Határozott dátumú események
- január 12. – Szilágyi Mihály macsói bán és Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet Szegeden egyezséget köt Garai László nádorral és feleségével Alexandra tescheni hercegnővel Mátyás királlyá választásáról.
- január 24. – Hunyadi Mátyást magyar királlyá választják (1490-ig uralkodik). Mátyás mellé 5 évre nagybátyját Szilágyi Mihályt választják kormányzónak (augusztusban Mátyás lemondatja a kormányzói tisztségéről).[1]
- február 9. – Podjebrád György cseh kormányzó – későbbi cseh király – és Mátyás szövetséget köt és megállapodik a kormányzó leánya, Podjebrád Katalin és a magyar király házasságkötéséről.
- február 14. – A mindössze 14 esztendős Hunyadi Mátyás bevonul Budára, ahol a Nagyboldogasszony-templomban trónra ültetik.[1]
- február 14. után – Mátyás a királyi uradalmak központi igazgatására megszervezi a budai udvarbíróságot.
- február – Mátyás király egyezséget köt az Észak-Magyarország nagy részét kezében tartó Jiskra Jánossal, aki elismeri királyságát.
- március – Megkezdődnek a felvidéki harcok a huszitákkal.
- március 2. – Podjebrád György Csehország királya lesz.[2] (1471-ig uralkodik)
- március 24. – A szeretet napján együtt mennek templomba a háborúskodó York- és Lancaster-párti nagyurak
- május 7. – Podjebrád Györgyöt Prágában Salánki Ágoston győri püspök és Szilassi Vince váci püspök Csehország királyává koronázza.
- június 27. – II. János aragóniai király (V. Alfonz öccse) trónra lépése. (1479-ig uralkodik)
- június 27. – I. Ferdinánd (V. Alfonz természetes fia) lesz Nápoly királya. (1494-ig uralkodik.)
- július 26. – Miután Mátyás nem hajlandó elfogadni a hatalmát korlátozó főurak (Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán, Szilágyi Mihály kormányzó) gyámkodását, Simontornyán szövetkeznek ellene.
- július 27. – Mátyás leváltja Garai László nádort, és méltóságát Guti Országh Mihálynak adományozza.
- július 28. – I. Sarolta trónra lép Cipruson. (1460-túl a fattyú bátyja, II. Jakab bitorolja a trónját, az ország kettészakad, Sarolta 1461-ben formális lemondás nélkül elhagyja Ciprust, de hívei 1464-ig kitartanak, végül 1485-ben mond le a már csak jelképes címéről a Savoyai-dinasztia javára.)
- július 31. – A magyar uralkodó megtiltja az idegen pénzek használatát az országban.
- augusztus – Mátyás biztosítja III. Calixtus pápát, hogy törökpolitikájában apja, Hunyadi János nyomdokain kíván haladni.
- augusztus 18. – II. Piusz pápa uralkodásának kezdete. (1464-ig uralkodik!)
- augusztus vége – Mátyás lemondatja Szilágyi Mihályt a kormányzóságról, egyúttal Besztercei gróffá nevezi ki.
- október 9. előtt – Mátyás tűzhelyenként 1 aranyforintos adót vet ki.
- október 15. – I. Sarolta ciprusi királynőt Nicosiában Ciprus, Jeruzsálem és Örményország koronáival királlyá koronázzák.
Határozatlan dátumú események
Lupescu, Radu: A Hunyadiak. Az ifjú Mátyás. In.: Rubicon. XXVII. évf., 293. (2016/4.) sz., 21-22. oldal, ISSN 0865-6347
Nagy Balázs: Dinasztikus politika a késő középkorban. In.: Rubicon. XXVII. évf., 293. (2016/4.) sz., 46. oldal, ISSN 0865-6347