Remove ads
Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
| Mezőkeresztes | |||
 | |||
| A városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Majoros János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3441 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3515 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 74,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′ 31″, k. h. 20° 41′ 17″ | |||
 Mezőkeresztes
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Mezőkeresztes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeresztes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
A vármegye déli részén fekszik, Mezőkövesdtől 11, Miskolctól közúton 35 kilométerre délre. A környező települések: Mezőnagymihály kb. 4, Mezőnyárád 4, Szentistván kb. 8 km-re. A legközelebbi nagyobb város, Mezőkövesd 11 km-re található.
Megközelítése
Az M3 autópálya bővítésével 2002-ben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. A sztráda 139-es kilométerénél építették ki a Mezőkeresztes-Mezőnagymihály csomópontot, amely leágazástól két kilométernyire van a városközpont.
Érinti a város közigazgatási területét, annak északi szélén a 3-as főút, illetve a belterülettől délre az M3-as autópálya is, de a lakott területeket mindkettő elkerüli. Előbbiből a város északi határszélének közvetlen közelében indul a 25 113-as számú mellékút, mely Tardon át Cserépváralja központjáig vezet.
Központja a Mezőnyárádtól Szentistvánig húzódó 3304-es, az abból Mezőcsát felé kiágazó 3305-ös és a Vattától Csincsén át idáig vezető 3306-os utakon közelíthető meg.
Ugyancsak érinti a város területét a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de vasúti megállási pont nincs a településen; a legközelebbi vasútállomás (Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás) Mezőnyárád területének déli részén található, a 3304-es út közelében.
Remove ads
IV. Béla magyar király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet 1238-ban a jeruzsálemi johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta a nevét.
A terület az őskor óta lakott. A szkíta korból rendkívül értékes leletek kerültek elő a településhez tartozó Zöldhalompusztán, köztük a híres aranyszarvas. A „Csörsz árka” is a közelben húzódott.
A 14. században Mezőkeresztes a diósgyőri uradalom része volt. V. László 1456-ban városi rangra emelte a települést. A török uralom idején, 1596-ban itt zajlott a mezőkeresztesi csata. A török uralom után a település fejlődésnek indult, de a 19. században veszített jelentőségéből.
Mezőkeresztes város a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod vármegye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Lator-patak között. A belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükk-vidéki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A 3. században a kelták, az 5. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok.
A 14. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Eger ostroma (1552) után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel, a sokszoros túlerő miatt azonban súlyos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a „borsodi Mohács”. Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer holttest maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a 19. század végére egyre inkább háttérbe szorult. 1950-ben Mezőkeresztes és Keresztespüspöki Mezőkeresztes néven nagyközséggé egyesültek.
2009. július 1-je óta város.[3]
Vályi András szerint „Püspöki. Keresztes Püspöki. Magyar falu Borsod Vármegyében , földes Ura az Egri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kereszteshez nem meszsze, határja jól termő, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.”[4]
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Kalivoda András (SZDSZ)[5]
- 1994–1998: Kalivoda András (független)[6]
- 1998–2002: Kalivoda András (független)[7]
- 2002–2006: Dr. Dózsa György (független)[8]
- 2006–2010: Dr. Dózsa György Béla (független)[9]
- 2010–2014: Dr. Dózsa György Béla (független)[10]
- 2014–2019: Majoros János (független)[11]
- 2019–2024: Majoros János (független)[12]
- 2024– : Majoros János (független)[1]
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[13]
| Év | Lakosság (fő) |
|---|---|
| 1930 | 5517 |
| 1941 | 5622 |
| 1949 | 5391 |
| 1960 | 5443 |
| 1970 | 4861 |
| 1980 | 4674 |
| 1990 | 4510 |
| 2001 | 4192 |
| 2010 | 4220 |
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 3868 | 3882 | 3818 | 3563 | 3565 | 3545 | 3515 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
- Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is az Országház ékessége.
- Református templom
- Római katolikus templom
- A Mezőkeresztesi csónakázótó és szabadidőpark a város déli határánál található.További információ és aktuális hírek a tóról
- Tájház. További információ a tájházról
Magyarok Nagyasszonya katolikus templom
Református templom
A keresztespüspöki Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom
Dózsa György utca
Hoffmann-kastély
.jpg)
.jpg)
Remove ads
1950-ben kőolajat találtak a falu határában, amit az 1980-as évekig kitermeltek.
- Őcsényi Baranyay Pál (?–1596) pannonhalmi apát.
- Jakab István (1798–1876) drámaíró, műfordító, zeneszerző, publicista, az MTA tagja itt született.
- Gomba Károly botanikus itt született 1889. június 11-én.
- Fekete Gyula író született 1922-ben.
- Koncz Gábor Kossuth-díjas színész született 1938-ban.
- Filep Tibor újságíró, történész, nemzetközi sakkmester született 1935-ben.
- Ádám Zoltán NB I-es labdarúgó.
- Kudász József szívsebész született 1904-ben az egykori Keresztespüspökin.
- Nagy László történész, egyetemi tanár (1927 június)
- Dobrosi István ügyvéd, Kossuth Lajos titkára (1810. november 12.–?)
- Kozma Károly templomépítő, egri püspök (1824. március 12.–?)
- Berecz György parasztköltő, Kossuth Lajos barátja, nótaszerző (szül: 1842)
- Berecz Bertalan (B. György fia) parasztköltő (1884. június 13.)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads