Fonó (település)
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Fonó község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
| Fonó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nyerges Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7271 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 283 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 23′ 54″, k. h. 17° 57′ 17″ | |||
 Fonó
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Fonó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fonó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kaposvártól, Dombóvártól és Igaltól egyaránt mintegy 20-20 kilométerre fekvő külső-somogyi község. Központján a 61-es főútból Baténál leágazó és Igalra vezető 6503-as út vezet keresztül, ezen érhető el mindkét irányból; Batétól északra 4 kilométerre fekszik.
Fonó Árpád-kori település. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét 1250-ben említették először az oklevelekben, ekkor királynéi szolgálmányosok lakhelye volt. A Fonóról szóló első ismert írott emlék IV. vagy Kun László király idejéből, 1278-ból való.
Az 1536. évi adólajstrom szerint már Somogy vármegyéhez számították és földesurai Lengyel Gáspár és Boldizsár voltak. 1542-es adólajstromban Vásárosfonó, másként Nagyfonó nevű helységet találhattunk itt. Fonó az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint már csak 6, az 1573-1574. évi defter szerint 10 és az 1580. évi szerint 13 házból állt, majd az 1660-as dézsmaváltságjegyzék szerint már a székesfehérvári custodiatusé volt. Az elpusztult község az 1715-ös országos összeírásban új településként szerepelt. 1726-ban gróf Nádasdy László csanádi püspök birtoka volt, 1733-ban pedig már ismét a székesfehérvári custodiatusé.
1805-ben a magyarországi kegyes tanítórend nyerte adományul Ferenc királytól, és az övék volt még az 1900-as évek elején is. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 550 magyar lakosa volt, akik közül 543 római katolikus, 5 református, 2 izraelita volt. A település határának egy részén a „Pálháza” dűlő fekszik: erről a hagyomány azt tartja, hogy a régi falut alapító Fonai Márton egyik fia viselte a Pál nevet, és ő építtetett itt házat magának. A régi falu a mai szőlők helyén volt és azt Fonai nevű letelepülő alapította.
Polgármesterei
- 1990–1994: Kovács Gyula (független)[3]
- 1994–1998: Kovács Gyula (független)[4]
- 1998–2002: Kovács Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Kovács Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Kovács Gyula Lőrinc (független)[7]
- 2010–2014: Nyerges Péter (független)[8]
- 2014–2019: Nyerges Péter (független)[9]
- 2019–2024: Nyerges Péter (független)[10]
- 2024– : Nyerges Péter (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 259 | 259 | 256 | 274 | 292 | 283 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 6,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 5,3%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 11,8% (13,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,1% cigánynak, 3,8% németnek, 0,3% szlováknak, románnak és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 4,8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 27,1% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[12]
- Római katolikus temploma - 1814-ben épült, felszentelése nagy ünnepélyességgel történt 1815. július 23-án.
Védőszentje: Szent Márton püspök. A fonói templom a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal egyik állomása.
- Fonói Iskolamúzeum - 2013-ban nyílt meg, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.[13]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Dr. Rosta Ferenc: Fonó község története
- Dr. Lanszkiné Széles Gabriella Archiválva 2020. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben: Fonó története és néprajza
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
