Gerhard Berger

Gerhard Berger (Wörgl, 1959. augusztus 27. –) volt Formula–1-es versenyző. Korábban a Scuderia Toro Rosso Formula–1-es csapat vezetője.

Gerhard Berger
Berger az 1991-es amerikai nagydíjon
Életrajzi adatai
Született	1959. augusztus 27. (65 éves) Wörgl
Nemzetisége	osztrák
Pályafutása
Kategória	Formula–1-es világbajnokság
Aktív évei	1984–1997
Csapata	ATS, Arrows, Benetton, Ferrari McLaren
Nagydíjak száma	210
Világbajnoki címek	0
Győzelmek	10
Dobogós helyezések	48
Első rajtkockák	12
Leggyorsabb körök	21
Első nagydíj	1984-es osztrák nagydíj
Első győzelem	1986-os mexikói nagydíj
Legutolsó győzelem	1997-es német nagydíj
Legutolsó nagydíj	1997-es európai nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Berger témájú médiaállományokat.

Gerhard Berger 14 Formula–1-es szezont teljesített, a legjobb világbajnoki eredménye két harmadik helyezés. Ez idő alatt tíz nagydíjat nyert, 48-szor végzett dobogón, 12-szer indult az első rajtkockából, és 21 alkalommal futotta a verseny leggyorsabb körét, kettővel többször, mint a barátja, Ayrton Senna. A pályafutása során 210 versenyen indult, amivel a Formula–1 legtapasztaltabb versenyzői közé tartozik. Magáénak mondhatja azt a különlegességet, hogy ő érte el a Benetton csapat első futamgyőzelmét, majd a 11 évvel későbbi utolsót is.

Pályafutása

A Formula–1 előtt

Gerhard Berger egy szállítási vállalkozó fiaként született egy tiroli kisvárosban, Wörglben. Már korán érdeklődést mutatott a motorok és az autók iránt. Az iskola befejezése után, apja sürgetésére, beiratkozott egy kereskedelmi iskolába, de hamar abbahagyta a tanulást, hogy beálljon apja mellé autószerelő-tanulónak. Berger célja az autóversenyzés volt, de előtte részt kellett vennie a sorkatonai kiképzésen.

A Formula–1-ben

Az ATS, az Arrows és a Benetton csapatnál

Berger 1986-ban, Detroitban

Miután Berger számos versenyt nyert az Európai Formula–3 sorozatban, 1984-ben, idény közben leszerződtette az ATS csapat, és a hazája nagydíján debütálhatott. Már élete második versenyén, az olasz nagydíjon pontszerző helyen ért célba, de nem kapott pontot, mivel a csapata csak egy autót indított a sorozatban, és a szabályok értelmében csak az a versenyző volt jogosult pontszerzésre, aki elkezdte az évet. A következő szezont már végigversenyezte az Arrows istállónál. Az igazi áttörést az 1986-os év jelentette, amikor a kimagaslóan erős BMW turbómotorokkal és Pirelli abroncsokkal szerelt Benetton autójával a San Marinói Nagydíjon dobogóra állhatott, majd az első futamgyőzelmét is megszerezte a mexikói nagydíjon.

Az első ferraris korszak

Berger 1988-ban, Kanadában

1987-ben már a Ferrari csapat színeiben indulhatott, de a sorozatos technikai problémák megfosztották a jó szereplés lehetőségétől. Az autó az idény végére följavult, Portugáliában megszerezte az első pole-pozícióját, majd az évad utolsó két versenyét megnyerte. Így 1988-ra már a vb-cím esélyesei közé lépett, de ez volt az az év, amikor a Prost és Senna által vezetett McLarenek verhetetlenek voltak, 16 futamból 15-ön győztek. Egyedül Bergernek sikerült rajtuk kívül futamot nyerni, az olasz nagydíjon. A Michele Alboretóval aratott kettős győzelem némi gyógyírt jelentett az olasz csapatnak az Enzo Ferrari két héttel korábban bekövetkezett halála miatt érzett fájdalomra.

1989-ben a Willamstől átszerződő Nigel Mansell lett Berger csapattársa. Ám az autó ismét nem volt versenyképes, ráadásul Imolában, a hírhedt Tamburello-kanyarban komoly balesetet szenvedett, csak nagy szerencsével tudott élve kimenekülni kigyulladó járművéből. Nem szenvedett komoly sérüléseket, így hamar visszatért, és meg is nyerte a portugál nagydíjat. Ezenkívül azonban csak két második helyet tudott szerezni, ami mindössze a 7. helyre volt elég az összetettben.

A McLarennél

Berger McLarene 1991-ből

Senna és Prost viszonyának megromlása miatt utóbbi a Ferrarihoz szerződött, így Bergernek lehetősége nyílt az akkori mezőny legjobb csapatához, a McLarenhez igazolni. A bemutatkozása meglehetősen viharosra sikeredett, mivel a szezon első nagydíján jobb rajthelyre kvalifikálta magát, mint Senna. Ezután ritkán fordult elő, hogy Berger a brazil előtt végzett, 1990 és 1992 között csak háromszor nyert futamot. 1991-ben Senna engedte maga elé Japánban, a következő évben, Kanadában és Ausztráliában pedig az összes jelentős rivális kiesése kellett a győzelemhez.

Újra a Ferrari

Berger a Ferrari volánjánál az 1995-ös kanadai nagydíjon, Montréalban

1993-ban a Ferrari visszahívta Bergert, hogy segítsen helyreállítani a csapat régi fényét. Nagy szerepe volt Jean Todt csapatfőnök szerződtetésében, lerakva a későbbi sikerek alapjait. Az autó ismét messze volt a tökéletestől, a megszerzett egy dobogós hely és 12 pont csak a 8. helyre volt elég a pilóták között. Ez volt Berger legrosszabb év végi eredménye, amióta 1986-ban a Benettonhoz szerződött. 1994-ben súlyosan megviselte a barátja, Ayrton Senna és a honfitársa, Roland Ratzenberger halála, de a német nagydíjon győzni tudott, ami óriási eredmény volt a csapatnak, tekintve, hogy 1990 óta nem nyertek futamot. Az év végén Berger a 3. helyen zárt Schumacher és Hill mögött. Utoljára 1995-ben versenyzett a Ferrarinál, számos dobogós helyezést elérve. A kanadai nagydíjon a világbajnoki címért küzdő Hill megelőzésével bizonyságát adta, hogy még mindig remek versenyző.

Az utolsó évek a Benettonnál

Michael Schumacher érkezésével Berger nem látta biztosítottnak a kellő támogatást a Ferrarinál, így 1996-ban a Benettonhoz igazolt, ahol az első győzelmét szerezte. A csapat sajnos az árnyéka volt a korábbi önmagának, csak két dobogós helyre futotta az évben. 1997-ben, a német nagydíjon Berger megszerezte élete és a Benetton eddigi utolsó futamgyőzelmét, ami azért különösen értékes, mert betegsége és az édesapja halála miatt a három megelőző versenyt kihagyta. Az utolsó nagydíján, a Jerezben megrendezett európai nagydíjon épphogy lemaradt a dobogóról, csak pár másodperccel végezve a Schumacher és Villeneuve ominózus ütközése után élete első győzelmét arató Mika Häkkinen mögött. Az évad végén bejelentette a visszavonulását. A pletykák, miszerint 1998-ra visszatér a Ferrarihoz, hamisnak bizonyultak.

Visszavonulása után

A Formula–1 népszerű figurájaként 2000 és 2003 között gyakran volt látható a bokszutcában, mint a BMW versenyigazgatója, felügyelve a gyár 2000-es visszatérését a sportágba. 2004. április 25-én, tíz évvel Ayrton Senna halála után háromkörös bemutatót tartott Imolában egy JPS Lotus 97T-vel, azzal az autóval, amivel Senna versenyzett az 1985-ös évben.

2006 februárjában megvásárolta a Scuderia Toro Rosso 50%-os tulajdonrészét Dietrich Mateschitztől, aki ugyanekkora részt vásárolt a Berger apja által 1961-ben alapított közúti fuvarozó cégből, a Berger Logistikből.

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	Helyezés	Pont
1984	ATS	BRA	RSA	BEL	SMR	FRA	MON	CAN	USE	USA	GBR	GER	AUT 12	NED	ITA* 6	EUR Ki	POR 13		–	0
1985	Arrows	BRA Ki	POR Ki	SMR Ki	MON Ki	CAN 13	USA 11	FRA Ki	GBR 8	GER 7	AUT Ki	NED 9	ITA Ki	BEL 7	EUR 10	RSA 5	AUS 6		20.	3
1986	Benetton	BRA 6	ESP 6	SMR 3	MON Ki	BEL 10	CAN Ki	USA Ki	FRA Ki	GBR Ki	GER 10	HUN Ki	AUT 7	ITA 5	POR Ki	MEX 1	AUS Ki		7.	17
1987	Ferrari	BRA 4	SMR Ki	BEL Ki	MON 4	USA 4	FRA Ki	GBR Ki	GER Ki	HUN Ki	AUT Ki	ITA 4	POR 2	ESP Ki	MEX Ki	JPN 1	AUS 1		5.	36
1988	Ferrari	BRA 2	SMR 5	MON 2	MEX 3	CAN Ki	USA Ki	FRA 4	GBR 9	GER 3	HUN 4	BEL Ki	ITA 1	POR Ki	ESP 6	JPN 4	AUS Ki		3.	41
1989	Ferrari	BRA Ki	SMR Ki	MON Bet	MEX Ki	USA Ki	CAN Ki	FRA Ki	GBR Ki	GER Ki	HUN Ki	BEL Ki	ITA 2	POR 1	ESP 2	JPN Ki	AUS Ki		7.	21
1990	McLaren	USA Ki	BRA 2	SMR 2	MON 3	CAN 4	MEX 3	FRA 5	GBR 14	GER 3	HUN 16	BEL 3	ITA 3	POR 4	ESP Ki	JPN Ki	AUS 4		4.	43
1991	McLaren	USA Ki	BRA 3	SMR 2	MON Ki	CAN Ki	MEX Ki	FRA Ki	GBR 2	GER 4	HUN 4	BEL 2	ITA 4	POR Ki	ESP Ki	JPN 1	AUS 3		4.	43
1992	McLaren	RSA 5	MEX 4	BRA Ki	ESP 4	SMR Ki	MON Ki	CAN 1	FRA Ki	GBR 5	GER Ki	HUN 3	BEL Ki	ITA 4	POR 2	JPN 2	AUS 1		5.	49
1993	Ferrari	RSA 6	BRA Ki	EUR Ki	SMR Ki	ESP 6	MON 14	CAN 4	FRA 14	GBR Ki	GER 6	HUN 3	BEL 10	ITA Ki	POR Ki	JPN Ki	AUS 5		8.	12
1994	Ferrari	BRA Ki	PAC 2	SMR Ki	MON 3	ESP Ki	CAN 4	FRA 3	GBR Ki	GER 1	HUN 12	BEL Ki	ITA 2	POR Ki	EUR 5	JPN Ki	AUS 2		3.	41
1995	Ferrari	BRA 3	ARG 6	SMR 3	ESP 3	MON 3	CAN Ki	FRA 12	GBR Ki	GER 3	HUN 3	BEL Ki	ITA Ki	POR 4	EUR Ki	PAC 4	JPN Ki	AUS Ki	6.	31
1996	Benetton	AUS 4	BRA Ki	ARG Ki	EUR 9	SMR 3	MON Ki	ESP Ki	CAN Ki	FRA 4	GBR 2	GER 13	HUN Ki	BEL 6	ITA Ki	POR 6	JPN 4		6.	21
1997	Benetton	AUS 4	BRA 2	ARG 6	SMR Ki	MON 9	ESP 10	CAN Bet	FRA Bet	GBR Bet	GER 1	HUN 8	BEL 6	ITA 7	AUT 10	LUX 4	JPN 8	EUR 4	5.	27

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Berger témájú médiaállományokat.

• Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)
• Profilja a statsf1.com honlapon (angolul)
• Profilja a driverdatabase.com honlapon (angolul)

• Formula–1-portál
• Sportportál