Tázlár

Tázlár község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

Tázlár
Tázlár címere Tázlár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskőrösi
Jogállás	község
Polgármester	Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	6236
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	1661 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	73,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 31′46.55, 19.516666666667
Tázlár Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tázlár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tázlár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Bócsa, kelet felől Szank, délkelet felől Kiskunmajsa és Harkakötöny, dél felől Kiskunhalas, délnyugat felől Pirtó, nyugat felől pedig Soltvadkert.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Soltvadkert és Kiskunmajsa felől egyaránt a Szegedre vezető 5405-ös úton, Kiskunhalas irányából pedig az 53-as főútból Pirtótól délre kiágazó 5406-os úton.

Története

Tázlár helyén már a korai Árpád-korban is állt egy település, melynek neve nem maradt fenn. A tatárjáráskor a falu lakói – és feltehetőleg az ide menekülők – szembeszálltak az ellenséggel: legjobban védhető épületüket, a kőből épült templomot három, koncentrikus sáncárokkal vették körül. A támadók a település lakosságát lemészárolták, a falut felégették. A király később kun telepesekkel népesítette be a területet, a falu mai neve, amely egy 1429-es oklevélben szerepel először, kun eredetű.^[3]

A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A gazdák sorában nagy szerep jutott a szegedi származásúaknak, akikről Erdei Ferenc is beszámol^[forrás?].

Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község.

A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres lovas betyár, Bogár Imre és bandája, úgy tartják maguk közé fogadták a Kiskunság két híres betyárját: Baksi Gyurit és Dönti Pétert. Bogár Imre egyik este társával megjelent a felsőtelepi Beniczky-kastélyban, ahol nagy riadalmat keltett. Bogár Imre az éppen vacsorázó úrnőhöz fordult, és az volt a kérése, hogy ihasson a pohárból, s azután békében elvonulnak. Miután kérését teljesítették, a betyárok csendben elvonultak.^[4]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Papp Józsefné (független)^[5]
• 1994–1998: Kószó Endre (független)^[6]
• 1998–2002: Kószó Endre (független)^[7]
• 2002–2006: Kószó Endre (független)^[8]
• 2006–2010: Kószó Endre (független)^[9]
• 2010–2014: Kószó Endre (független)^[10]
• 2014–2019: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2024: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1797	1774	1776	1785	1640	1673	1661
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 13,4%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 3,1% (20% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,6% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, szlovénnek, görögnek, szlováknak és horvátnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,7% volt római katolikus, 10,2% református, 5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki. A településen több, mint száz éve működik baptista gyülekezet. Templomuk a Széchenyi utca sarkán épült fel, udvarában sportpályával és játszótérrel.

Országszerte ismert a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus.^[15] A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.