Szegerdő

Szegerdő község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Szegerdő
Hagyományos lakóház
Szegerdő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Bombai László (független)[1]
Irányítószám	8732
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	208 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	38,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 16′ 34″46.633538888889, 17.276030555556
Szegerdő Pozíció Somogy vármegye térképén
Szegerdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegerdő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A falu Somogy vármegye északnyugati részén fekszik. A közvetlenül határos települések: észak felől Tikos, északkelet felől Hollád, délkelet felől Somogysámson, délnyugat felől Sávoly, nyugat felől Főnyed, északnyugat felől pedig Vörs.

Legfontosabb megközelítési útvonala a 7-es főút, mely a lakott területeit ugyan nem érinti, de áthalad a déli külterületei között. Központja közúton csak a főúttól idáig húzódó 75 105-ös számú mellékúton érhető el. Közigazgatási határa mentén elhalad a Szenyér-Hollád közti 6803-as út is, de lakott területeit az nem érinti, valamint az M7-es autópálya, amelynek úgyszintén nincs itt csomópontja.

Története

Szegerdő Magyarország egyik legfiatalabb települése. A Kéthelyhez tartozó Szegerdőtelep csak 1925-ben jött létre, amikor a sáripusztai Hunyady család itteni birtokain, egy erdőirtáson adott házhelyeket és egy–másfél hektár területű földeket cselédeinek. A község hivatalosan 1947-ben alakult meg, ekkor jött létre általános iskolája is, ami azóta már elvesztette önállóságát.

Szegerdő tanácsa 1969. július 1-ével egyesült Sávolyéval, és csak 1990-ben lett újra önálló település. A körjegyzőség székhelye azonban ma is Sávolyon található. A helyi termelőszövetkezet 1959-ben alakult, de 1963 elején az is összeolvadt a sávolyival, ami 1993-ban szűnt meg.

A 21. század elejére a valamivel több mint 100 ház csaknem mindegyikébe bevezették a vezetékes vizet és a gázt.^[3]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Tóth János (független)^[4]
• 1994–1998: Tóth János (független)^[5]
• 1998–2002: Tóth János (független)^[6]
• 2002–2006: Tóth János (független)^[7]
• 2006–2010: Horváth János Istvánné (független)^[8]
• 2010–2014: Horváth János Istvánné (független)^[9]
• 2014–2019: Tóth János (független)^[10]
• 2019–2024: Bombai László (független)^[11]
• 2024– : Bombai László (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	215	209	219	202	208	200	208
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 33,3% cigánynak, 2,9% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 93,8%, református 0,5% (5,7% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 2,4% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,4% volt római katolikus, 1% református, 2,4% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

A településről keskeny aszfaltút vezet a Kis-Balaton irányába, ahol egy madármegfigyelő kunyhó áll.^[3]