Csoma
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Csoma község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
- A keresztnevet lásd a Csoma (keresztnév) szócikkben.
| Csoma | |||
 | |||
| Csoma a Kapos völgye felől nézve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Edit (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7253 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 402 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 49,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 18° 02′ 58″ | |||
 Csoma
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Csoma weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Kapos völgyében fekszik, Somogy és Tolna vármegyék határán, Kaposvártól 22 kilométerre keletre. A szomszédos települések: észak és kelet felől Attala, dél felől Kercseliget, nyugat felől pedig Szabadi; a legközelebbi város Dombóvár 7 kilométerre keletre.
Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Megközelítése
Közúton csak a 61-es főúton közelíthető meg, Attala vagy Szabadi érintésével. Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, ahol Szabadival közös vasútállomása van; Csoma-Szabadi vasútállomás a központjától alig 200 méterre délre helyezkedik el.
Csoma és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a határában feltárt rézkori település és temető is bizonyít.
A mai település már az Árpád-korban fennállt. Nevét az oklevelek már 1138-ban említették Cuma alakban írva, mint a dömösi prépostság birtoka. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1542. évi adólajstrom szerint pedig már a pécsi püspökség birtokai közé tartozott. Az 1573-1574. évi török kincstári adójegyzék szerint 9, 1580-ban pedig 8 házból állt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Zankó Miklós birtokaként szerepelt, 1703 körül pedig egy összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1715-ben 6 háztartását írták össze. 1726-ban gróf Harrer volt a birtokosa, 1733-tól pedig a Hunyady család, az 1900-as évek elején pedig ifj. gróf Hunyady Ferenc birtoka volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 538 lakosából 534 magyar, 4 német volt. Ebből 529 római katolikus 3 református volt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Orbán Ottó (FKgP)[4]
- 1994–1998: Orbán Ottó (független)[5]
- 1998–2002: Király Péter (független)[6]
- 2002–2006: Király Péter (független)[7]
- 2006–2010: Király Péter (Somogyért Egyesület)[8]
- 2010–2014: Király Péter (független)[9]
- 2014-2019: Szüts András Ervin (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Molnár Edit (Fidesz-KDNP)[1]
- 2024– : Molnár Edit (Fidesz-KDNP)[11]
A településen 1997. október 26-án időközi polgármester-választás zajlott.[12]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 428 | 413 | 424 | 416 | 414 | 403 | 402 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% lengyelnek, 0,5% románnak, 0,2% horvátnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 4,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,4% (21,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 3,9% református, 1% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[14]
Csoma mellett egy horgásztó található, valamint a Kapos völgyében, a folyótól délre, a Jókút-forrásnál egy korábbi kápolna helyén 1946-ban felépítették a Jókút-kápolnát, mellette pedig 2009-ben egy kis kálváriát létesítettek, melynek különlegessége, hogy a balesetben elhunyt motorosok emlékére a kálváriakeresztet motoralkatrészek díszítik.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
