1925

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Ez a szócikk az 1925. évről szól. Az 1925-ös számról szóló cikket lásd itt: 1925 (szám).

1925 más naptárakban
Gergely-naptár	1925
Ab urbe condita	2678
Bahái naptár	81 – 82
Berber naptár	2875
Bizánci naptár	7433 – 7434
Buddhista naptár	2469
Burmai naptár	1287
Dzsucse-naptár	14
Etióp naptár	1917 – 1918
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1980 – 1981
Shaka Samvat	1847 – 1848
Holocén naptár	11925
Iráni naptár	1303 – 1304
Japán naptár	2585 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4621–4622
Kopt naptár	1641 – 1642
Koreai naptár	4258
Muszlim naptár	1343 – 1344
Szeleukida naptár	2236–2237
Örmény naptár	1374 ԹՎ ՌՅՀԴ
Thai szoláris naptár	2468
Zsidó naptár	5685 – 5686

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930

Események

• január 1. – Jugoszláviában felfüggesztik a Horvát Parasztpárt (HPP) legalitását, s több vezetőjét ismételten letartóztatják.^[1]
• január 7. – Budapesten Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége, Lédererné Schwartz Mária („Mici”) brutálisan meggyilkolja Kodelka Ferenc hentesmestert.
• január 22. – A Ma Este hetilapban megjelent az első magyar „keresztszórejtvény”, melynek szerzője Kristóf Károly.
• január 31. – Egert és környékét 5,0-ös erősségű földrengés rázza meg.
• február 8. – A jugoszláviai választások a kormánypártok szerény győzelmével.^[1]
• február 10. – Prágában a drágaság ellen tüntetnek.^[2]
• február 27. – Adolf Hitler újjáalakítja a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP).^[3]
• március 27. – A HPP elismeri a szerb–horvát–szlovén – ún. vidovdani – alkotmányt, majd belép a radikálisok vezette kormányba.^[4]
• március 30. – Nyolc napig tartó bányászsztrájk Csehszlovákiában, az ostravai szénvidéken.^[2]
• április 23. – Csehszlovák-lengyel likvidációs, döntőbírói és kereskedelmi szerződést írnak alá.^[2]
• május 4–12. – A kisantant országok tanácskozása, melyen a Párizs környéki békeszerződések megváltoztathatatlansága mellett foglalnak állást.
• május 17. – Károlyi Mihály Párizsba költözik és átveszi az Emberi Jogok Ligájának vezetését.^[5]
• május 21–22. – Helyhatósági választások Magyarországon.^[6]
• június 15. – A német birodalmi gazdasági miniszter megszünteti a lengyel szén importját („szénkorlátozás”), mire a lengyel kormány csökkenti a behozatalt Németországból. (Megkezdődik az 1934-ig tartó német-lengyel vámháború, melynek célja, hogy a németek Lengyelországot gazdasági válságba juttassák.)^[7]
• július 7. – A hivatalos állami Husz János-megemlékezések miatt megromlik a viszony a Vatikán és Csehszlovákia között. (Francesco Marmaggi pápai nuncius elhagyja Prágát.)^[2]
• július 16. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban Nikola Pašić új kormányt alakít, amelyben részt vesz a HPP is. (Pavle Radić – a pártelnök, Stjepan Radić unokaöccse – földművelési miniszter, novembertől S. Radić közoktatási miniszter.)^[8]
• július 18. – Megjelenik a Mein Kampf első kiadása. (Az első kötet 10 000 példányban került ki a nyomdából, míg a másodikra 1926 karácsonyáig kellett várni.)^[9]
• július 20. – Az olasz–jugoszláv Nettuno-egyezmény megkötése, amely egyezményt a horvátok ellenségesen fogadnak.
• augusztus 6–10. – Károlyi Mihály Bécsben a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) vezetőivel, Kun Bélával és Landler Jenővel tárgyal az együttműködésről.^[5]
• szeptember 11. – Megnyílik Hamburgban a Volksparkstadion.
• október 12. – Antonín Švehla vezetésével új csehszlovák kormány alakul. (A kormányban szerepet vállal a német kisgazda és a német keresztényszocialista párt is.)^[2]
• november 13. – Lemond hivataláról Władysław Grabski lengyel miniszterelnök.^[10] (Helyét gróf Aleksander Skrzyński vette át.)^[7]
• december 19. – A holland rendőrség nyilvánosságra hozza, hogy három magyar férfit letartóztattak hamis pénz birtoklásáért. (Kirobban a frankhamisítási botrány.)
• december 28. – Elfogadják az elsősorban a német nagybirtok ellen irányuló új földtörvényt Lengyelországban.^[7]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1925-ben

1925 a tudományban

• december 1. a Magyar Posta megindítja a rádióműsor sugárzását.
• február: Raymond Dart Taung 1 számú leletéről írott Nature-beli cikkével több évtizedes tudományos vita indul, megtalálták-e az ember és a majom közti láncszemet; majmok voltak-e az Australopithecusok, vagy emberfélék?

1925 a légi közlekedésben

1925 a vasúti közlekedésben

1925 a filmművészetben

• Ebben az évben jegyezteti be Vladimir K. Zworykin a színes tv szabadalmát.
• Greta Garbo az Amerikai Egyesült Államokba költözik.
• március – Eizenstein elkezdi a Patyomkin páncélos forgatását.
• június 13. – Charles Francis Jenkins első szinkronizált, azaz kép és hang egyidejű közvetítésére alkalmas, 48 soros, mechanikus készülékével tíz perces adást közvetít: egy miniatűr, mozgó szélmalom képe volt látható.
• június 25. – A Warner testvérek a hangtűs eljárást fejlesztik, s ezt vitafonnak nevezik el.
• augusztus 24. – A magyar népjóléti minisztérium kibocsátja a Filmipari Alapról szóló rendeletét. A forgalmazók minden harmincadik külföldi film után kötelesek egy magyar film forgatását finanszírozni.
• szeptember 17. – Berlinben megjelenik az első Ufa híradó.
• Ben-Hur, főszereplő Ramon Novarro
• The Big Parade, rendező King Vidor, főszereplő John Gilbert és Renée Adorée
• The Eagle, főszereplő Rudolph Valentino
• The Freshman, főszereplő Harold Lloyd
• Go West, főszereplő Buster Keaton
• The Merry Widow, főszereplő Mae Murray, rendezte Erich von Stroheim
• Forgács Antal – Az elhagyottak
• Gaál Béla – Rongyosok

1925 az irodalomban

• József Attila: Nem én kiáltok
• Babits Mihály: Sziget és tenger
• Kodolányi János: Szép Zsuzska, Börtön (első regényei)

1925 a zenében

• Székely Zoltán elkészíti a hegedű-zongora átiratot a Bartók: Román népi táncokból.
• A csodálatos mandarin bemutatója Kölnben.

1925 a sportban

• Milánóban megrendezik az első Birkózó Európa-bajnokságot. Az első magyar Európa-bajnokok: Magyar Armand, Németh Jenő és Keresztes Lajos.
• Az MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub 12. bajnoki címe.
• Szeptember 11. – Megnyílik Hamburgban a Volksparkstadion.

1925 a jogalkotásban

Bővebben: 1925 a jogalkotásban

Születések

• január 1. – Matthew „Stymie” Beard amerikai gyermekszínész († 1981)
• január 1. – Sárosi Bálint Széchenyi-díjas magyar népzenekutató († 2022)
• január 3. – Cselőtei László magyar kertészmérnök, egyetemi tanár († 2012)
• január 7. – Gerald Durrell természettudós, állatkerti gondozó, író, televíziós műsorkészítő († 1995)
• január 9. – Lee van Cleef amerikai színész († 1989)
• január 16. – Inke László Jászai Mari-díjas magyar színész († 1992)
• január 21. – Vargha Kálmán magyar irodalomtörténész, kritikus, bibliográfus († 1988)
• január 22. – Klein Éva (Eva Klein) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, az MTA tagja
• január 26. – Paul Newman Oscar-díjas amerikai színész († 2008)
• január 29. – Kemény Henrik Kossuth-díjas magyar bábszínész († 2011)
• február 8. – Jack Lemmon kétszeres Oscar-díjas amerikai színész († 2001)
• február 10. – Szirtes Ádám Kossuth-díjas magyar színművész († 1989)
• február 18. – George Kennedy Oscar-díjas amerikai színművész († 2016)
• február 20. – Robert Altman amerikai filmrendező († 2006)
• március 6. – Kálmán György Kossuth-díjas magyar színművész († 1989)
• március 21. – Peter Brook angol színházi és filmrendező († 2022)
• március 28. – Csuvik Oszkár magyar vízilabdázó, úszó († 2008)
• április 4. – Spira György magyar történész († 2007)
• április 14. – Rod Steiger Oscar-díjas amerikai színész († 2002)
• április 23. – Rapcsányi László magyar ügyvéd, író, újságíró, szerkesztő († 2013)
• május 4. – Buzánszky Jenő magyar labdarúgó, a nemzet sportolója († 2015)
• május 5. – Vlagyimir Fjodorovics Vavilov orosz gitár- és lantművész, zeneszerző († 1973)
• május 10. – Kardos G. György magyar író († 1997)
• május 14. – Nemeskürty István Széchenyi-díjas magyar író, irodalom-, és filmtörténész († 2015)
• május 14. – Júvál Neemán izraeli fizikus és politikus († 2006)
• május 16. – Novák Ilona olimpiai bajnok úszó († 2019)
• június 2. – Kiss Sándor Károly (Alexandre Kiss) magyar származású francia jogtudós, a nemzetközi környezetvédelmi jog tudósa, az MTA tagja († 2007)
• június 3. – Tony Curtis magyar származású amerikai színész († 2010)
• június 4. – Harag György színész, rendező († 1985)
• június 11. – Jean-Pierre Chabrol francia író († 2001)
• június 14. – Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2007)
• június 20. – Kovács András Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező († 2017)
• június 23. – Oliver Smithies Nobel-díjas angol születésű amerikai genetikus († 2017)
• június 29. – Giorgio Napolitano olasz politikus, köztársasági elnök († 2023)
• július 3. – Vitányi Iván szociológus, politikus († 2021)
• július 5. – Ábel Jakab kenus († 1946)
• július 6. – Bill Haley amerikai gitáros, énekes, az egyik első rock and roll előadó († 1981)
• július 9. – Keres Emil Kossuth-díjas magyar színművész († 2016)
• július 17. – Nagy László, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító († 1978)
• július 19. – Raksányi Gellért, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2008)
• július 22. – Kilián József magyar építőmérnök, egyetemi oktató († 1976)
• július 28. – Klein György (Georg Klein) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, esszéíró, az MTA tagja († 2016)
• augusztus 2. – Vámosi János magyar táncdalénekes († 1997)
• augusztus 21. – Géczy Barnabás magyar paleontológus († 2022)
• augusztus 22. – Keller András nagy-britanniai magyar fizikokémikus, polimerfizikus, az MTA tagja († 1999)
• augusztus 25. – Giacomo Rossi Stuart olasz színész († 1994)
• szeptember 8. – Peter Sellers brit színész, komikus († 1980)
• szeptember 16. – B. B. King bluesgitáros († 2015)
• szeptember 19. – Abai György építészmérnök († 1974)
• szeptember 20. – Würtzler Arisztid magyar–amerikai hárfaművész, hárfatanár, zeneszerző († 1997)
• szeptember 24. – Kovács György hidrológus, vízgazdálkodási mérnök, az MTA tagja († 1988)
• október 4. – Kállai Ferenc Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2010)
• október 13. – Margaret Thatcher, Nagy-Britannia miniszterelnöke († 2013)
• október 14. – Kispéter András irodalomtörténész, kritikus († 2009)
• október 16. – Angela Lansbury angol színésznő († 2022)
• október 25. – Liska Tibor Széchenyi-díjas közgazdász († 1994)
• november 7. – Pál Lénárd Kossuth-díjas fizikus, matematikus, az MTA tagja († 2019)
• november 10. – Richard Burton Golden Globe-díjas brit színész († 1984)
• november 17. – Rock Hudson Golden Globe-díjas amerikai színész († 1985)
• november 18. – Vavrinecz Béla magyar zeneszerző, karmester, zenei vezető († 2004)
• november 18. – Farkas Gizella tízszeres világbajnok asztaliteniszező († 1996)
• november 20. – Robert F. Kennedy amerikai politikus, igazságügyminiszter († 1968)
• november 22. – Gyertyán Ervin József Attila-díjas magyar író, Balázs Béla-díjas filmesztéta, irodalomtörténész († 2011)
• november 24. – Balázs Sándor magyar kertészmérnök, egyetemi tanár († 2016)
• november 26. – Eugene Istomin amerikai zongoraművész († 2003)
• november 27. – Marshall Thompson amerikai színész († 1992)
• november 28. – Bozsik József magyar labdarúgó († 1978)
• november 28. – Gloria Grahame Oscar-díjas amerikai színésznő († 1981)
• november 29. – Ernst Happel osztrák labdarúgó, sportvezető († 1992)
• december 4. – Tassi Géza építőmérnök, egyetemi tanár († 2021)
• december 5. – Toma András az utolsó magyar hadifogoly († 2004)
• december 8. – Sammy Davis Jr. amerikai színész, énekes († 1990)
• december 13. – Gyenge Árpád magyar színész († 1979)
• december 20. – Goldoványi Béla olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta († 1972)
• december 22. – Makk Károly Kossuth-díjas magyar filmrendező, a nemzet művésze († 2017)
• december 23. – Pap János kommunista politikus, belügyminiszter († 1994)
• december 29. – Szondy István olimpiai bajnok magyar öttusázó († 2017)

Halálozások

• február 5. – Antti Amatus Aarne finn mesekutató (* 1867)
• február 10. – Aristide Bruant, francia kabaré-énekes, színész, költő (* 1851)
• február 24. – Hjalmar Branting svéd szociáldemokrata politikus (* 1860)
• március 30. – Rudolf Steiner, osztrák filozófus, író, dramaturg, tanár, az antropozófia megalkotója (* 1861)
• április 8. – Karl von Pflanzer-Baltin osztrák katonatiszt, cs (* 1855)
• július 1. – Erik Satie, francia zeneszerző és zongoraművész (* 1866)
• július 26. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege, német matematikus, filozófus (* 1848)
• augusztus 20. – Ignazio Panzavecchia máltai pap, politikus (* 1855)
• augusztus 25. – Franz Conrad von Hötzendorf, osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornagy, vezérezredes (* 1852)
• október 14. – Stetka Gyula, festőművész (* 1855)
• december 3. – Gyárfás Jenő, magyar író, festő és grafikus (* 1857)
• december 4. – Ferenczy József, festőművész (* 1866)
• december 16. – Cserzy Mihály, író (* 1865)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	James Franck, Gustav Ludwig Hertz, német fizikusok
Kémiai	Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák kémikus
Orvosi-fiziológiai	nem adták ki
Irodalmi	George Bernard Shaw, angol író
Béke	Sir Austen Chamberlain brit külügyminiszter és Charles Gates Dawes amerikai politikus, alelnök

Jegyzetek

1. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 164. o.
2. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 135. o.
3. Németh István: Hitler útja a hatalomig. Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 38. oldal, ISSN 0865-6347
4. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 164-165. o.
5. Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
6. Lőrincz László: Fügefalevél. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/29. (2088.) szám, 38. oldal, ISSN 1217-9647
7. Baló–Lipovecz Lengyelország, 182. o.
8. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
9. Németh István: Adolf Hitler – Mein Kampf. A német történelem legvitatottabb könyvének karrierje és a valóság. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 6-7. oldal, ISSN 0865-6347
10. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 252. oldal

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1925 témájú médiaállományokat.