Dunapataj
magyarországi nagyközség Bács-Kiskun vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi nagyközség Bács-Kiskun vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Dunapataj nagyközség Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Dunapataj | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kalocsai | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Dusnoki Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 6328 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3003 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 90,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 18° 59′ 46″ | |||
Dunapataj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunapataj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Duna bal partján, a Kalocsai-Sárköz kistájon Bács-Kiskun vármegye nyugati részén helyezkedik el, Budapesttől bő 100 kilométerre délre. Területén található a közkedvelt fürdő- és üdülőhely, a Szelidi-tó, illetve a tó déli oldalán kiépült Szelid településrész.
A szomszédos települések: észak felől Harta, kelet felől Kiskőrös, délkelet felől Szakmár és Újtelek, délnyugat felől Géderlak, nyugat felől Ordas, északnyugat felől pedig a Duna túlsó partján fekvő Madocsa. Közigazgatási területe keleten pontszerűen érintkezik még Kecel, dél felől pedig egy-egy rövid szakaszon Uszód és Foktő határszélével is.
A település központján végighalad, annak főutcájaként, észak-déli irányban az 51-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala Budapest és Baja felől is. Délnyugati szomszédaival az 5106-os, a délkeletiekkel az 5308-as utak kapcsolják össze, utóbbin közelíthető meg a Szelidi-tó is.
Vonattal korábban a MÁV 151-es számú Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonalán volt elérhető, ahol azonban 2007. március 4. óta nincs személyszállítás. Dunapataj vasútállomás közúti elérését, bezárásáig az 53 308-as számú mellékút biztosította. Az állomás volt a kiindulópontja a fizikailag soha meg nem épült, forgalmat ennek ellenére mégis bonyolító Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalnak is.
Kerékpárral Dunapatajt az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea nemzetközi kerékpárútvonalon, a Szelidi-tavat pedig a községből kiinduló új kerékpárúton lehet elérni.
Dunapataj és a szomszédos Szelidi-tó között bronzkori település emlékeit találták meg, e szerint már korán lakott volt a terület.
A honfoglalás korában a magyarok korán letelepedtek ezen, az akkor még mocsarakkal, vizekkel erősen szabdalt, enyhén dombos vidéken.
A területet a központi törzs, Árpád törzse szállta meg. Ebből a korból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember, Pata nevéből ered. Pata Géza kortársa, illetve valamilyen fokú rokona lehetett.
Oklevelek először 1145-ben említették a község nevét, és valószínűleg már igen korán, a 13-14. században kőből épített, méretes templommal rendelkezett a falu.
A középkorban Pataj a Fejér vármegye solti székéhez tartozott és egy 1424-es oklevél szerint ekkor már plébániája is volt.
Pataj fejlődése a 14. században vett lendületet. 1421-ben a Pataji Zubor család birtoka volt. 1409 és 1872 között mezővárosi rangban állt, ezt bizonyítja egy 1639-ben kelt oklevél is, amely mezővárosként említette.
A mezőváros a török hódoltságot viszonylag jól átvészelte, nem pusztították el, lakossága kontinuus maradt, illetve betelepülőkkel gyarapodott.
1561-ben Ferdinánd király Paksy János komáromi várkapitánynak adományozta a mezővárost.
A protestanizmus elterjedésével Pataj reformálódott és a lakosság túlnyomó többségét a református vallásúak adták. Az első hiteles adat a pataji reformációra nézve az 1576-os hercegszőllősi zsinat, amelyen Tatár Mihály pataji prédikátor is részt vett. A katolikus vallás csak a 18. századtól kezdett el teret nyerni a településen – katolikusok beköltözésével.
Rákóczi fejedelem 1703-ban kelt oltalomlevelében megtiltotta hadainak, hogy a település lakosait támadják, javaikat rongálják. Az 1700-as években többször is birtokost váltott Pataj.
A település egy ideig református püspöki székhely volt, pataji születésű püspöke Pathai P. Sámuel volt. Katolikusok csak a 18-19. században települtek be, a lakosság a református többségét a közelmúltig megtartotta.
A 19. században jelentős kereskedelem folyt a településen, évente 3 országos vásárt tartottak, illetve több szárazmalom dolgozta fel a helyiek által megtermelt gabonát. Terményei a gabonaféléken túl hagyma és zöldségek, szőlő és gyümölcstermesztés, de jelentős volt az állattenyésztés is, főleg a marhatartás.
Pataj meghatározó és fájó eseménye a magyarországi Tanácsköztársaság ideje, ezen belül is az 1919. június 18–23. közötti időszak. Innen indult ki a kommunista diktatúra ellen a Duna-melléki ellenforradalom. Rövid harcok után győzött a vörös hatalom, és az ezt követő megtorlások során Szamuely Tibor vezetésével 63 főt akasztottak fel vagy lőttek agyon a hírhedt Lenin-fiúk.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.
1910-ben 5871 lakosából 5858 magyar volt. Ebből 3718 református, 1870 római katolikus, 186 izraelita volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3180 | 3128 | 3012 | 3001 | 3029 | 3017 | 3003 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,3%, református 31,4%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,1% (19,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt római katolikus, 22% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.