Gaál Béla (rendező)

Gaál Béla, eredeti neve: Goldstein Béla,^[2] névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2.^[3] – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.)^[4] magyar színész, filmrendező.

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gaál Béla (egyértelműsítő lap).

Gaál Béla
Született	Goldstein Béla 1893. január 2.[1] Dombrád
Elhunyt	1945. február 18. (52 évesen)[1] dachaui koncentrációs tábor
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	forgatókönyvíró filmrendező költő színész
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pályafutása

Gál Miksa (Goldstein Pinkász) kisvárdai születésű gazdálkodó és Groszmann Malvin fia. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. 1913-ban az Országos Színészegyesület színiiskolájának^[5] növendéke volt, majd Szatmáron színészkedett, Győrben pedig rendezett. Az első világháború idején katonáskodott, utána színpadra lépett. 1919 márciusától októberéig a Zeneakadémia épületében megnyílt Madách Színház igazgatója lett. 1920 és 1922 között az Országos Színészegyesület színiiskolájában filmszínészetet tanított. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színház főrendezője volt.

1920-ban rendezett filmet először (Star filmgyár). A hangosfilm megjelenése után a legtöbbet foglalkoztatott filmrendezővé vált. Tehetségesen szolgálta ki mind a szórakoztatás, mind a hivatalos ideológia igényeit. Az örökzöld Meseautó is az ő alkotása. Az Országos Filmegyesület elnöke volt, majd saját filmiskolát nyitott.

A Budapesti Negyed szerint 1945 elején nyilasok ölték meg Budapesten.^[6] A Magyar Életrajzi Index szerint Budapesten halt meg 1945. január-február körül.^[7] Felesége Luczay Teréz volt, akit 1927. november 19-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.

Rendezései

A „Vörösbegy” című film plakátja 1920

• Vörösbegy (1921)
• Diadalmas élet (1923)
• Csak nővel ne! (1924)
• Rongyosok (1926)
• A csodadoktor (1926, Major Dezsővel és Rátkai Mártonnal)
• A csárdáskirálynő (1927, Hans Schwartz-cal)
• Link és Flink (1927, szkeccs)
• Csak egy kislány van a világon (1929)
• Csókolj meg, édes! (1932)
• Hacsek a korzón (1932, rövid)
• Filléres gyors (1932)
• Vica, a vadevezős (1933)
• Mindent a nőért! (1933-34, Cziffra Gézával)
• Rotschild leánya (1934)
• Az új rokon (1934)
• Meseautó (1934)
• Helyet az öregeknek (1934)
• A csúnya lány (1935)
• Budai cukrászda (1935)
• Címzett ismeretlen (1935)
• Az új földesúr (1935)
• Évforduló (1936)
• Aranyember (1936)
• Hotel Kikelet (1937)
• Pesti mese (1937)
• Mai lányok (1937)
• Maga lesz a férjem (1937)
• Az ember néha téved (1937)
• Érik a búzakalász (1938)
• János vitéz (1938)

Rendezőasszisztens

• Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
• Ida regénye (1934, Renner Endrével)

Forgatókönyvíró

• Diadalmas élet (1923, Zsoldos Andorral)
• Csókolj meg, édes! (1932, Emőd Tamással, Harsányi Zsolttal és Vadnay Lászlóval)
• Csak nővel ne! (1924)
• Vica, a vadevezős (1933)
• Budai cukrászda (1935, Zágon Istvánnal)
• Az új földesúr (1935, Hunyady Sándorral)
• Az aranyember (1936, Hevesi Sándorral)
• Maga lesz a férjem (1937)

Filmszerepei

• Ha majd béke lesz (1916, szkeccs)
• Harrison és Barrison (1917)
• Harrison és Barrison II. (1918)
• Nick Winter négy új kalandja 1. rész Csavarszorítóban (1920) – Guth
• Nick Winter négy új kalandja 2. rész Éjjeli madarak (1920) – Guth
• Csókolj meg, édes! (1932) – filmrendező