magyarországi vármegye From Wikipedia, the free encyclopedia
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén. Északról a Balaton és Veszprém vármegye, nyugatról Zala vármegye, délről Horvátország, keletről pedig Fejér, Tolna valamint Baranya vármegye határolja. Székhelye a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése, a "virágok városa"ként is becézett Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is számontartott Siófok. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is.[2]
Somogy vármegye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegyeszékhely | Kaposvár | ||
Járások száma | 8 | ||
Települések száma | 246 | ||
megyei jogú városok | 1 | ||
egyéb városok | 15 | ||
nagyközségek | 2 | ||
ISO 3166-2 | HU-SO | ||
Főispán | Dr. Neszményi Zsolt | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 293 470 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 48,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6065,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Somogy vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Somogy vármegye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye témájú médiaállományokat. |
A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Somogy vármegye története cikkben található.
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.
Lásd még: Somogy vármegye védett természeti értékeinek listája
Somogy vármegyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).
Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).
Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.
Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).
Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.
1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.
Somogy vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Barcsi járás | Barcs | 26 | 1 | 23 817 | 696,47 | 34 |
2 | Csurgói járás | Csurgó | 18 | 1 | 16 807 | 496,19 | 34 |
3 | Fonyódi járás | Fonyód | 21 | 4 | 34 599 | 645,44 | 54 |
4 | Kaposvári járás | Kaposvár | 78 | 4 | 117 492 | 1 591,36 | 74 |
5 | Marcali járás | Marcali | 37 | 1 | 34 734 | 904,24 | 38 |
6 | Nagyatádi járás | Nagyatád | 18 | 1 | 26 100 | 647,07 | 40 |
7 | Siófoki járás | Siófok | 24 | 3 | 51 761 | 657,05 | 79 |
8 | Tabi járás | Tab | 24 | 1 | 12 786 | 427,24 | 30 |
Somogy vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:
Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
4410 | Balatonföldvári kistérség | Balatonföldvár | 13 | 1 | 11 475 | 241,73 | 47 |
4401 | Barcsi kistérség | Barcs | 26 | 1 | 23 817 | 696,47 | 34 |
4402 | Csurgói kistérség | Csurgó | 18 | 1 | 16 807 | 496,19 | 34 |
4403 | Fonyódi kistérség | Fonyód | 11 | 3 | 23 616 | 372,82 | 63 |
4411 | Kadarkúti kistérség | Kadarkút | 23 | 2 | 19 885 | 531,96 | 37 |
4404 | Kaposvári kistérség | Kaposvár | 54 | 2 | 97 040 | 1 041,14 | 93 |
4405 | Lengyeltóti kistérség | Lengyeltóti | 10 | 1 | 10 983 | 272,62 | 40 |
4406 | Marcali kistérség | Marcali | 38 | 1 | 35 301 | 922,5 | 38 |
4407 | Nagyatádi kistérség | Nagyatád | 18 | 1 | 26 100 | 647,07 | 40 |
4408 | Siófoki kistérség | Siófok | 11 | 2 | 40 286 | 415,32 | 97 |
4409 | Tabi kistérség | Tab | 24 | 1 | 12 786 | 427,24 | 30 |
A vármegye lakossága a 2019-es mérések szerint 301 429 fő.[forrás?] A megye népessége 1960-ban volt a legmagasabb 368 183 fővel.[forrás?]
Lakosságának 90%-a magyar, de jelentős a németek, a romák és némely településen a horvátok száma is.
A vármegye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.
Kaposváron található Magyarország egyetlen cukorgyára, a Magyar Cukor Zrt., továbbá a Kométa 99 Zrt. húsüzem és a Fino Food Kft. tejüzem.
A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) [forrás?]
A vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a vármegyeszerte megtalálható gyógyfürdők és a vármegyeszékhely, Kaposvár épített öröksége és országos jelentőségű fesztiváljai jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a vármegye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.
Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:
A Zselic dombvidéke
Nevezetességek Balaton régióban:
További műemlékek:
Múzeumok:
Gyógyfürdők a vármegyében:
Lásd még:
A megyére aprófalvas településszerkezet jellemző, a települések 52 százalékának népessége kevesebb, mint 500 fő.
(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[4]
Sorsz. | Település | Lakónépesség | Járás |
---|---|---|---|
1. | Kaposvár | 58 830 fő (2024. jan. 1.)[5] +/- | Kaposvári járás |
2. | Siófok | 24 021 fő (2024. jan. 1.)[6] +/- | Siófoki járás |
3. | Marcali | 10 502 fő (2024. jan. 1.)[7] +/- | Marcali járás |
4. | Barcs | 9672 fő (2024. jan. 1.)[8] +/- | Barcsi járás |
5. | Nagyatád | 9333 fő (2024. jan. 1.)[9] +/- | Nagyatádi járás |
6. | Balatonboglár | 5390 fő (2024. jan. 1.)[10] +/- | Fonyódi járás |
7. | Csurgó | 4295 fő (2024. jan. 1.)[11] +/- | Csurgói járás |
8. | Fonyód | 5065 fő (2024. jan. 1.)[12] +/- | Fonyódi járás |
9. | Balatonlelle | 4904 fő (2024. jan. 1.)[13] +/- | Fonyódi járás |
10. | Tab | 4063 fő (2024. jan. 1.)[14] +/- | Tabi járás |
11. | Nagybajom | 3176 fő (2024. jan. 1.)[15] +/- | Kaposvári járás |
12. | Lengyeltóti | 2915 fő (2024. jan. 1.)[16] +/- | Fonyódi járás |
13. | Zamárdi | 2741 fő (2024. jan. 1.)[17] +/- | Siófoki járás |
14. | Kadarkút | 2303 fő (2024. jan. 1.)[18] +/- | Kaposvári járás |
15. | Balatonföldvár | 2251 fő (2024. jan. 1.)[19] +/- | Siófoki járás |
16. | Igal | 1396 fő (2024. jan. 1.)[20] +/- | Kaposvári járás |
Somogy vármegye 1997-ben kötött „testvérmegyei” megállapodást a kínai Kanszu tartománnyal, az együttműködést 2016-ban megújították.[21]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.