Remove ads
kerület Pesten From Wikipedia, the free encyclopedia
Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület található területén, beleértve a főváros egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.
Budapest XIV. kerülete | |||
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Zugló, Rákosváros 1935[1][2]–1949[3] között | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Alsórákos Herminamező Istvánmező (egy része) Kiszugló Nagyzugló Rákosfalva Törökőr Városliget [4] | ||
Irányítószám | 1141-1149 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Rózsa András (Momentum)[5] | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 118 759 fő (2024. jan. 1.)[6] | ||
Rangsorban | 3. | ||
Népsűrűség | 6886 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,13 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″ | |||
Budapest XIV. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat. |
A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.
A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.
Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.
Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (Budapest–Esztergom, Budapest–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác), míg Zugló megállóhelytől kelet (Budapest–Cegléd–Szolnok) és délkelet (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét) felé mennek vasútvonalak.
Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.
1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina-kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.
A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.
A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.
A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.
Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.
A 2022-től épülő zuglói irodanegyed a Bosnyák tér és a Rákospatak között a rendszerváltás utáni Budapest legellentmondásosabb beruházásai közé tartozik.[7][8][9][10]
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
---|---|---|
1870 | 800 | — |
1880 | 3 662 | 15,21% |
1890 | 14 679 | 13,88% |
1900 | 21 590 | 3,86% |
1910 | 36 220 | 5,17% |
1920 | 45 387 | 2,26% |
1930 | 67 309 | 3,94% |
1941 | 91 554 | 2,80% |
1949 | 92 125 | 0,08% |
1960 | 115 566 | 2,06% |
1970 | 143 534 | 2,17% |
1980 | 168 020 | 1,58% |
1990 | 143 501 | −1,58% |
2001 | 123 510 | −1,36% |
2011 | 127 010 | 0,28% |
2022 | 118 705 | −0,61% |
A XIV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 118 705 fő volt, ami Budapest össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 8305 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6547 ember volt. A XIV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 74,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 45 262 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 37 293 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,7%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 15,4%-a, mintegy 18 307 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XIV. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen a második világháborúig. Az 50-es évektől dinamikusan nőtt a kerület népessége egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 168 020 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIV. kerületben, mint 1970-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség[13] | ||||
---|---|---|---|---|
fő | ||||
Általános iskolát nem végezte el | 8094 | |||
Általános iskola | 12530 | |||
Szakmunkás | 9123 | |||
Érettségi | 37293 | |||
Diploma | 45262 | |||
A 2022. évi népszámlálás szerint. |
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 40 352 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 27 998 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 402 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 119 fővel, végül a szakmunkások 9443 fővel.[14]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 959 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 39 052 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 702 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 635 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8360 fővel.[15]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 45 262 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 37 293 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 530 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9123 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8094 fővel.[13]
Polgármester (1935-1950) | |||
---|---|---|---|
1935–1938 | dr Schmaderer Oszkár | ||
1942–1944 | dr Boros Pál | ||
1944–1945 | dr Hanzely József | ||
1945–1946 | Horváth Pál | ||
1946–1948 | Karczag Géza | ||
1948–1949 | Hajós György | ||
1949–1950 | Nagy József | ||
Tanácselnök (1950-1990) | |||
1950–1961 | Varga Gyula | ||
1961–1963 | Horváth Géza | ||
1963–1969 | Paulov Iván | ||
1969–1980 | Szávó Béla | ||
1980–1988 | dr Holl József | ||
1988–1990 | Pelyva György | ||
Polgármester (1990-től napjainkig) | |||
Időszak | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzés |
1990–1994 | Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna | SZDSZ[20] | |
1994–1998 | SZDSZ[21] | ||
1998–2002 | SZDSZ–MSZP[22] | ||
2002–2006 | Rátonyi Gábor | Fidesz–MDF–MKDSZ[23] | |
2006–2010 | Weinek Leonárd | SZDSZ–MSZP[24] | |
2010–2014 | Papcsák Ferenc | Fidesz–KDNP[25] | |
2014–2019 | Karácsony Gergely | Együtt–PM[26] | |
2019–2024 | Horváth Csaba | Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[27] | |
2024– | Rózsa András | Momentum[5] |
Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Rózsa András | Momentum | 20 317 | 36,61% | |
Borbély Ádám | Fidesz – KDNP | 17 859 | 32,18% | |
Horváth Csaba | DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK | 11 862 | 21,37% | |
Czeglédi János | Mi Hazánk | 2758 | 4,97% | |
Vida Attila | LMP – Zöldek | 2705 | 4,87% | |
Összesen | 55 501 | 100% |
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
DK – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK – Magyar Liberális Párt - Liberálisok | 11 | P | |||||||||||||||
Fidesz – KDNP | 6 | ||||||||||||||||
MKKP | 2 | ||||||||||||||||
Mi Hazánk | 1 | ||||||||||||||||
Összefogás Zuglóért | 1 |
1990 és 2011 között a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 21. és 22. számú választókerületekhez.[30]
Régi Budapest 21. számú választókerület[31]
Régi Budapest 22. számú választókerület[32]
2011-től szintén két választókerülethez tartozik, a Budapest 8. és 13. számú választókerületekhez.
Budapesti 8. sz. országgyűlési egyéni választókerület:
Budapesti 13. sz. országgyűlési egyéni választókerület:
A Budapesti Olimpiai Központ területén:
Egyéb létesítmények a kerületben:
Zoborhegy tér 18.)
A kerület a következő óvodákat tartja fent:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.