magyarországi város Hajdú-Bihar vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kaba alföldi, Hajdú-Bihar vármegyei település a Püspökladányi járásban. Városi rangját 2003. július 1-jén kapta.
| Kaba | |||
 | |||
| Kaba település a magasból | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Püspökladányi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szegi Emma (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4183 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5191 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 61,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 95,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″ | |||
 Kaba
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Kaba weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaba témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Az Alföldön, a Hajdúság déli részén fekszik.
A szomszédos települések: északkelet felől Hajdúszoboszló, kelet felől Hajdúszovát, délkelet felől Tetétlen, dél-délnyugat felől Báránd, délnyugat felől Püspökladány, északnyugat felől pedig Nádudvar. A megyeszékhelytől, Debrecentől 32 kilométerre délre helyezkedik el.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, mely közvetlenül a belterületének nyugati széle mellett halad el, ezen érhető el Budapest-Szolnok és Debrecen felől is. Nádudvarral, illetve Földessel a 3407-es, Báránddal és Sárrétudvarival a 4801-es, Hajdúszováttal a 4802-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kaba vasútállomás a település északi széle közelében helyezkedik el, közvetlenül a 4-es főút mellett.
Kabáról autóbuszjáratokkal lehet eljutni a környező, kisebb települések közül Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba és Nádudvarra is.
Kaba Árpád-kori település. Először a Váradi regestrum említi Kabai Cseke és Mád nevével kapcsolatban, a községre vonatkozó első okirat 1355-ből, Nagy Lajos király adományleveléből ismert, amikor a király Kabát a szomszédos Keserűegyház és Szovát falukkal együtt Literáti Mihály tárnokmesternek adományozta.
Nevével kapcsolatban 1527-ben, a török adózással kapcsolatban találkozhatunk újra, amikor a község 41 családfőjét sorolják fel. 1594-ben a falut a tatárok égetik fel, lakosait is kardélre hányva. Az eddig Szabolcs megyéhez tartozó puszta falu pedig a Bocskai tulajdonában levő Kereki-vár tartozéka lett, és ez időtől kezdve ez két országhoz való tartozást is jelentett, mivel Szabolcs megye a királyi Magyarország, Bihar megye pedig Erdély része volt. Ebből eredhetett a település Vajda Kaba elnevezése is, megkülönböztetésként a kunsági Kábától, és egyúttal utalva a fejedelmek akkoriban még vajda elnevezésére is. Később neve Hajdú Kabaként is szerepelt, és az erdélyi törvénykönyv is a hajdúvárosok között sorolta fel.
1608-ban mint puszta falu az erdélyi Bánffyak birtokaként van feltüntetve, később azonban újratelepült, mivel az 1692-es összeírásban a kabai és sassi hajdú lakosokkal együtt szerepelt, majd a bihari hajdúvárosokkal együtt az Eszterházyak derecskei uradalmának része lett. Az Esterházyak uralma egyúttal Kaba hajdúvárosi kiváltságainak elvesztésével is járt, lakói 1719-ben tömege- sen költöztek át Békésszentandrásra. Lakossága állandóan perben állt az urasággal; a volt hajdúvárosok többször is együttesen léptek fel az Esterházyakkal szemben. A lakosság részére az országosan elrendelt Urbárium sem hozott megnyugvást, az örökös szembenállásnak csak a jobbágyfelszabadítás után, 1865-ben - egyúttal az Esterházy-uradalom eladásával járó úrbéri egyezség vetett véget.
1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. (Lásd: Kabai meteorit.)
1904. június 1-jétől 1971. december 31–ig működött a Kaba–Nádudvar-vasútvonal.
A 2006-os év nagy eseménye a cukorgyár bezárásával kapcsolatos válság[3] volt.
| Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Sári Győző | MSZP[4] | |
| 1994–1998 | MSZP[5] | ||
| 1998–2002 | Szűcs Béla | MSZP[6] | |
| 2002–2004 | MSZP[7] | a képviselő-testület feloszlatta magát | |
| 2004–2006 | MSZP-SZDSZ[8] | Időközi választás: 2004. február 22. | |
| 2006–2010 | Szegi Emma | független[9] | |
| 2010–2014 | független[10] | ||
| 2014–2019 | Fidesz-KDNP[11] | ||
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[12] | ||
| 2024– | Fidesz-KDNP[1] |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 6005 | 5946 | 5878 | 5449 | 5308 | 5278 | 5191 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,7% cigánynak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 34%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 36,6% (23,6% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,3% volt református, 2,5% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 32,7% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[15]
Az a terület, ahol most a kabai fürdő fekszik, 1908-ban Szabó Mihály tulajdona volt, aki 150 méteres kutat fúratott, és csaknem 40 °C-os vizet talált. Orvosi vizsgálat és vegyelemzés után kiderült, hogy a víz ásványi anyagokban gazdag, valamint gyógyhatású. A második kutat 1937-ben fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Bartha Ferenc kútfúró mester 535 méter mélységben találta meg a gyógyvizet. A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A vízzel együtt naponta 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. Bagi István a vízből leválasztott gázt egy malom üzemeltetésére is felhasználta. A termálmedence építésére csak 1959-ben került sor, ezután a fürdő a helyi tanácshoz került. A medence csak 1965-re készült el.
2002-ben a kabai termálvíz „gyógyvíz” minősítést kapott, a szomszédos Hajdúszoboszló híres vizéhez hasonló jellemzőkkel bír. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményében megállapította, hogy a kút vize 5226 mg/l összes ásványi anyag tartalmú víz, nátrium-kloridos típusú jódiontartalma alapján a jódos vizek csoportjába tartozó, metakovasavat és metabórsavat tartalmazó termálvíz.[16]
Dzierzkowice, Lengyelország
Élesd, Románia Hegyközcsatár, RomániaSeamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg)
