Csorvás - Wikiwand

Csorvás (szlovákul: Čorváš, románul: Ciorvaş)^[3] város Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Gyors adatok

Remove ads

Fekvése

Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés vármegye nyugati felén található, Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

Szomszédai észak felől Kondoros, északkelet felől Kétsoprony, kelet felől Telekgerendás, dél felől Gerendás, délnyugat felől Orosháza, északnyugat felől pedig Nagyszénás, illetve Orosháza Kiscsákó nevű, exklávé jellegű külterületi városrésze.

Megközelítése

Belterületén végighúzódik a 47-es főút, így Debrecen-Békéscsaba, illetve Szeged-Orosháza felől is ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala. Kondoros felől a 4409-es, Gerendás felől a 4431-es úton érhető el a település; közigazgatási területének északi szélét érinti még a 4642-es út is.

Vonattal a MÁV 135-ös számú Szeged–Kötegyán-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Csorvás vasútállomás az Orosházi tanyák megállóhely és a Csorvás alsó megállóhelyek között található, a település belterületének déli szélén, közúti elérését a 4431-es út biztosítja. (Csorvás alsó megállóhely elnevezése megtévesztő, mert nem a település területén található, hanem attól jó fél kilométerre keletre, Gerendás és Telekgerendás határán.)

Remove ads

Története

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek.

Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a területet Hunyadi Jánosnak adományozta. Ekkor mint Szentetornyához tartozó pusztát említik.^[4]

1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. 1471-ben Csorvás újra előfordul, mint falu. Az említés szerint midőn a budai várban lévő szűz Mária templomának prépostja a szenttornyai birtokba bevezettetett, mint tanú és szomszéd jelen volt a csorvási bíró Elekes György.^[5]

1556-ban 26 kapu után szedtek adót lakosaitól. Ez évben 2 földesúrnak, Ábrahámfy Boldizsárnak és Pejkes Péternek 8 kapuszámra becsült jobbágyai oly szegények voltak, hogy nem tudták az adót megfizetni.^[4] 1563-ban 57 családot számoltak össze a faluban, úgy hogy mintegy 285 emberre volt tehető a népessége.^[4] Ez adatnak megfelelt a török defter, mely 1557-58-ban 30 házat jegyzett föl Csorváson.^[4]

A török uralom első szakában még régiós szinten népes község maradt Csorvás. A jobbágyok közt ez évben is előkerültek a Bakó, Bereczky, Juhos, Kondorosy, Pogány és Vasky nevűek, azaz a régi családok nem változtak.^[4]

1580-on túl Csorvásnak semmi nyoma.^[4] A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. Templomának tégláit pedig széthordták a környező lakosok.

A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát.^[4]

1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvási zsidó közül 37-en váltak áldozattá.

A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

További információk Polgármester, Megjegyzés ...

Polgármester	Megjegyzés
1990–1994	Szilágyi Menyhért	Csorvásiak Baráti Társasága^[6]
1994–1998	független^[7]
1998–2002	független^[8]
2002–2006	független^[9]
2006–2010	független^[10]
2010–2014	független^[11]
2014–2019	Baráth Lajos	független^[12]
2019–2024	független^[13]
2024–	független^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	4962	4920	4652	4566	4432	4441	4369
	2013	2014	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 1,2% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 4,4%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 44% (20,3% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% szlováknak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 5,7% evangélikus, 4,1% református, 0,5% egyéb katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 36,5% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).^[16]

Remove ads

Nevezetességei

Evangélikus templom, főtér
Katolikus templom, főtér
Református templom, főtér
Második világháborús emlékmű, főtér
Trianoni emlékmű
Holokauszt-emlékmű, zsidó temető
Wenckheim Rudolf kastélya
Wenckheim Sándor kastélya (1977-ben felrobbantották, csak a kiskastély látható)

Csorvás díszpolgárai (2007)

Páter Szőke János (1927–) szalézi Don Bosco szerzetes, püspöki helynök
Zalai György (1915–2006) politikus, köz-, helytörténeti-író
Gulyás Mihály (1904–1996) kántortanító, iskolaigazgató, karnagy
Fehér Dezső (1922–2020) a magyar lóversenysport neves szervezője
Molnár András (1939–2003), háziorvos
Kelemen Mihály (2024-)

Híres csorvásiak

Láng Károly (1877. január 10. – Kőbánya, 1938. június 8.) gépészmérnök, műegyetemi tanár
Voit Ervin (1882. február 27. – 1932. szeptember 18.) pedagógus, festőművész, Bartók Béla unokatestvére
Sántha Lajos dr. (1915. július 13. – 1992. június 21.) olimpiai bronzérmes tornász
Fehér Dezső (1922. július 15. – 2020. december 18.) gránit-diplomás állatorvos doktor, 1988-tól az állatorvos-tudományok kandidátusa, az állatgenetika és a nemesítés doktora
Miszlay István (1930. november. 18. – 2005. november. 14.) Jászai Mari-díjas magyar rendező, színházigazgató, színházalapító, érdemes művész. A Gyulai Várjátékok egyik alapítója.
Gulyás Pál (1939. március 2. –) hidrobiológus, ökológus, a Vízgazdálkodási tudományos Kutató Központ osztályvezetője, 1988-ban megosztott Állami-díjat kapott
Hunyadkürti István (1946. augusztus 13. –) Jászai Mari-díjas magyar színész
Hunyadkürti György (1951. április 16. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja
Miklya Zsolt (1960. október 22. –) Quasimodo-emlékdíjas, HUBBY-díjas költő, pedagógus, szerkesztő, gyermek- és ifjúsági irodalmi szakember
Szombati Dávid János (1985. augusztus. 12. – ) képzőművész. Keramikusnak tanult, de a figyelmet a festményeivel és grafikáival hívta fel magára. Jelenleg is aktív alkotó.^[17]