Hollád

magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Holládmap

Hollád község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Gyors adatok
Hollád
Thumb
Római katolikus harangtorony
Thumb
Hollád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterKabai Gergely (független)[1]
Irányítószám8731
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség243 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 46° 38′ 29″, k. h. 17° 18′ 27″
Thumb
Hollád
Pozíció Somogy vármegye térképén
Hollád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollád témájú médiaállományokat.
Bezárás

Fekvése

Balatonberénytől délre, Tikos és Marcali közt fekvő település. Közigazgatási területén, belterülete északi részén áthalad a 7-es főút, illetve határának északi csücskén az M7-es autópálya is, főutcája viszont csak önkormányzati útnak minősül. Területének nyugati határszélén húzódik a Szenyértől idáig vezető 6803-as út legészakibb, illetve folytatásaként Balatonszentgyörgy felé induló a 7501-es út legdélebbi szakasza is.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története

Hollád nevét először a 1496-ban Holládtikos néven említette egy oklevél, Szenyér várának tartozékai között, de van olyan elképzelés is, amely szerint a Tihanyi alapítólevélben szereplő Huluoodi is Holláddal lehet azonos.[4] 1536-ban az adólajstrom Hollád és Tikos helységeket külön-külön sorolta fel, az 1583 évi adólajstrom szerint Hollád még Szenyér várához tartozott, 1573-1574 között az adólajstrom szerint már csak 3, 1580-ban pedig 4 házból állt. 1598-1599-ben az esztergomi káptalan volt a földesura, majd kevéssel ezután teljesen elpusztult. Az 1715 évi összeírás feljegyzése szerint 1715 előtt három évvel települt. 1726-ban Festetics Kristóf birtoka volt, 1733-ban pedig már ismét az esztergomi káptalan birtokai között szerepelt.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott. 1910-ben 747 lakosából 745 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 13 izraelita volt.

Az 1932-ben épült iskolát később templommá alakították.[5]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Kungli János (független)[6]
  • 1994-1998: Nagy Tibor (FKgP)[7]
  • 1998-2002: Nagy Tibor (FKgP)[8]
  • 2002-2006: Mózes Marianna (független)[9]
  • 2006-2010: Mózes Marianna (független)[10]
  • 2010-2014: Mózes Marianna (független)[11]
  • 2014-2019: Mózes Marianna (független)[12]
  • 2019–2024: Kabai Gergely (független)[13]
  • 2024– : Kabai Gergely (független)[1]

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
235
223
222
203
240
250
243
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 18,6% cigánynak, 2,5% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 2,5%, felekezet nélküli 5,1% (21,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 76,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% németnek, 8,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görögkatolikus, 0,4% ortodox, 3,3% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

  • Thumb
    A Szent Donát-kápolna
  • Thumb
    Régi kőkereszt a szőlőhegyen

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.