Cserépváralja

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Cserépváraljamap

Cserépváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Gyors adatok
Cserépváralja
Thumb
Műemlék katolikus templom
Thumb
Cserépváralja címere
Thumb
Cserépváralja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterDávid Zoltán (független)[1]
Irányítószám3417
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség336 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,62 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 47° 55′ 59″, k. h. 20° 33′ 34″
Thumb
Cserépváralja
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Cserépváralja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserépváralja témájú médiaállományokat.

Bezárás

Fekvése

A Bükk-vidék középső-déli részén fekszik, a megyeszékhely Miskolctól körülbelül 50 kilométerre délnyugatra. A szomszédos települések: északkelet felől Kács, kelet felől Tibolddaróc, dél felől Tard, délnyugat felől Bogács, nyugat felől pedig Cserépfalu. A legközelebbi város a 18 kilométerre délre fekvő Mezőkövesd.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, két irányból: a 3-as főút Mezőkövesd és Mezőnyárád közti szakasza felől, Tardon át a 25 113-as számú mellékúton, illetve Cserépfalu felől egy szerpentines, számozatlan önkormányzati úton.

Története

A terület már az ókorban is lakott volt. Először 1214-ben említik. Várát 12481350 közt építhették. 1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott így a török harc nélkül szállta meg. 1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben helyreállították, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy István egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. 1711-ben L'Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg.

Thumb
Kápolna

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Molnár Józsefné (független)[4]
  • 1994–1998: Molnár Józsefné Pongó Margit (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Bótáné Pongó Margit (független)[6]
  • 2002–2006: Dávid Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Dávid Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Dávid Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Dávid Zoltán (független)[10]
  • 2020–2024: Dávid Zoltán (független)[11]
  • 2024– : Dávid Zoltán (független)[1]

A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen, Dávid Zoltán korábbi polgármester és két kihívójának egyike között.[12][13] Az emiatt szükségessé vált időközi választáson, amit 2020. január 12-én tartottak meg, már csak a holtversenyben részes két jelölt indult, és végül Dávid Zoltán ezúttal is meg tudta szerezni a győzelmet, amivel megtarthatta faluvezetői posztját.[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
394
384
382
344
347
347
336
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,6%, református 1,6%, felekezeten kívüli 4,1% (13,5% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 96,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 64% volt római katolikus, 0,9% református, 0,3% görög katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

  • kaptárkövek
  • Barlanglakásos tájház berendezve, valamint nagyszámú elhagyott barlanglakás
  • Cserépvár romjai (a község határában a Nádor-patak völgyében emelkedő Várhegyen található)
  • Kastély romjai
  • Egykori L’Huillier-kastély kápolnája
  • Modern templom (Csaba László terve alapján, 1961)
  • Túraútvonal Kácsra (piros jelzés)
  • Római katolikus kápolna
  • Országos turistaútvonal
  • Farkas-kői-sziklaüreg

Képek

Testvértelepülés


Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.