Hajdúszovát

Hajdúszovát község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Hajdúszovát
Hajdúszovát címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúszoboszlói
Jogállás	község
Polgármester	Váradi Jenő (független)[1]
Irányítószám	4212
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	2979 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	52,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 28′ 43″47.392725, 21.478558
Hajdúszovát Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúszovát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszovát témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Hajdúság, a Sárrét és a történelmi Bihar vármegye találkozásánál fekszik, Debrecentől 20 kilométerre délnyugatra, Hajdúszoboszlótól 9 kilométerre délkeletre.

A szomszédos települések: kelet felől Derecske, dél felől Földes, délnyugat felől Tetétlen, nyugat felől Kaba, északnyugat felől pedig Hajdúszoboszló. [Észak felől ez utóbbi városhoz tartozó külterületek határolják.]

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Hajdúszoboszló felől a 4804-es, Debrecen, illetve Földes felől a 4805-ös, Derecske felől pedig a 4816-os úton. Határszélét délnyugaton érinti még egy rövid szakaszon a 4802-es út is.

Története

Szovátról az első biztos adat az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből ismert, amikor egyházas faluként szerepelt. A 13.század végén olyan erős volt a népség és annyira előrehaladt a gazdasági élet fejlődése, hogy szükségessé vált a templom építése, ezáltal rögződött a falu élete.

A település a középkorban századokon át Szabolcs vármegyéhez tartozott.

1898-ban vette fel a Hajdúszovát nevet.
A település határában több feltáratlan kunhalom található.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Mózsik László	független[3]
1994–1998	Hadházi László	független[4]
1998–2002		független[5]
2002–2006		független[6]
2006–2010		független[7]
2010–2014	Vass Sándor	független[8]
2014–2019	Váradi Jenő	független[9]
2019–2024		független[10]
2024–		független[1]

Népesedés

Év	Népesség (fő)
1900	3 476
1910	3 646
1920	3 763
1930	4 127
1949	4 084
1990	3 066
2001	3 151

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	3146	3119	3045	3022	2945	2967	2979
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 7,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,3%, református 24,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 58,8% (11,4% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt református, 1,9% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 50,3% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• XVII. században épített 10 lőréses bástyafal
• 1785-87 között épült klasszicista református templom 39 méter magas neobarokk toronnyal
• 1794-ben épített parókia; amelyben falumúzeum is található
• Csőszház (1848 előtt)
• Templomkertje Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek részét képezi.

Itt született

• 1912. augusztus 24-én dr. Némedi Lajos irodalomtörténész, professor emeritus, az irodalomtudomány doktora (1980), az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektorhelyettese és a Német Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. ^{[halott link]}

Testvérvárosok

• Magyarszovát, Románia