Szulok
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szulok (németül: Sulk) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
| Szulok | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Friedrich Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7539 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 575 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 10″, k. h. 17° 32′ 54″ | |||
 Szulok
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Szulok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szulok témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A megye déli részén fekszik, Barcstól 14 kilométerre északkelet felé. a Lad-Barcs közti 6623-as út mentén. Innen ágazik ki az előbbi útból kelet felé a 66 161-es út, amely Kálmáncsa központjába és annak egy külterületi községrészébe vezet. A település jól megközelíthető, a térségben fejlett az infrastruktúra, annak ellenére, hogy a vasútvonal évtizedekkel ezelőtt megszűnt itt. Szulokból autóval kevesebb, mint egy óra alatt el lehet érni Barcsra, Nagyatádra, Kaposvárra, Szigetvárra és Pécsre is. A tömegközlekedés szintén optimálisnak mondható a jelen állapotokat tekintve.
Szulok település neve a III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben is szerepelt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Zulak alakban fordult elő. Ez a település később - valószínűleg a török megszállás alatt - elpusztult, a 18. századig pusztán maradt.
A település a Széchenyi család birtokába került. Gróf Széchenyi István 1715-57 közt Württembergből származó németekkel telepítette be, akik szénégetéssel foglalkoztak. Az erdők megfogyatkozásával a homokos területen dohánytermesztéssel kezdtek foglalkozni.
Az 1772-es megyei összeírás szerint a falunak volt katolikus parókiája és tanítója. („Az oskola tsak a téli hónapokban áll, nyáron pedig soha sincsen.”)
A falu levéltárban található legrégebbi pecsétje 1788-ban keletkezett.
A római katolikus templom 1800-ban épült. A templom védőszentjei Szent Simon és Júdás Tádé apostolok, akiket a favágók tekintik védőszentjüknek.
A település ekkortól kezdve folyamatos fejlődésen ment keresztül, 1811-ben például mezővárosi rangot kapott. Nemcsak lakóinak száma gyarapodott, de az itt működő ipar is fejlődött: a 20. század elején Szulok a dohánytermesztés egyik hazai fellegvára volt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Virth József (független)[3]
- 1994–1998: Virth József (független)[4]
- 1998–2002: Virth József (független)[5]
- 2002–2006: Virth József (független)[6]
- 2006–2010: Virth József Mihály (független)[7]
- 2010–2014: Hengerics József (Fidesz)[8]
- 2014–2019: Hengerics József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Hengerics József (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Friedrich Tamás (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 690 | 701 | 690 | 618 | 604 | 584 | 575 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 35% németnek mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,7%, református 2,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,5% (18,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 81,3%-a vallotta magát magyarnak, 28% németnek, 3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 2,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[12]
- Római katolikus templom (1800)
- Szentháromság-szobor
- Tájház
- Termálfürdő: a több mint ötvenfokos termálvízre egyébként a hatvanas években bukkantak a település közelében. Aztán 1969-ben megépült a fürdő, majd 1996-ban egy kemping is létesült a forgalmas strand mellé. A gyógyító hatású víz kitűnő a reumás, illetve nőgyógyászati panaszok enyhítésére. A szuloki termál strand az idegenforgalmi szezon alatt van nyitva, május elejétől szeptember végéig. A Termálfürdő és kemping 2012 áprilisától ismét üzemel (bővebb információ itt
- Az alsó falusi temetőben az egyik sírfeliratot Vörösmarty Mihálynak tulajdonítják, aki az 1848-as szabadságharc leverése után az egyik szuloki családnál talált menedéket:
- „Meg ne háborítsd a csendet, mely e sír körül lebeg.
- Itt egy édes jó anyának fáradt teste szendereg.
- Éltében sokat virrasztott, hadd nyugodjék hamva hát.
- Gyermekei és unokái könnye könnyítse meg porát.”
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
