Szabás

Szabás község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Ez a szócikk a Somogy vármegyei településről szól, az azonos nevű Baranya vármegyei településsel Csebény (Magyarország) szócikke foglalkozik.

Szabás
Tallián-kastély
Szabás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Viktor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7544
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	575 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 17° 26′ 47″46.2881, 17.446480555556
Szabás Pozíció Somogy vármegye térképén
Szabás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabás témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Kaposvártól délnyugatra, Nagyatádtól északkeletre, a Nagybajom-Lábod közötti 6619-es út mentén, Kisbajom és Nagykorpád közt fekvő település.

Története

Szabás nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már népes település lehetett, mivel már egyháza is volt. Neve Zabas alakban 1395-ben is szerepelt. A tatárjárás idején a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötő úgynevezett szenes út. 1395-ben a Batthyányak birtoka volt. 1403-ban Batthyány György fiai, László és Albert, hűtlenség miatt, birtokaikat elvesztették, amelyeket 1404-ben a Tapsonyi Anthimiek kapták meg, de 1405-ben ismét a Batthyányak ismét visszanyerték. 1536-ban Pekry Lajos és Gyulay István, 1550-ben Batthyány Ferencz és 1583-ban Batthyány Farkas volt a földesura.

1554-ben a török időkben alatt a török kincstári adólajstromban csak 7 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Istvánffy Miklós volt a birtokosa, 1726-ban, 1733-ban, 1757-ben és 1773-ban a Vasdinnyey és a báró Melczer család, majd a Dezséri Országh és leányágon előbb a Lidértejedi Nagy, majd a Tallián család birtokában volt, de a Vasdinnyey és a Dezséri Krizsanich családoknak is voltak itt részbirtokaik. A 17. század végén tűzvész pusztította a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra főként református vallású betelepülőkkel.

A 20. század elején báró Tallián Dénes és özvegy Somogyi Gyuláné volt itt a nagyobb birtokos. Báró Tallián Dénesnek régi kúriája és szép kastélya is volt itt. A kastélyt Tallián János építtette 1840 táján, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát.

A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként, míg a Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik.

A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt egyházat 1402-ben említik.

A községhez tartoznak: Bélaháza-, Dénesháza- és Jánosháza-puszták. A bélaházi-pusztai erdő egyik magasabb területén két körsáncz látható; tulajdonosa a 19. század végén báró vizeki és bélaházi Tallián Béla (1851–1921) politikus, valódi belső titkos tanácsos, Torontál vármegye alispánja, Somogy, Békés és Csongrád vármegyék főispánja.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ifj. Kiss Sándor (független)^[3]
• 1994–1998: Kiss Miklósné (független)^[4]
• 1998–2002: Kovács István (független)^[5]
• 2002–2006: Kovács István (független)^[6]
• 2006–2010: Nagy István Béla (Somogyért Egyesület)^[7]
• 2010–2014: Nagy István Béla (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Sári Dénes (független)^[9]
• 2019–2024: Sári Dénes (1956, független)^[10]
• 2024– : Horváth Viktor ((Fidesz-KDNP)^[1]

A településen a 2019. október 13-i önkormányzati választáson két jelölt indult teljesen azonos néven, ezért őket az illetékes szerv döntése alapján a születési évszámuk szerint különböztették meg a választási dokumentumokban. Igaz, hogy a polgármesteri posztért kettejük közül csak az idősebbik Sári Dénes indult (sikeresen), de képviselő-jelöltként ő és 1988-as születésű névrokona is elindult, sőt az egyéni listáról csak utóbbi szerzett mandátumot, előbbi az ott elért eredménye alapján kimaradt volna a testületből.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	597	598	622	601	609	599	575
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 18,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,6%, református 8,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 7% (17,5% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 13% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,9% volt római katolikus, 5,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 8,4% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Tallián-kastély
• Tallián-kúria
• Fekete Aladár kastélya

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye