Remove ads
Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) néven ismeretes az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani Alsópetényben, és 1514-ben fejezett be. Eredeti latin címe: „Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae”, magyarul: „Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve”. Lényege: a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása.
„ELŐBESZÉD
Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre emelkedett szokásait készülvén leírni, elhatároztam, az előttem álló tárgyra nézve némely megjegyzésre méltó dolgokat röviden előrebocsátani. Először is: az igazságról. Másodszor meg: a jogról és a jognak felosztásáról. Harmadszor pedig: a törvényről és a törvénynek nemeiről. Negyedszer: a szokásról és ennek feltételeiről: Ötödször és utoljára: a jó biró kellékeiről és egyéb, az igazságos törvényszolgáltatásra tartozó dolgokról, föltevén azt a kérdést: vajjon a birónak a perben előadottak és bizonyítottak alapján kell-e ítélnie, vagy pedig lelkiismerete szerint úgy, a mint a dolgot maga tudja.”
– Werbőczy István: Tripartitum
| Tripartitum | |
 | |
| A Hármaskönyv címlapja (1545) | |
| Szerző | Werbőczy István |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1517 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tripartitum témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Remove ads
A 15. században a feudális széttagoltság és a központosítási kísérletek a jogalkotás terén is jelentkeztek. Az oklevelekbe foglalt jogforrások bizonytalanok voltak, városonként eltérő jogi szabályok érvényesültek. Német, cseh és lengyel előzmények után így Magyarországon is szükség mutatkozott egy egységes jogkönyvre. A jogszabályok összegyűjtésével, rendszerezésével már Mátyás király is megpróbálkozott, 1486. évi dekrétumát a kodifikáció első magyar kísérletének tartják.
II. Ulászló király Werbőczy István országbírói ítélőmestert bízta meg „az ország minden jogainak, törvényeinek, bevett és jóváhagyott szokásainak s rendeleteinek egybeszedésével, címekre és fejezetekre osztásával”. Az elkészült munkát az 1514. évi országgyűlés tíz jogtudós által átvizsgáltatta. Miután a bizottság a munkát helyeselte és „abban az ország törvényeit s jóváhagyott szokásait jó renddel és kellő módon összeírottaknak megismerte”, a munkát az 1514. évi LXIII. törvénycikk helyeselte, és a király is megerősítette. Azonban az 1514. évi Dózsa György-féle parasztfelkelés miatt hirtelen megváltozott a helyzet, a királyi jóváhagyást tartalmazó okmányra nem került pecsét és nem hirdették ki, így nem is emelkedett törvényerőre. Miután a király a hiány pótlása nélkül 1516-ban meghalt, Werbőczy a munkát 1517-ben Bécsben saját költségén, Johann Singriener nyomdájában kinyomatta. A pecsét hiánya ellenére a Hármaskönyvet más jogszabálygyűjtemény hiányában alkalmazni kezdték a bíróságokon, és a későbbiekben mint szokásjog érvényesült. Erdélyben a Tripartitumot több fejedelem is a beiktatási eskütétel során megerősítette: Báthory András 1599-ben, Rákóczi Zsigmond 1607-ben, Báthory Gábor 1608-ban, Barcsay Ákos 1658-ban, Kemény János és I. Apafi Mihály 1661-ben. A Diploma Leopoldinum 3. pontja Erdély törvényei közé sorolta.
Remove ads
A mű előszóra (Prologus) és három részre (Partes) tagolódik. A részek címekre (tituli) vannak felosztva. Az első részben van a híres „Partis primae titulus nonus”, a nemeseknek négy kiváltságos és fő szabadságáról, mely a magyar nemesség sarkalatos szabadságainak alaptörvényét képezte.
Az első magyar fordítását Weres Balázs készítette, 1565-ben.
- kötet: Nemesi magánjog
- kötet: Nemesi perjog
- kötet: Városi és jobbágyi jog, és az 1514-es paraszttörvények
Remove ads
- Sarkalatos nemesi jogok:
- személyes szabadság: szavatolja a személyi szabadságot, az Aranybulla rendelkezései alapján. A köznemességet védi.
- királyi bíróság alá tartozás: ez a rész utal a bíróságok és a jogi út fontosságára. A törvényben lefektetett jogokkal kívánja a nemesség védelmét fokozni. A nemesség a megkoronázott fejedelem uralmát elismeri: „a megkoronázott fejedelmen kívül, senki hatalmának nincsen alávetve”.
- adómentesség: vámok és más illetékek fizetése alóli felmentés
- ellenállási jog: tulajdonképpen az Aranybulla híres 31. cikkelye
Ezeket a jogokat az Aranybullából és az 1351-es törvényekből vette át (az első kötetben találhatók).
- A Szent Korona-tana: a Szent Korona az államhatalom szimbóluma, ezzel bízza meg a nemesség a királyt arra, hogy az ő érdekeiket figyelembe véve uralkodjon. Ugyanakkor nemessé csak a király tehet valakit. A nemesség tehát a Szent Korona része (a városi polgársággal együtt), a jobbágyság viszont nem. Ez a felfogás azt a rendi szemléletet tükrözi, melynek alapján a köznemesség is részt követelt magának az állam irányításából.
Ezen felül, a joggyűjteménynek hosszútávú szociális hatása is volt, hisz elvette a jobbágyság szabad költözési jogát.[1]
Remove ads
Az 1514-es országgyűlés elfogadta, a király aláírta, de a királyi tanácsban ülő bárók nem akarták a köznemeseket is bevonni a kormányzásba, ezért a törvénnyé emelését és bevezetését szabotálták. Werbőczy ezután saját költségén Bécsben kiadatta és eljuttatta a vármegyékhez, ahol a bíróságok használni kezdték. A Tripartitum a magyar szokásjog meghatározó gyűjteménye, és egészen 1848-ig használatban volt. Egyes passzusai a második világháború végéig érvényben voltak.
A Tripartitum a három részre szakadt országban az egység szimbóluma lett. „A politikai nemzetet összetartotta, ez a Hármaskönyv nagy érdeme; a népet kettészakította, ez nagy vétke, melyet Verbőczi akkor követett el, mikor munkáját az 1514. évi országgyűlésre benyújtva, az utolsó pillanatban beleillesztette ez országgyűlés jobbágyellenes határozatait.[2]” (Hóman Bálint) A jobbágyok jogfosztásának egyenes következménye lett hogy, az nem volt érdekelté téve a haza megvédésében. A "haza" tulajdonképpen a földesúr(ak) földje lett. A földesúr viszont félt fegyvert adni a jobbágyának. A török udvarba is eljutó hármaskönyvből nem volt nehéz felismerni ezt a hódításhoz kiváló alkalmat.
Remove ads
- Łaski-statútum lengyel törvénygyűjtemény
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads