Herend
magyarországi város Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Herend (németül Herrendorf) város Veszprém vármegye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).
| Herend | |||
 | |||
| Herend - Porcelángyár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Ujhelyi Gábor Alex (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8440 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3409 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 172,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″ | |||
 Herend
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Herend weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.
A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.
A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.
A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.
Polgármesterei
- 1990–1992: Bors Gábor (független)[3]
- 1992–1994: Rybár István (független)[4][5]
- 1994–1998: Bors Gábor (független)[6]
- 1998–2000: Bors Gábor (független)[7]
- 2000–2002: Rieth Nándor (független)[8][9]
- 2002–2004: Rieth Nándor (független)[10]
- 2004–2006: Vajai László (független)[11]
- 2006–2010: Vajai László (független)[12]
- 2010–2014: Vajai László (független)[13]
- 2014–2019: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[14]
- 2019–2024: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[15]
- 2024– : Ujhelyi Gábor Alex (független)[1]
A településen 1992-ben lemondott a polgármester így időközi választást tartottak. 2000. december 17-én ismét időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.[8][16]
Nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje után, 2004. november 14-én újabb időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott Herenden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a város addigi első embere is elindult, de valamivel 29 % alatti eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el, kihívóinak egyike 63,48 %-os eredményével messze felülmúlta őt.[11]
A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 3377 | 3411 | 3384 | 3390 | 3362 | 3346 | 3409 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, örménynek és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 5,8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).[19]
- Porcelánmúzeum (1964 óta)
- Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
- Római katolikus templom a porcelánablakkal
Herend télen
Porcelánmanufaktúra
A Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
