Remove ads
Rinyaszentkirály egy község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
| Rinyaszentkirály | |||
 | |||
| A 182 éves református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Nagyatádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pettendi Miklós (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7513 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 370 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 09′ 02″, k. h. 17° 23′ 32″ | |||
 Rinyaszentkirály
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Rinyaszentkirály weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rinyaszentkirály témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Nagyatádtól délre, Taranytól délkeletre, Bakházától pedig északkeletre fekszik; közigazgatási területét érinti a Babócsa-Nagyatád közti 6807-es út is, de lakott területei közúton csak keleti irányból, Görgeteg felől közelíthetők meg. a 68-as főútból nyugat felé kiágazó 68 125-ös számú mellékúton.
A település már az államalapításkor lakott hely lehetett, (bronzkori halottiurna-töredékek is kerültek elő a településen[forrás?]) de neve csak az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben fordult elő először írásban, ekkor nevét S. Rege formában írták, 1451-ben pedig már Zenthkyral alakban. A török pusztítás Szentkirályt sem kerülte el: templomát is lerombolták, de a 19. században a település jelentős fejlődésen ment keresztül: 1842-ben új templom épült,[3] 1850-ben pedig már 1799-en lakták a falut.[4]
A Pallas nagy lexikonában a 19. század végén ezt írták róla: „Rinya-Szent-Király (:) kisközség Somogy vármegye nagyatádi j.-ban, (1891) 1183 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.”
A 20. század elején olvasókör és többféle egylet alakult, létrejött egy hitelszövetkezet, valamint a katolikusok és a reformátusok is működtettek népiskolát. A faluban számos szakma képviselői dolgoztak, még fényképész is volt köztük, emellett pedig posta és három vendégfogadó is szolgáltatásokat nyújtott a településen. A Rinyaszentkirály határában található halastórendszer a nagyatádi halgazdaság része, ennek tavait 1919 és 1921 között hadifoglyok létesítették.[5] A második világháborúban a templom tornyát részben szétlőtték, a harangok a földre estek, 1986-ban pedig elrepedt a kis harang, amit újra kellett önteni.[3]
1990-ben létrejött a község önálló önkormányzata, de körjegyzőséget Görgeteggel együtt alkotott. Ettől az időszaktól kezdve egyre több külföldi (főként német) vásárol házat a faluban. Fiókkönyvtár és klubhelyiség létesült, az egészségügyi ellátás és a vezetékes ivóvíz az egész településen elérhető, a sportolni vágyók főként labdarúgással töltik az idejüket.[4]
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[6]
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth József (független)[7]
- 1994–1998: Horváth József (független)[8]
- 1998–2002: Horváth József (független)[9]
- 2002–2006: Molnár József (független)[10]
- 2006–2010: Molnár József (Somogyért Egyesület)[11]
- 2010–2014: Molnár József (független)[12]
- 2014–2019: Molnár József (független)[13]
- 2019–2024: Molnár József (független)[14]
- 2024– : Pettendi Miklós (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 394 | 409 | 389 | 374 | 378 | 393 | 370 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 19% cigánynak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,1%, református 9,7%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 8,7% (16,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 5,6% református, 0,3% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (29,1% nem válaszolt).[16]
Remove ads
Természeti környezet
A településtől északra, a Lábodi-Rinyán kialakított horgásztavak csukáikról országos hírnévre tettek szert,[5] de madárviláguk is igen értékes.[4] Viszonylag kis területű (63 hekrátos), de természetvédelmi szempontból jelentős a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelése alá tartozó Rinyaszentkirályi-erdő Természetvédelmi Terület, ahol Somogy egykori összefüggő erdőtömbjének egy részlete áll fokozott védelem alatt.[17] Fészkel itt többek között fokozottan védett rétisas és barna kánya is, többek között ezen fajok háborítatlansága érdekében a terület turisták számára nem látogatható.[18]
Épített értékek
182 éves[3] református temploma 2009 óta műemléki védettség alatt áll.[19][20] A település első és második világháborús hősi halottainak emlékoszlopa a temetőben áll, itt minden év júniusának első vasárnapján megemlékezést tartanak.[4]
Remove ads
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads