Bács-Kiskun vármegye
magyar vármegye From Wikipedia, the free encyclopedia
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye (németül: Komitat Batsch-Kleinkumanien, latinul: Comitatus Bácsiensis et Cumania Minor) közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban. Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, az ország területének mintegy 1/12-ét foglalja magába. A Duna–Tisza közén helyezkedik el.
| Bács-Kiskun vármegye | |||
 | |||
| A Duna Sugovica mellékága Bajánál | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegyeszékhely | Kecskemét | ||
| Járások száma | 11 | ||
| Települések száma | 119 | ||
| megyei jogú városok | 2 | ||
| egyéb városok | 20 | ||
| ISO 3166-2 | HU-BK | ||
| Főispán | Kovács Ernő | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 495 318 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 58,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8444,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Bács-Kiskun vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Bács-Kiskun vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bács-Kiskun vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Északról Pest vármegye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Csongrád-Csanád vármegye, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról pedig Baranya vármegye, Tolna vármegye és Fejér vármegye határolja. Székhelye az országos szinten nyolcadik és a regionális szinten második helyen álló legnépesebb település, a hírös város, Kecskemét, ahol a vármegye népességének mintegy 22%-a él, míg második legnépesebb települése A halászlé fővárosa, Baja. A vármegye ismert többek közt jellegzetes tájairól (Kiskunság, Illancs, Dunamellék), gasztronómiájáról (bajai halászlé, kalocsai paprika) és nevezetes városairól, mint például az imént említett Kecskemét, Baja és Kalocsa. Egyaránt érinti a Duna és a Tisza is.
A jelenlegi modern vármegyeszerkezet a sok évszázadon keresztül megőrződött középkori vármegyerendszeren alapul, ugyanakkor a hódoltság időszaka, majd az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, végül pedig a Rákosi-féle kommunista rendszer alakította a mai formájára. Az 1938 előtt fennálló Bács-Bodrog vármegye északi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből született meg a második világháborút és az 1950-es megyerendezést követően. A Bács az azonos nevű, jelenleg a Vajdaságban elhelyezkedő Bács városra utal, míg a Kiskun a Kiskunság vidékének magyar becézése.
A Duna–Tisza köze már a neolitikum óta lakott. A honfoglalás idején Tas, Solt és Fajsz Árpád-nemzetségbeli központok voltak itt, majd IV. Béla a kunokat telepítette le a tatárjárás után. A török hódoltság idején Kecskemét és más városok szultáni fennhatóság alá kerültek, majd a felszabadulás után a népesség pótlására szerbeket és németeket is betelepítettek. A 18–19. században a települések fejlődtek, városi arculatuk kialakult, a 20. században pedig Baja és Kecskemét központi szerepet kapott, míg az 1950-es megyerendezés során Kecskemét lett a megyeszékhely.
Címer
 |
|
Domborzat
Bács-Kiskun vármegye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Duna-menti síkságra, a Duna–Tisza közének homokhátságára és a Bácskai löszhátra. Csak kis területtel ugyan, de Tiszakécske környékén a Közép-Tiszavidék tájegysége is benyúlik. A vármegye területe sík vidék, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a különbség. A vármegye legmagasabb pontja a Rém és Csávoly közelében levő Ólom-hegy (174 m.), legalacsonyabb pontja Kalocsa (94 m.)
Bács-Kiskun vármegye jellemző földrajzi pontjai
Szélső pontok magasság szerint
- a vármegye legmagasabb pontja 174 m a Ólom-hegy a Kiskunságon,
- a vármegye legmélyebb pontja 94 m Kalocsa területén van.
Szélső települések égtájak szerint
- a vármegye legészakibb települése Felsőlajos (Kecskeméti járás),
- a vármegye legdélibb települése Hercegszántó (Bajai járás),
- a vármegye legkeletibb települése Tiszakécske (Tiszakécskei járás),
- a vármegye legnyugatibb települése Dunafalva (Bajai járás).
Éghajlat
A napsütéses órák száma az országos átlaghoz képest magas. A vármegye az ország legnapfényesebb területei közé tartozik. Korán kitavaszodik. A homokon a hőérzet más, hiszen hidegebbnek vagy melegebbnek érezzük a valóságosnál a levegő hőmérsékletét.
A csapadék viszonylag kevés. Az éves középhőmérséklet 10–10,5 °C.
Vízrajz
A vármegye felszíne vízrajzi szempontból igen változatos. A terület két nagy folyóvize a Duna (123 kilométer hosszan) és a Tisza. Nagyobb állóvizei a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó.
Élővilág, természetvédelem
A Tisza vidékén védett terület a lakiteleki Holt-Tisza. A terület növényvilága igen sokszínű. A táj eredeti állapotát mutatják az 1974-ben létrehozott Kiskunsági Nemzeti Park védett területei.
Lásd még: Bács-Kiskun vármegye védett természeti értékeinek listája
Bács-Kiskun vármegye nemzeti parkja(i)
A Duna–Tisza közének történelme a neolitikum idején kezdődött. A táj ettől az időtől kezdve szinte folyamatosan lakott volt.
Középkor
A terület honfoglalás kori lakottságát nemcsak a feltárt sírok, hanem az ebből a korból származó helynevek is megőrizték. Tas, Solt és Fajsz Árpád családjához tartoztak.
A 11. századi alapítású vármegyék közül a mai Bács-Kiskun vármegye területére Pest és Bács vármegyék egyes részei jutottak. Szent István király két érseksége közül az egyik Kalocsán létesült. Sűrű településhálózatára ebből a korból jórészt a templomromok utalnak, valamint oklevelek, amelyek megőrizték, hogy északi része királyi birtok volt.
A táj történelmét hosszú századokra meghatározó esemény a tatárjárás (1241) időszakára esik. IV. Béla magyar király 1239-ben fogadta be a mongolok elől menekülő kunokat a Duna–Tisza közére. A mintegy 40 ezer család Kuthen kun vezér irányítása alatt az itt élő, már földművelő életmódot folytató magyarok között verte fel sátrait. Nomád életmódjuk miatt sokszor összeütközésbe kerültek a magyarokkal. Orvul meggyilkolt öreg királyuk halálát megbosszulva, a Duna–Tisza közét felégetve, feldúlva vonultak ki az országból. 1241-ben a tatárjárás azonban szinte teljesen elnéptelenítette a két folyó közét, s így 1243-ban IV. Béla végérvényesen letelepítette a kunokat a két folyó között, az azóta Nagykunságnak és Kiskunságnak nevezett területeken. A velük érkező jász töredékcsoporttal együtt felvették a kereszténységet, házakat építettek, településeket alapítottak. A Duna–Tisza közén letelepült kiskunok három széket alkottak: Halasszék, Mizseszék és Kecskemétszék. Mivel a kunok és a jászok részt vettek Dózsa György parasztháborújában, Werbőczy István Hármaskönyve eltörölte előjogaikat. A törvény foganatosítására azonban már nem maradt idő, hiszen az 1526. évi mohácsi csatavesztéssel kezdetét vette a török hódoltság.
Korai újkor
1541 után, a törökök végleges berendezkedésével kezdetét vette a táj történelmének egy újabb szakasza, amely az elnéptelenedéshez, egyes városok megerősödéséhez vezetett. A hadászatilag, vagy a hadi felvonulás számára fontos útvonalban fekvő településeket (Baja, Kalocsa stb.) a törökök megszállták. A fontos utakon kívül eső nagyobb településeket khász városokká nyilvánították (Kecskemét, Kiskunhalas, Kunszentmiklós), amelyek közvetlenül a szultáni kincstárnak fizették az évi kétszeri adót, és nagymértékben hozzájárultak a hadtáp pótlásához. Mivel a szabad beköltözést nem gátolták, a szövetséges városok (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) lélekszáma növekedett. A mezővárosok az elnéptelenedett falvak határait intenzív állattartással hasznosították. A 15 éves háború (1591–1606) hadszíntérré, felvonulási területté változtatta az Alföldet. A törökökkel szövetséges krími tatárok a kiskun településeket olykor évtizedekre, nemegyszer örökre elpusztították. A felszabadító háborúktól is ez a terület szenvedett a legtöbbet. Buda visszafoglalása után a volt hódoltsági területeken a magyar rendi viszonyok váltak uralkodóvá.
A szerbek (korabeli nevükön a rácok) ebben az időben a Bácska északi részén már nagy számban éltek. 1691-ben kiváltságok nyújtásával fogadta be őket I. Lipót, és Cernojevic ipeki pátriárka vezetése alatt Bács vármegye elnéptelenedett területén is megtelepedtek. A Rákóczi-szabadságharc leverése megnyitotta az utat a Habsburgok berendezkedéséhez. A Duna–Tisza köze, akárcsak a többi alföldi terület, népességében megfogyatkozott; voltak vármegyék ahol mindössze pár száz embert találtak. 1677-ben megkezdődött a Montecuccoli tábornok, majd később Kollonich Lipót esztergomi érsek kidolgozta telepítési terv végrehajtása. A vármegye területe az ígéret földjévé váltak a távoli vidékekről érkezők számára. Az állami telepítések mellett a német államok számos pontjáról német telepeseket hoztak (dunai svábok). A telepítések az 1720-as évektől a század végéig folytak. A Duna–Tisza közén élő kiskunok a másik két kerülettel 1745-ben visszaváltották kiváltságaikat (redemptio).
A 17. században elindult a térség elsivatagosodása, ezért a 18. század végén megkezdődött a küzdelem a homok megkötésére.
19. század
A táj történelmében a 19. század a homokkal való küzdelem, a vízi szabályozások és a lassan meginduló polgárosodás kora. Erre az időre alakult ki jelentős városainak az arculata is. Baja élénk forgalmú kereskedőváros, Kalocsa az érseki uradalom központja lett ahol a társadalom életét teljes mértékben az egyház irányította. Kecskemét, Kiskunmajsa váltságos mezővárosok voltak, jászkun kiváltsággal rendelkezett Félegyháza, Halas, Kunszentmiklós, Fülöpszállás és Szabadszállás. Ezekben a városokban – Kecskemét kivételével – a polgári fejlődés messze elmaradt a korától, cívis (parasztpolgár) társadalmának iparosai, kereskedői is paraszti szinten éltek.
Az 1860-as években kezdődött meg a homokos területek felparcellázása, ezzel nagyarányú tanyai kirajzás indult meg. A zsellérek nemcsak tanyákat, falvakat is alapítottak (például Kömpöc, Páhi, Szank, Akasztó). Ez a folyamat egészen 1949-ig tartott. A 19. század végén meginduló kivándorlás elkerülte a Duna–Tisza közét, sőt egyes vidékekről még tovább folytak az idetelepülések, a szegedi árvíz után sok szegedi települt meg ezen a tájon.
20. század
Az első világháború megpróbáltatásai, óriási vérveszteségei után itt is reménykedés és lelkesedés fogadta az őszirózsás forradalmat. A trianoni békeszerződés következtében Bács vármegyének csak a töredék része maradt az ország határain belül, és Baja vette át a vármegyeszékhely szerepét. A Magyarország határain belül maradt Bácska lakosságának egyharmada németajkú, egynyolcada pedig szerb nyelvű és horvát nyelvű volt. A két világháború közötti időszak a nagy gazdasági világválság éveit követően, a kapitalizálódás meggyorsulásának, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztés intenzív kiteljesítésének az ideje volt.
A második világháború szenvedéseiből, a nagyobb légibombázásokat kivéve, a Duna–Tisza közének lakossága is kivette a részét. Baján 1940-ben jelentős tábort alakítottak ki a menekülő lengyeleknek. A megyéből 1944 novemberében sikerült kiverni a német csapatokat. A szovjet megszállással korántsem lett vége a megpróbáltatásoknak. A szovjet csapatok a németekhez hasonlóan fosztogatták a parasztok vagyonát. A megye déli részén népvándorlás kezdődött meg. A német lakosság jó részét kitelepítették. Helyükre az 1944–1945 telén a szerbiai Bácskából menekülő bukovinai székelyek, valamint csongrádi, békési, szabolcsi és matyóföldi nincstelenek jöttek, ezt követően 1947–48-ban pedig a Szlovákiából kitelepített magyarok.
Bács-Kiskun megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből. Baja elveszítette korábbi megyeszékhelyi státuszát. Az új megyeszékhely a megye északi határán lévő Kecskemét lett, amely a térségnek régóta legnagyobb és legjelentősebb városa volt, azonban a hatalmas kiterjedésű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében csak néhány szakigazgatási területen töltött be központi szerepet Budapest mellett. Ezután viszont Baja került hasonló helyzetbe az új székhelytől való nagy távolsága miatt.
Az 1960-as-70-es évek lakótelep építési hullámai nem kerülték el Bács-Kiskun megye városait sem. A legtöbb lakótelep a megyeszékhelyen épült, ezzel együtt a megye több részéről költöztek Kecskemétre. Tehát miközben a megye lakosság csökkent, addig Kecskemété nőtt. A rendszerváltás után nagyszámú külföldi cég telepedett meg a megye városaiban, ezzel vetve meg a további fejlődés alapját. Az M5 autópálya megépülése szintén kedvező módon hatott a megye fejlődésére.
21. század
A jövőben három fontos autópálya épülhet a megyében (M8, M9, M44), ami valószínűleg igen csak pozitív hatással lesz a megye gazdaságára. Továbbá a Kecskeméten felépülő Mercedes-gyár szintén nagyban hozzá fog járulni a gazdasági élet élénkítéséhez.
Járások 1950–1983 között
Bács-Kiskun megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt nyolc járás volt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott a Dunavecsei, a Kalocsai, a Kiskőrösi, a Kiskunfélegyházi és a Kunszentmiklósi járás, Bács-Bodrog vármegyéhez pedig a Bácsalmási, a Bajai és a Jánoshalmi járás.
A megyerendezéssel egyidejűleg alakult meg az új Kecskeméti járás, így Bács-Kiskun megyéhez február 1-jei megalakulásakor kilenc járás tartozott (Bácsalmási, Bajai, Dunavecsei, Jánoshalmi, Kalocsai, Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi és Kunszentmiklósi).
Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Jánoshalmi járást és lényegében helyette létrehozták a Kiskunhalasit. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Bács-Kiskun megyében továbbra is kilenc járás volt (Bácsalmási, Bajai, Dunavecsei, Kalocsai, Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kiskunhalasi és Kunszentmiklósi).
Ezt követően 1983-ig a kilencből négy járás szűnt meg: a Kunszentmiklósi 1956-ban (nagyrészt beolvadt a Dunavecsei járásba), a Bácsalmási 1962-ben (felosztották a Bajai és a Kiskunhalasi járás között), a Dunavecsei és a Kiskunfélegyházi pedig 1970-ben (előbbit a Kalocsai és a Kecskeméti, utóbbit a Kecskeméti és a Kiskunhalasi járás között osztották fel). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Bács-Kiskun megyéhez öt járás tartozott: a Bajai, a Kalocsai, a Kecskeméti, a Kiskőrösi és a Kiskunhalasi.
Városok 1950–1983 között
Bács-Kiskun megyéhez megalakulásakor három megyei város tartozott (Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas, mindhárom Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott korábban). Ezen kívül Baja és Kecskemét törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem mindkettő külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Baja és Kecskemét attól kezdve Bács-Kiskun megyéhez tartozott.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Baja és Kecskemét közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Kalocsai, a Kiskunfélegyházi illetve a Kiskunhalasi járásba lett beosztva. Az utóbbiakat 1954-ben ismét kivették a járásokból, 1954 és 1971 között a megye minden városának jogállása járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.
1983-ig a megyében egyedül Kiskőrös nyerte el a városi rangot 1973-ban, ezzel a városok száma hatra nőtt.
Városkörnyékek 1970–1983 között
Bács-Kiskun megye városai közül 1983-ig öt körül alakult városkörnyék: a Kiskunfélegyházi 1970-ben, a Kecskeméti 1973-ban, a Kalocsai 1977-ben, a Bajai és a Kiskunhalasi pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és központjaik Kiskunfélegyháza kivételével járási székhelyek is maradtak 1983 végéig. 1983 végén tehát a megye városai közül egyedül Kiskőrös nem volt városkörnyék-központ.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között
1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok (beleértve a nagyközségieket is) irányítását pedig a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.
Az új rendben Bács-Kiskun megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két volt járási székhely (Bácsalmás és Kunszentmiklós) és két másik nagy népességű nagyközség, melyeknek nem volt közigazgatási körzetközponti hagyománya (Kiskunmajsa és Tiszakécske). Bácsalmás és Tiszakécske 1986-ban, Kiskunmajsa és Kunszentmiklós 1989-ben kapott városi rangot, és ugyancsak 1989-ben nyilvánították várossá Jánoshalmát, mely 1950-ig járási székhely volt, most azonban nem lett városkörnyék-központ.
1989-ben Kecskemét azon három megyeszékhely között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Bács-Kiskun megyében már tizenegy város volt, közülük egy megyei város.
Vármegyei közgyűlés
A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés 23 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:
Bács-Kiskun Vármegye közgyülésének összetétele (2019–2024)
23 képviselő az alábbiak szerint:
| Párt | Mandátum | Jelenlegi Vármegyei Közgyűlés | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 16 | |||||||||||||||||
| Momentum Mozgalom | 2 | |||||||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 2 | |||||||||||||||||
| Jobbik | 2 | |||||||||||||||||
| Mi Hazánk Mozgalom | 1 | |||||||||||||||||
A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés 23 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:
Bács-Kiskun Vármegye közgyülésének összetétele (2024–2029)
23 képviselő az alábbiak szerint:
| Párt | Mandátum | Jelenlegi Vármegyei Közgyűlés | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 14 | |||||||||||||||||
| Momentum Mozgalom | 2 | |||||||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 2 | |||||||||||||||||
| Mi Hazánk Mozgalom | 5 | |||||||||||||||||
A vármegyei közgyűlés elnöke
Országgyűlési képviselők
A 2022-es országgyűlési választáson megválasztott országgyűlési képviselők:
| Választókerület | Képviselő | Párt | |
|---|---|---|---|
| Bács-Kiskun Vármegyei I. választókerület | Salacz László | Fidesz–KDNP | |
| Bács-Kiskun Vármegyei II. választókerület | Szeberényi Gyula | Fidesz–KDNP | |
| Bács-Kiskun Vármegyei III. választókerület | Font Sándor | Fidesz–KDNP | |
| Bács-Kiskun Vármegyei IV. választókerület | Lezsák Sándor | Fidesz–KDNP | |
| Bács-Kiskun Vármegyei V. választókerület | Bányai Gábor | Fidesz–KDNP | |
| Bács-Kiskun Vármegyei VI. választókerület | Zsigó Róbert | Fidesz–KDNP | |
Járások
Bács-Kiskun vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Járás neve | Székhely | Települések száma | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) | Nép- sűrűség (fő/km²) | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Bácsalmási járás | Bácsalmás | 10 | 1 | 19 983 | 522,54 | 38 |
| 2 | Bajai járás | Baja | 17 | 1 | 66 600 | 1 008,8 | 66 |
| 3 | Jánoshalmai járás | Jánoshalma | 5 | 2 | 17 297 | 439,03 | 39 |
| 4 | Kalocsai járás | Kalocsa | 21 | 3 | 51 028 | 1 062,27 | 48 |
| 5 | Kecskeméti járás | Kecskemét | 16 | 3 | 156 413 | 1 212,21 | 129 |
| 6 | Kiskőrösi járás | Kiskőrös | 15 | 4 | 55 115 | 1 130,33 | 49 |
| 7 | Kiskunfélegyházi járás | Kiskunfélegyháza | 6 | 1 | 36 856 | 582,37 | 63 |
| 8 | Kiskunhalasi járás | Kiskunhalas | 9 | 2 | 43 735 | 826,35 | 53 |
| 9 | Kiskunmajsai járás | Kiskunmajsa | 6 | 1 | 19 206 | 485,13 | 40 |
| 10 | Kunszentmiklósi járás | Kunszentmiklós | 9 | 3 | 29 906 | 769,81 | 39 |
| 11 | Tiszakécskei járás | Tiszakécske | 5 | 1 | 23 791 | 405,99 | 59 |
Kistérségek
Bács-Kiskun vármegye kistérségeinek főbb adatai a megszüntetésük előtt (2013. július 15-i beosztás):
| Kód | Kistérség neve | Központ | Települések száma | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3302 | Bácsalmási kistérség | Bácsalmás | 8 | 1 | 16 148 | 381,09 | 42 |
| 3301 | Bajai kistérség | Baja | 20 | 1 | 71 741 | 1 190,18 | 60 |
| 3310 | Jánoshalmai kistérség | Jánoshalma | 4 | 2 | 15 991 | 399,1 | 40 |
| 3303 | Kalocsai kistérség | Kalocsa | 20 | 3 | 50 847 | 1 029,29 | 49 |
| 3304 | Kecskeméti kistérség | Kecskemét | 18 | 4 | 172 423 | 1 483,06 | 116 |
| 3305 | Kiskőrösi kistérség | Kiskőrös | 15 | 4 | 55 115 | 1 130,33 | 49 |
| 3306 | Kiskunfélegyházai kistérség | Kiskunfélegyháza | 9 | 1 | 44 637 | 717,51 | 62 |
| 3307 | Kiskunhalasi kistérség | Kiskunhalas | 9 | 2 | 43 735 | 826,35 | 53 |
| 3308 | Kiskunmajsai kistérség | Kiskunmajsa | 6 | 1 | 19 206 | 485,13 | 40 |
| 3309 | Kunszentmiklósi kistérség | Kunszentmiklós | 10 | 3 | 30 087 | 802,79 | 37 |
Bács-Kiskun lakosságának 2/3-a a megye huszonkettő városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely, Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km²), a legritkábban lakott pedig Újsolt (5 fő/km²).
Bár Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. Jellemzőek az óriásfalvak. Jelentős a tanyasi lakosság száma, 1990-ben a népesség 13%-a külterületen élt. 2015-ben 513 687 lakosa volt, népsűrűsége 61/km2 volt.
Bár a népesség csökken, a születési ráta a megyében pozitív, Magyarország más régióival ellentétben.
| Év | Népesség | Változás |
|---|---|---|
| 1949 | 591,482 (rekord) | n/a |
| 1960 |  589,744 |
-0.29% |
| 1970 | 570,064 |
-3.34% |
| 1980 |  571,448 |
0.24% |
| 1990 | 546,898 |
-4.30% |
| 2001 | 546,517 |
-0.07% |
| 2011 | 520,331 |
-4.79% |
A következő ábra bemutatja, miként változott Bács-Kiskun megye lakosainak száma 1949-től:
| Év | Népesség | Vált. (%) |
|---|---|---|
| 1949 | 591 482 | — |
| 1960 | 589 744 | −0,3% |
| 1970 | 577 191 | −2,1% |
| 1980 | 571 448 | −1,0% |
| 1990 | 546 898 | −4,3% |
| 2001 | 546 517 | −0,1% |
| 2011 | 520 331 | −4,8% |
| 2022 | 494 952 | −4,9% |
Etnikai megoszlás
A megye lakosságát a településeken, többségében a magyarok alkotják. Kisebb horvát és szlovák szigetek találhatóak Baja, illetve Kiskőrös környékén. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Baja, Hajós, Érsekhalma).[2] A települések jelentős részén jelen van a cigányság, a megyében lakó becslések szerinti 11 000 fő az össznépességhez viszonyítva körülbelül két százalékot tesz ki.[3]
Teljes népesség (2011-es népszámlálás): 520 331
Etnikai csoportok (2011-es népszámlálás): azonosították magukat: 475 004 fő:
Kb. Bács-Kiskun megyében 67 ezren nem vallották be nemzetiségüket a 2011-es népszámláláskor.
Vallás
Vallási megoszlás Bács-Kiskun megyében (2011. évi népszámlálás)
más felekezet (1,8%)
nem vallásos (11,9%)
nem válaszolt (24%)
Vallási elkötelezettség a megyében a 2011-es népszámlálás szerint:
- katolikus – 259,822 (római katolikus – 258,758; görög katolikus – 998);
- református – 45,933;
- evangélikus – 13,288;
- ortodox – 387;
- más felekezet – 9,279;
- nem vallásos – 62,391;
- ateista – 4,436;
- nem válaszolt – 124,795.
Bács-Kiskun vegyes képet mutat gazdasági fejlettség tekintetében. Az északi rész (Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége) gazdaságilag a legfejlettebb, azonban a megye középső és déli részei már elmaradottabbak. A gazdaság fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy az egy autópálya és két fontos vasúti vonal is átszeli a megyét.
Bács-Kiskun gazdaságának meghatározó ágazata a szolgáltatás és a kereskedelem. Az ipari termelés 80%-át az élelmiszeripar, a gépipar, a faipar és a nyomdaipar adja. A térség jelentősebb vállalatai több befektetést vonzottak. A privatizáció során a kecskeméti konzervgyárat a Heinz, a kiskunhalasi textilgyárat részben a Levi's vásárolta fel. A bajai önkormányzat a helyi adók csökkentésével ösztönzi a külföldi tőke terjeszkedését. A vármegyében hozzávetőleg 39 600 cég működik, ami az országos teljes 4,6%-át jelenti.
A megye 10 legnagyobb nyereségű cége a 2015-ös adózott eredmény szerint (zárójelben a régiós toplistán elfoglalt helyezés)[4]
- Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (Kecskemét) (1.)
- Axiál Kft. (Baja) (5.)
- Phoenix Mecano Kft. (Kecskemét) (17.)
- Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. (Kecskemét) (19.)
- Alföld Pro-Coop Zrt. (Kecskemét) (24.)
- Bosal Hungary Kft. (Kecskemét) (27.)
- Mogyi Kft. (Csávoly) (29.)
- Fornetti Kft. (Kecskemét) (31.)
- Freudenberg Simmeringe Kft. (Kecskemét) (32.)
- Univer-Product Zrt. (Kecskemét) (33.)
Ipar
Sokoldalú iparral rendelkezik a megye négy legnagyobb települése, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Baja. Kecskemét kiemelkedő helyet foglal el a megye települései közül. A legtöbb ipari cég ugyanis itt telepedett le. Szinte az egyik legdinamikusabban fejlődő város az országban.
Bányászat
A megye északi része ásványkincsekben szegény, déli részén viszont kisebb, illetve közepes mennyiségű kőolaj- és földgázlelőhelyek találhatók szétszórtan. A feldolgozóipar jelentős.
Mezőgazdaság
A megyében a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó ágazatok még mindig nagyobb jelentőséggel bírnak. Kecskemétet már a 19. század végén is a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartották számon. A homoki borok sikere nyomán 1884-ben felavatták a miklóstelepi szőlészeti mintagazdaságot. Napjainkban mintegy 20 000 hektáron termelnek értékesíthető szőlőt (csemegeszőlőt és borszőlőt). Az ország legjelentősebb kajszibaracktermő területe is itt található, a megye északi részén. A megye nagy részén termelnek még rozst, a Duna mentén pedig kukoricát és árpát is.
A megye gazdálkodásához régebben sajátos tanyasi életforma tartozott. A tanyák létjogosultságát Mária Terézia uralkodása óta vitatják, mégis még 1990-ben is a megye lakosságának 13%-a, több mint 71 000 ember élt a tanyasi külterületeken. Mára azonban részben már megváltozott a tanyák funkciója, és sokan inkább pihenőhelyként használják őket.
A megyén keresztül halad át az M5-ös autópálya, és az 5-ös országos főútvonal. Igen sok másodrendű de jelentős főút ágazik ki a megyeszékhelyből, ezáltal könnyen megközelíthető az ország számos területéről.
A megyén halad át továbbá a Budapest–Kelebia(–Szabadka–Belgrád) nemzetközi és a (Budapest–)Cegléd–Szeged országos vasútvonal.
Úthálózat
Központi elhelyezkedéséből adódóan az ország forgalmának nagy része szükségszerűen áthalad a megyén. A megye főútjainak teljes hossza 2002-ben 2213 kilométer volt, így minden 100 négyzetkilométernyi területre 26 kilométernyi főút jut. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben rengeteg munka áldozott az utak minőségének javítására, állapotuk az intenzív használat miatt romlott. 2002-ben ötvenhat kilométernyi autópálya szelte át a megyét, amely összeköttetést biztosít Szerbiával és a Balkánnal.
Az M5-ös autópálya és az 5-ös főút is keresztül halad Bács-Kiskunon. A megyében számos másodrendű út található, így minden falu könnyen megközelíthető.
Vasúthálózat és kikötők
A megyén áthalad a Budapest-Szabadka-Belgrád nemzetközi vasútvonal és a Budapest-Cegléd-Szeged országos vasútvonal. A vasútvonal hossza 2001-ben 641 kilométer volt (32%-ban villamosított), a legjelentősebb vonalai Budapest és Szeged között, valamint a Magyarországot északnyugat-délkeleti irányban átszelő nemzetközi gyorsvonatok Belgrádba vezető útvonala között húzódnak. A fő- és mellékvonalak mellett számos keskeny nyomtávú vágány található a „nosztalgiavonatok” számára, amelyek turisztikai látványosságként működnek.
Baja a déli országrész legfontosabb közlekedési csomópontja. Vasúti és közúti csomópontja különösen fontos a Duna-híd jelenléte miatt, amely összeköttetést biztosít a Dél-Alföld és a Dunántúl között. A városban található az ország legjobban felszerelt kikötője, ahol további fejlesztési lehetőségek várják a befektetőket.
Repülőterek
A vármegye egyetlen kecskeméti repülőtere katonai, elsősorban áruszállításra, esetenként polgári repülőgépek fogadására szolgál. A közeli budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről azonban alig egy óra alatt elérhető a vármegye.
Lásd:
- Bács-Kiskun vármegyei múzeumok listája
- Bács-Kiskun vármegyei kulturális programok listája
A megye egyik leghíresebb sportolója a Hercegszántón született Albert Flórián, Magyarország egyetlen aranylabdás labdarúgója. Kecskeméten született három olimpiai bajnok, Bóbis Gyula, Polyák Imre birkózók és Földi Imre súlyemelő, a Nemzet Sportolója. A jelenleg is aktív sportolók közül kiemelkedik a kiskunhalasi születésű teniszezőnő, Szávay Ágnes.
Csapatsportok
A megye korábban a Stadler FC és a Tiszakécske FC, illetve ideiglenesen a Gázszer FC révén képviseltette magát az élvonalban, jelenleg a Kecskeméti TE az egyetlen NB I-es csapata. 2009–2010-ben az adott sportág legmagasabb osztályában játszik a Kecskeméti KSE férfi, és a Bajai NKK női kosárlabdacsapat, a Kecskeméti KSE férfi, és a Kiskunhalasi NKSE női kézilabdacsapat, a Kecskeméti SE férfi röplabdázói, valamint a Kecskeméti Atlétika és Rugby Club. A megyének van vízilabdacsapata is, a Kiskunfélegyházi Vízilabda Sportegyesület.
A megye turisztikai vonzerejét a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.
A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a bajai halászlé, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.
Gyógyfürdők a megyében:
- Jona Thermál Gyógyfürdő - Kiskunmajsa[5]
- Kiskunfélegyháza Városi Strand és Uszoda - Kiskunfélegyháza [6]
- Csajda Uszoda és Gyógyfürdő - Kalocsa [7]
- Kiskőrös város Gyógy- és Strandfürdő - Kiskőrös [8]
- Halasthermál Termálfürdő, Uszoda, Strand és Kemping - Kiskunhalas [9]
Lásd még:
- Bács-Kiskun vármegye turisztikai látnivalóinak listája
- Bács-Kiskun vármegye kastélyainak és kúriáinak listája
- Dél-Alföld turisztikai régió
Kecskemét, a megyeszékhely
Bajai városháza
Kalocsai katedrális
Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön
Szent Anna-kápolna Sükösdön
Szélmalom Kiskunhalason
_4.jpg)
_(2123._számú_műemlék).jpg)
_2.jpg)
.jpg)
A megye az ország 4. legnagyobb lélekszámú megyéje, ország leggyérebben lakott megyéje. Bács-Kiskun megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyében 2022 elején 22 város (közülük Kecskemét és Baja megyei jogú város) és 97 község (közülük 9 nagyközség) volt.
Városok
Bács-Kiskun vármegye városai
| Település | Népesség | Járás | |
|---|---|---|---|
| 1. |  Kecskemét | 110 687 | Kecskeméti járás |
| 2. |  Baja | 34 495 | Bajai járás |
| 3. |  Kiskunfélegyháza | 29 306 | Kiskunfélegyházi járás |
| 4. |  Kiskunhalas | 27 017 | Kiskunhalasi járás |
| 5. |  Kalocsa | 15 280 | Kalocsai járás |
| 6. |  Kiskőrös | 13 746 | Kiskőrösi járás |
| 7. |  Tiszakécske | 12 064 | Tiszakécskei járás |
| 8. |  Kiskunmajsa | 10 843 | Kiskunmajsai járás |
| 9. |  Lajosmizse | 11 317 | Kecskeméti járás |
| 10. |  Kecel | 8 376 | Kiskőrösi járás |
| 11. |  Jánoshalma | 8 280 | Jánoshalmai járás |
| 12. |  Kunszentmiklós | 8 191 | Kunszentmiklósi járás |
| 13. |  Soltvadkert | 7 259 | Kiskőrösi járás |
| 14. |  Kerekegyháza | 6 563 | Kecskeméti járás |
| 15. |  Bácsalmás | 6 379 | Bácsalmási járás |
| 16. |  Solt | 6 102 | Kalocsai járás |
| 17. |  Szabadszállás | 6 083 | Kunszentmiklósi járás |
| 18. |  Izsák | 5 515 | Kiskőrösi járás |
| 19. |  Mélykút | 4 686 | Jánoshalmai járás |
| 20. |  Tompa | 4 286 | Kiskunhalasi járás |
| 21. |  Dunavecse | 3 806 | Kunszentmiklósi járás |
| 22. |  Hajós | 2 811 | Kalocsai járás |
Községek, nagyközségek
(*) Megjegyzés: nagyközség
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
