német fizikus From Wikipedia, the free encyclopedia
James Franck (Hamburg, 1882. augusztus 26. – Göttingen, 1964. május 21.) Nobel-díjas német fizikus.
| James Franck | |
 | |
| Született | 1882. augusztus 26.[1][2][3][4][5] Hamburg[6] |
| Elhunyt | 1964. május 21. (81 évesen)[1][6][2][3][4] Göttingen[6] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Hertha Sponer (1946–) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz James Franck témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
James Franck, vagy Franck, James a németországi Hamburgban született 1882. augusztus 26-án a zsidó bankár JacobFrank és felesége Rebeka legidősebb fiaként. Hamburgban töltötte gyermekkorát és itt tanult a Wilhelm-Gymnasium-ban, melyet 1902-ben fejezett be. Ezután rövid ideig a Heidelbergi egyetemen kémiát tanult, majd Berlinben, többek között Paul Drude és Emil Warburg mellett fizikát, majd 1906 után asszisztens, röviddel ezután Berlinben Heinrick Rubens mellett dolgozott, 1911-től előadó, 1916-tól egyetemi docens lett.
1911-ben kötött házasságot Franck Ingrid Josefsonnal, két lányuk: Dagmar és Lisa született. Frank 1946-ban másodszor is megnősült; egykori asszisztensét vette feleségül
James Franck Göttingenbe költözött, itt végezte díjazott munkáját, ahol 1920-ban kinevezték a fizika professzorává. A náci politika elleni tiltakozásul 1933-ban lemondott állásáról, és Dániába költözött, majd 1935-ben az Egyesült Államokba ment, itt Baltimore-ban a Johns Hopkins Egyetem professzora, majd 1938-ban pedig a Chicagói Egyetem fizikai-kémia professzora lett.
Göttingeni látogatása során Göttingenben halt meg, 1964. május 21-én, sírja Hamburgban található.
Fotokémiai és atomfizikai kutatásai során a molekulák disszociációjakor fellépő energiának a molekulák sávos színképéből való meghatározásával foglalkozott. A II. világháború alatt részt vett az atombomba fejlesztésében. Ellenezte a bomba katonai célú bevetését. Azt javasolta, hogy hatását egy lakatlan területen felrobbantva mutassák be.
1925-ben Gustav Hertz-cel megosztva kapott fizikai Nobel-díjat az elektronokkal bombázott atomok gerjesztésére és ionizációjára vonatkozó kutatásokért. Megmutatta, hogy az ütköző elektronoknak bizonyos minimális energiára van szükségük ahhoz, hogy egy atomot az alapállapotából gerjesztett állapotba emeljenek fel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
