Fajsz (Bács-Kiskun vármegye)

Fajsz (horvátul: Fajsin^[3]) község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Veszprémfajsz és Somogyfajsz.

Fajsz
Fajsz címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Berta Zsolt (független)[1]
Jegyző	Tóth Zoltán
Irányítószám	6352
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	1536 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	51,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 25′ 05″, k. h. 18° 55′ 08″46.418, 18.919
Fajsz Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Fajsz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fajsz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye nyugati szélén fekszik, a Duna bal partján. Két különálló településrészből áll, melyek közül a nagyobb, északi részben helyezkedik el a központja is; a déli rész jobbára lakatlan, ott inkább csak ártéri erdők és mezőgazdasági területek találhatók.

A közvetlenül határos települések: észak-északkelet felől Bátya, kelet felől Miske, délkelet felől Dusnok, délnyugat felől Bogyiszló, északnyugat felől pedig Fadd; határszéle északon pontszerűen érintkezik még Gerjen területével is (mindhárom utóbbi település a Duna túlpartján helyezkedik el). Különálló déli településrésze révén határos még délkelet felől Sükösddel, délnyugat felől pedig Őcsénnyel is.

A környék fontosabb települései közül Dusnok 6,5, Bátya 10, Foktő 15, Kalocsa 17, Hajós 19, Baja 32, Kiskőrös pedig 44 kilométerre fekszik tőle. A Duna túloldalán, Tolna vármegye területén a két legközelebbi város Tolna 34 és Szekszárd 35 kilométer távolságra.

Megközelítése

A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el, az 51-es főútról a 131. kilométere után nyugat felé letérve. Északi határában korábban kompjárat is indult a túlparti Fadd felé, a lejáróhoz vezető út jelenleg is az 51 355-ös útszámozást viseli. Különálló déli településrészét az M9-es autóút szeli át és fajszi területen van a Szent László híd bal parti hídfője is.

Történet

1212-ben Ince pápának a veszprémi püspökséghez intézett levelében, már községként említették. A szekszárdi apátság egyházi nemesei lakták, külön ispánjuk alatt, akinek e helység volt a székhelye. 1433-as emberölési perben szerepelnek fajszi prediálisok.^[4]

A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel, de azért 21 jobbágyháztartást is vettek fel az összeírásba. A római katolikus plébánia 1720-ban alakult és ez időtől vezetik az anyakönyveket is. A katolikus templom 1750-ben épült, ezt azonban 1908-ban villámcsapás miatt lebontották, s helyébe újat emeltek. 1848-ig a vallás- és a tanulmányi alap volt a helység földesura, de a kalocsai érsekségnek és a vallásalapnak voltak itt nagyobb birtokai.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Illés József (független)^[5]
• 1994–1998: Illés József (független)^[6]
• 1998–2002: Illés József (független)^[7]
• 2002–2006: Illés József (független)^[8]
• 2006–2010: Berta Zsolt (független)^[9]
• 2010–2014: Berta Zsolt (független)^[10]
• 2014–2019: Berta Zsolt (független)^[11]
• 2019–2024: Jánosi Mária (független)^[12]
• 2024– : Berta Zsolt (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1712	1696	1621	1579	1537	1532	1536
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,7%, református 3,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,1% (28,9% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% németnek, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt római katolikus, 2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

A fajszi Szent István-templom

• Szent István római katolikus templom – A régi templom helyébe Foerk Ernő és Petrovácz Gyula tervei alapján építették neoromán stílusban, átadása 1910-ben volt. Kinézete azonos a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj katolikus templomával.
• Fajsz fejedelem emlékmű – tábláját Farkas Tibor szobrászművész, az emlékművet magát Szelestyei Sándor helybéli kőfaragó készítette, 2000-ben.