szállott az Aba nemzetségbeliekre. 1347-ben Welpreth néven említik az oklevelek.
1372-ben és 1381-ben a vármegye itt tartotta közgyűlését is.
1389-ben a Tari család birtokába került és a siroki vár tartozéka lett.
1399-ben Bebek Detre tartott itt nádori gyűlést. A 15. században a vármegye többnyire itt tartotta közgyűléseit, ekkor a Tari család birtoka volt és Sirok várához tartozott.
1465-ben Tari György elzálogosította összes birtokait Guthi Országh Mihálynak, ekkor Verpelét is birtokába került.
1475-ben Tari György hűtlensége és utód nélküli halála miatt Verpelétet Országh Mihály és a Nánai Kompolthiak nyerték adományul, előzőleg azonban 1474-ben Tari György özvegyét, Katalin asszonyt, Ország Mihály és Kompolthi Miklós néhai férje itteni birtokaiból járó kilencedből kielégítették.
Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Kompolthi család kihaltával az Országh család örökölte.
A török időkben is lakott terület volt Az 1549–1552. évi összeírás szerint Országh Kristóf birtoka, ekkor 6 portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 13 portát írtak itt össze.
Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett örökös nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben enyingi Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta.
17. században elnéptelenedett. 1695-ben egy tűzvészt követően indult meg a falu újjaépítése, és betelepülése.
1701-ben már mezővárosi rangot kapott.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1849 február 26–27-én vívott kápolnai csata egészen idáig kiterjedt. A helység előtt helyezkedett el 3800 gyalogossal, 600 lovassal és 16 ágyúval Klapka György és Dessewffy Arisztid dandára. Február 27-én reggelre a Verpeléttől nem messze eső szentmáriai várhegynek nevezett kis hegyen, Schlick császári tábornok helyezkedett el, harmincz ágyújával és röppentyűütegével s onnan kezdett tüzelni a honvédek közé; a honvédtüzérség sem maradt adós, de kétórai tüzelés után kénytelen volt visszavonulni. Erre Schlick rohamot intézett Verpelét ellen, melyet azonban a 43. honvédzászlóalj és a Don-Miguel gyalogság visszavert. Schlick azonban újabb csapatokat vonva magához, heves utcai harc után a község birtokába jutott. Dessewffy Arisztid hadosztálya ekkor Kerecsend felé kezdett hátrálni, de Schlick csak ez várta, aki Deym gróf vezérlete alatt egy egész vasasezredet küldött a honvédség üldözésére, akiknek előnyomulását a huszárság akadályozta meg. Szörnyű lovas viadal keletkezett, végre is a Koburg-huszárok, a Pöltenberg Ernőtől segítségül küldött Sándor-huszárok és a 14. honvédzászlóalj támogatásával egészen a helységig űzték vissza a vasasokat. Az elesett 57 honvéd emlékére a község lakosai emlékoszlopot emeltek.
1869-ben és 1880-ban nagy tűzvész pusztított a településen, ekkor a község felerésze leégett.
1910-ben 3283 lakosából 3278 magyar volt. Ebből 3084 római katolikus, 175 izraelita volt. A zsidók nagy része a Holokauszt idején odaveszett. Zsinagógájuk ma tűzoltószertár.
A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
1950. október 22-től önálló tanácsú község, később a Tarnaszentmáriával közös tanács székhelye. 1973. május 1-jén nagyközségi rangot kapott. 1984. január 1-jétől néhány évig Eger városkörnyéki községe volt.
2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3839 | 3820 | 3780 | 3776 | 3710 | 3709 | 3692 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,2% (26,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (41,1% nem válaszolt).[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
