Hollád
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Hollád község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Hollád | |||
Római katolikus harangtorony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kabai Gergely (független)[1] | ||
Irányítószám | 8731 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 243 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 29″, k. h. 17° 18′ 27″ | |||
Hollád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balatonberénytől délre, Tikos és Marcali közt fekvő település. Közigazgatási területén, belterülete északi részén áthalad a 7-es főút, illetve határának északi csücskén az M7-es autópálya is, főutcája viszont csak önkormányzati útnak minősül. Területének nyugati határszélén húzódik a Szenyértől idáig vezető 6803-as út legészakibb, illetve folytatásaként Balatonszentgyörgy felé induló a 7501-es út legdélebbi szakasza is.
Szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Hollád nevét először a 1496-ban Holládtikos néven említette egy oklevél, Szenyér várának tartozékai között, de van olyan elképzelés is, amely szerint a Tihanyi alapítólevélben szereplő Huluoodi is Holláddal lehet azonos.[4] 1536-ban az adólajstrom Hollád és Tikos helységeket külön-külön sorolta fel, az 1583 évi adólajstrom szerint Hollád még Szenyér várához tartozott, 1573-1574 között az adólajstrom szerint már csak 3, 1580-ban pedig 4 házból állt. 1598-1599-ben az esztergomi káptalan volt a földesura, majd kevéssel ezután teljesen elpusztult. Az 1715 évi összeírás feljegyzése szerint 1715 előtt három évvel települt. 1726-ban Festetics Kristóf birtoka volt, 1733-ban pedig már ismét az esztergomi káptalan birtokai között szerepelt.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott. 1910-ben 747 lakosából 745 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 13 izraelita volt.
Az 1932-ben épült iskolát később templommá alakították.[5]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 235 | 223 | 222 | 203 | 240 | 250 | 243 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 18,6% cigánynak, 2,5% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 2,5%, felekezet nélküli 5,1% (21,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 76,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% németnek, 8,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,4% ortodox, 3,3% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[15]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.