Remove ads
magyarországi város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járás székhelye.
Csenger | |||
Református temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Csengeri | ||
Jogállás | város járásszékhely | ||
Polgármester | Forján Zsolt (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4765 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4394 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 133,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,16 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′ 06″, k. h. 22° 40′ 56″ | |||
Csenger weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csenger témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csenger városa Magyarország északkeleti szegletében, a vármegye keleti peremén fekszik, közvetlenül a román határ mellett, a Szatmári-síkságon, a Szamos folyó bal partján. A megyeszékhely Nyíregyházától 85, Mátészalkától 32 kilométerre, a határ túlsó oldalán fekvő Szatmárnémetitől 18 kilométerre található. A városba közúton pl. autóval, autóbusszal és vasúton is el lehet jutni.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 49-es főút, ezen érhető el a vármegye nagyobb városai és az országhatár felől is. Központját azonban a főút elkerüli, azon csak a 4924-es út húzódik végig.
Nyíregyháza felől Rohodig a 41-es, majd onnan a 49-es főúton lehet eljutni a városba.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Csenger-vasútvonal érinti, amelynek egyetlen állomása a belterület déli szélén helyezkedik el. A 4924-es út vasúti keresztezése mellett; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 341-es számú mellékút biztosítja. 2009-2010 körül egy darabig szünetelt a személyszállítás ezen a vonalon, de 2010. december 12-től újraindult a forgalom.
Csenger Árpád-kori település. Nevét 1219-ben a Váradi regestrum említette először, amikor az idevaló Árva és fivére, Lukács a törvény előtt tüzes vaspróbát álltak ki.
Nagy forgalmú révje már akkoriban stratégiai átkelőhely volt a Szamoson. Az Szent István király által alapított szatmári királyi vár közelsége Csenger számára igen korán megteremtette a feltételeket a környező falvak sorából történő kiemelkedésre; Csenger az 1200-as évek elején még szatmári várhoz, annak uradalmához tartozott, majd 1234-ben kivált a vár birtokai közül és a Csaholyi-uradalom része lett. A Csaholyi család tagjai Csengert hamarosan birtokközpontjukká is tették, ez a település fellendülésével is járt. E fellendülés és gazdasági-politikai növekedés igazi jeleként szolgál a tény, hogy Csenger a 14–15. században a nemesi vármegye központjává vált, Zsigmond királytól 1388-ban vásártartási jogot kapott, 1404-ben pedig itt tartotta a rendi országgyűlést is. 1429-től már mezővárosként említik a korabeli dokumentumok. 1429-ben birtokosa a Csaholyi család, ezt ekkor új királyi adománylevél erősíti meg. 1545 körül Csaholyi Imrével a család férfiága kihalt, a csengeri birtokot leányai: Anna és Katalin kapták meg. A század második felében sűrűn változtak birtokosai: 1547-ben Patóházi Horváth, 1549-ben Báthory András, 1565-ben pedig veszprémi Szabó Bálint szerzett itt részbirtokot. 1568–1579-ben Csaholyi Anna és férje, Melith György fiai, István, Pál és Péter kaptak új királyi adományt a Csaholyiak itteni részbirtokára, de 1575-ben Csenke Kelemen, 1576-ban Bognár Pál, 1577-ben pedig Zudrói Beszperémi Bálint is részbirtokosa volt.
Csengert középponti fekvése tette nevezetes községgé. Az 1500-as évek körül itt tartották a vármegyegyűléseket; Csenger mint törvénykezési központ szerepelt.
Ez idő tájt a vármegye tisztviselői mindig Csengerből keltezték ítéleteiket, sőt egy 1498-ban kiadott okiratukban így jelölték meg a helyet: „Csengerben, tudniillik az igazságszolgáltatás helyén”.
A település a szamosközi és krasznaközi járások határszélén feküdt, egyenlő távolságra a nyíri és a bányai járásoktól, a Szamos mentén, tehát a forgalom főere mellett, valóban a legalkalmasabb hely volt a törvénykezés céljára. Ezen kívül a környékén lakott a legtöbb kisbirtokos, és egyenlő távolságban volt a nagy uradalmaktól; ezek mind olyan szempontok voltak, amelyek századokon át elsősége mellett döntöttek. Csupán 1540-ből maradt fönn egy eset, amikor Ecsed várában ültek törvényszéket.
1576-ban a protestánsok is itt tartották híres zsinatukat a szentháromságtagadó Blandratisták ellen; e zsinat megbízásából szerkesztette Méliusz Juhász Péter az úgynevezett csengeri hitvallást. Innen lehet számítani a kálvini irányzat uralomra jutását e vidéken. Gyakran tartottak itt ezután is zsinatot és egyházkerületi gyűlést, így 1583-ban, 1598-ban, 1604-ben és 1619-ben is. A 17. században községi önállósága is megnövekedett. 1633-ban minden dézsmájára saját polgárai kaptak királyi engedményt.
Az 1600-as években ugyancsak több birtokosa volt; 1659-ben Kapy Klára, 1672-ben Divényi Ferenc, 1696-ban a szatmári vár szerepelt birtokosaként, majd a 17. században a gróf Teleki, gróf Károlyi, báró Barkóczy, a Kállay, Kende, Eötvös, Klobusiczky, Rápolthi Nagy, Szuhányi, Fogarassy, Jékey, Urai, Ujhelyi, Korda, Becsky, Mátay, Riskó, Osváth, Hadadi, Belényessy, Komlóssy, Jánky és más családok, a 19. század közepéig mellettük még a báró Jósika és Szőgyényi családok, a 20. század elején legnagyobb birtokosa Szuhányi Ferenc volt.
A gazdag történelmi múlt legfontosabb tárgyi emlékeit a Csenger központjában található Helytörténeti Múzeum színes tárlatai őrzik, és mutatják be az érdeklődőknek.
Csenger legújabb kori történetének egyik legfontosabb dátuma 1989. március 1., amikor ismét városi rangot kapott.
Várossá válásának 10. évfordulóján fejlődésének, lendületes urbanizációjának elismeréseként Hild János-díjjal jutalmazták a kisvárost és polgárait.
Itt volt Jósika Miklós első feleségének, Kállay Erzsébetnek a birtoka. Az író többször is megfordult a községben, számos levelét keltezte innen.
Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással.
A településen 2000. április 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4924 | 4898 | 4961 | 4765 | 4422 | 4395 | 4394 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 11,7% cigánynak, 0,3% németnek, 1% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,3%, református 62,3%, görögkatolikus 9,8%, felekezeten kívüli 2,7% (14,2% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% cigánynak, 1% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1% németnek, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,9% volt református, 7,7% görög katolikus, 7,3% római katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox keresztény, 3,1% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).[16]
Érdekesség, hogy Csengerben e három egyház ugyanabban az utcában építette fel templomát: a szatmári kisvárosban e három különböző felekezet tagjai az általuk „Templomok utcájának” elnevezett városrészben, békességben gyakorolják hitüket.
Bővebb információk: http://www.museum.hu/csenger/helytorteneti
Csenger város legfontosabb rendezvényei kulturális jellegűek. Jó példa erre az évente, augusztusban megrendezett Csengeri Napok, mely egy komolyzenei fesztivállal, a Szatmári Zenei Napok-kal kezdődik, majd különböző sport- és kulturális eseményekkel, és az 1988-tól a város főterén – a középkori vásárok színhelyén megrendezett – úgynevezett Zsigmondi Vásár-ral folytatódik (1388-ban Zsigmond király adta a vásárjogot Csengernek), végül Szent István ünnepével és egy nyárbúcsúztató koncerttel zárul (Augusztus 20.).
Az almát Csenger "aranyaként" tartják számon. Az itteni gyümölcsöt nem csak Magyarországon, hanem Románia területén is forgalmazzák. A népi hiedelem szerint az alma a megélhetést, az egészséget a benne rejlő vitaminoknak köszönhetően, ezek mellett a jókedvet is, hiszen ízletes pálinkát is készítenek belőle. A Szatmári Almanapok az almaszüret időszakában vonzza Csengerbe a látogatókat. Maga az esemény egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakmai fórum és kiállítás köré szerveződik: a szakmai programok gasztronómiai kiállítással, almalekvár-főzéssel, bográcsolással, almás sütemények sütésével, különböző kulturális programokkal és sportvetélkedőkkel vannak egybekötve. Ez a tematikus rendezvénysorozat a környéken az egyetlen olyan fesztivál, amely csak erre a gyümölcsre alapozva van kitalálva. Itt egyaránt helybéli, környékbéli, belföldi illetve külföldi almatermesztők is részt vesznek. Ez a program segíti a termesztők és a kereskedők közötti kapcsolatok kialakítását, a termékek piacra jutásának megszervezését, a szatmári hagyományok ápolását, az új értékek létrehozását. Idén immár 15. alkalommal kerül sor a sikeres rendezvény lebonyolítására.
Csenger városa kiváló kapcsolatot tart fent a határon túl élő magyarokkal. Három romániai testvérvárosa (Kovászna, Tasnád, Avasfelsőfalu) állandó és lelkes partnere a csengeri rendezvényeknek, eseményeknek. A gyümölcsöző együttműködés és a történelmi összetartozás jelképeként Kovászna székelykaput is ajándékozott Csengernek. 2005-ben egy újabb város, a németországi Hauenstein is aláírta a testvérvárosi szerződést, hogy a két település között az 1980-as évek végén (a Josef Seibel márkanévvel fémjelzett cipőipar révén) kialakult gazdasági kapcsolata egyéb területeken is együttműködést eredményezhessen. Legújabb testvértelepülésünk a várostól alig 5 kilométerre fekvő Óvári (Vetés község része), mellyel 2007. augusztus 17-én vette fel a kapcsolatot városunk.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.