Pap János (Kaposvár, 1925. december 23. – Budapest, 1994. február 22.)[1] magyar kommunista politikus, belügyminiszter (1961–1963).
| Pap János | |
| Magyar Népköztársaság belügyminisztere | |
| Hivatali idő 1961. szeptember 13. – 1963. december 7. | |
| Előd | Biszku Béla |
| Utód | Benkei András |
| Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese | |
| Hivatali idő 1963. december 7. – 1965. június 30. | |
| Született | 1925. december 23. Kaposvár |
| Elhunyt | 1994. február 22. (68 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | Magyar Kommunista Párt (1946–1948), Magyar Dolgozók Pártja (1948–1957) Magyar Szocialista Munkáspárt (1957–1989) |
| Foglalkozás | politikus |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Fotója az 1970-es évek végéről |
Pap János vasúti segédtiszt és Horváth Éva gyermekeként született. A négy elemi elvégzése után Veszprémben és Keszthelyen járt középiskolába, 1941-től a Szegeden található Magyar Királyi Állami Vegyipari Középiskolában tanult. A nyilas hatalomátvétel után katonaszökevény lett és a második világháború végéig bujkálni kényszerült. A háború után sikeres érettségi vizsgát tett. 1947-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett.
Az 1956-os forradalom után belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, a Veszprém Megyei Bizottság első titkára lett 1957 novemberétől. Pap aktív részt vállalt az 1956-os forradalomban részt vettek elítélésében, a megtorlásban, 1957. november 2-án a Legfelsőbb Bíróság elnökétől a megye kommunistáinak nevében levélben kérte, hogy Brusznyai Árpád első fokon hozott életfogytiglani ítéletét másodfokon súlyosbítsa halálbüntetésre. A Legfelsőbb Bíróság Brusznyait halálra ítélte, és 1958. január 9-én kivégezték.
1961-ben Biszku Béla utódaként belügyminiszter lett, majd 1963-tól 1965-ig a Minisztertanács elnökhelyettese volt.
1965-től 1985-ig az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1958-tól hatszor egymás után Veszprém megye egyik országgyűlési képviselőjévé választották, de ezalatt a korszakban szokásos módon egyetlen alkalommal sem volt kihívója.
Az 1985-ös választáson azonban az új választási törvény alapján a Hazafias Népfrontnak ellenjelöltet kellett állítania vele szemben, és ekkor Pap a szavazatok mindössze 16%-át kapta meg, a választókerület képviselőjévé pedig a szinte ismeretlen Varga Miklóst választották meg a szavazatok 82,4%-ával. E vereség mértéke országosan is egyedülálló volt, ráadásul a megyei tanácselnök, Gyuricza László egy szomszédos választókerületben az ország egyik legjobb eredményével (80,5%) őrizte meg a mandátumát.[2] Még ugyanabban az évben ő vette át a nyugdíjazott Pap helyét a megyei pártbizottság élén, akit A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntettek ki. A rendszerváltás után többször felvetették, hogy Papot vonják felelősségre a forradalom utáni megtorlásokban való tevékenysége miatt. 1994-ben öngyilkos lett, engedély nélkül tartott pisztolyával lelőtte beteg feleségét, majd fejbe lőtte magát.[3]
.svg)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
