(1925–2010) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia
Kállai Ferenc (született Krampner) (Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – az erzsébetvárosi Elemér utca 6.-ba[Mj. 1] költöztek. A Wesselényi utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
Az 1944-es akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Góg és Magóg fia vagyok én című című Ady-verssel vizsgázott.
Biztos lehetett abban, hogy felveszik, hiszen Kiss politikai meggyőződésének megfelelően az akkori miniszterelnök nevére tett – ellentmondást nem tűrő – névmagyarosítási javaslatot.
„Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!”
Évfolyamtársa volt – többek között – Darvas Iván. A háború miatt tanulmányait néhány hónap után meg kellett szakítania. 1945 őszén megpróbálta folytatni a főiskolát. Sikeres, szerződtetett színészként azonban fel kellett adnia diplomaszerzési elképzeléseit.
Egykori középiskolájában, a Damjanich utca négyben működött 1945 tavaszán a MADISZ.[6] Egy újsághirdetésben ideinvitálták a művészeti főiskolák növendékeit. Itt figyelt fel rá Both Béla, a Szabad Színház[Mj. 2] igazgatója, aki azonnal szerződtette Kállait. Ugyanazon a napon azonban Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház[Mj. 3] direktora dupla gázsit ígérve átcsábította.[Mj. 4] A tiszavirág életű társulat egyetlen bemutatójában szerepelt. Bertolt Brecht Koldusoperájában Filch szerepét játszotta.[7]
A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma levente) és a Madáchban is (Ludas Matyi).
Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes Alice[Mj. 5] volt.
1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte.
A Színházi Adattárban[8] az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Timár József, Tőkés Anna, Szörényi Éva voltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.
A nagy tekintélyű művész az 1980-as években közéleti szerepet is vállalt. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt; 1985 és 1989 között országgyűlési képviselőként a kulturális bizottságot is vezette.
„ | … Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan.
Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok? Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak: – Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én? |
” |
– Részlet portrékötetének befejező fejezetéből: |
1982-ben viharos körülmények között eltávolították a Nemzeti Színházból Székely Gábort és Zsámbéki Gábort. Kállai támogatta Pozsgay Imre törekvését, hogy a két rendező kapjon önálló színházat. Erről a helyzetről őszintén beszélt a hetvenötödik születésnapjára megjelent portrékötetben.[9][Mj. 6]
Látta azonban, hogy Székelyre és Zsámbékira szüksége van a magyar színházművészetnek – talán nem a Nemzetiben –, sikeresen lobbizott az eltávolítottak rehabilitációjáért, új színház alakításáért.
Hűséges maradt a társulathoz – Pesti Magyar Színház – és az Izabella téri épülethez, amikor az új Nemzeti Színházban már nem újította meg tagságát. Ebben a társulatban volt 2005. december 11-én utolsó bemutatója – Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjának címe: A néma revolverek városa.
Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-46) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.
Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a kabaréban is vállalt szerepet. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus jelenetekben. Mi a humor? című Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.
Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója.[Mj. 7]
1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára.
2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.
Feleségével, (Zúz)Marával[Mj. 8] a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1951-ben kötöttek házasságot, és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett.
A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen (Látó-hegy), a kilátóhoz közel, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.
Évtizedekig törzsvendége volt a Lukács Uszodának, közvetlenségével nemcsak a személyzetet, hanem a látogatókat is elbűvölte.
2010 tavaszán elkészült Sághy Gyula Kállai Ferencről szóló dokumentumfilmje.
2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomásproblémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult.[10]
A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata: „Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.” (Ady Endre: Imádság háború után.)
A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át először a Kállai Ferenc-életműdíjat.
2010. július 23-án, a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle barátai, pályatársai, tisztelői. A ravatalnál Nagyné Varga Melinda a Nemzeti Erőforrás Minisztérium; Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Önkormányzat; Hegedűs D. Géza a színész szervezetek nevében búcsúzott. Várfi András a szülőváros, Gyomaendrőd nevében emlékezett. A búcsúzók sorát Őze Áron[Mj. 9] a művész egykori tanítványa, a Magyar Színház igazgatója zárta. A hamvasztás előtti szertartás befejező akkordjaként Ady Endrének az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.
Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1934 | Csapajev (1. magyar szinkron) | Petyka | Leonyid Kmit | 1951 |
1937 | A nagy hazafi | Kolesznyikov | Georgij Szemjonov | 1950 |
1939 | Szembesítés | N/A | N/A | 1951 |
1942 | A sátán követei (1. magyar szinkron) | Hugues báró | Fernand Ledoux | 1971 |
1946 | Az eskü | Szergej | Dmitrij Pavlov | 1951 |
1949 | A tarkakockások | Paul Schmiedecke | Werner Hinz | 1965 |
1950 | Az aranycsillag lovagja | Szemjon Goncsarenko | Anatolij Csemodurov | 1951 |
Muszorgszkij | Petrovics Muszorgszki | Alekszandr Boriszov | ||
Sztrájk | Tokár | Mikulás Huba | 1952 | |
1951 | A csavargó | Raj Raghunath | Radzs Kapur | 1956 |
Egy nyáron át táncolt | Göran Stendahl | Folke Sundquist | 1954 | |
Felsőbb osztályba léphet (1. magyar szinkron) | Frank Hunter | Nigel Patrick | 1961 | |
Fények a faluban | Runge | Georg Otsz | 1952 | |
Megvirradt | Szuho | Cun Yu | 1953 | |
1952 | A revizor | Hlesztakov, pétervári hivatalnok | Igor Gorbacsov | |
Trent utolsó kalandja | Philip Trent | Michael Wilding | 1963 | |
Tűz a Marica partján | Velkov kapitány | Aposztol Karamitev | 1953 | |
1953 | Julius Caesar (1. magyar szinkron) | Casca | Edmond O’Brien | 1961 |
Őrs a hegyekben | Kuleshov | Szergej Gurzo | 1954 | |
1954 | A hűség próbája | N/A | N/A | 1955 |
A mi nemzedékünk | Stach Mazur | Tadeusz Łomnicki | ||
Husz János | N/A | N/A | 1956 | |
Jóban-rosszban | Debenham | Dennis Price | 1963 | |
1955 | A hősök elfáradtak (1. magyar szinkron) | Hermann | Gert Fröbe | 1971 |
Halló, itt Gabriella! | Carlo Conti | Roberto Risso | 1956 | |
1956 | A 306-os ügy[14] | N/A | N/A | |
A benderathi eset | ? | ? | 1957 | |
Ők voltak az elsők | N/A | N/A | ||
1957 | A feleség | N/A | N/A | 1958 |
A harmadik | Matvej Morozov, traktorista | Vjacseszlav Tyihonov | ||
A vád tanúja (1. magyar szinkron) | Leonard Steven Vole | Tyrone Power | 1961 | |
1958 | Csillagok | Walter | Jürgen Frohriep | 1959 |
Csodagyerekek | Bruno Tiches | Robert Graf | ||
Golgota-trilógia 2.: Ezerkilencszáztizennyolc | Tyelegin | Vagyim Medvegyev | ||
Rendkívüli történet | Ivan Frolov | Vlagyimir Rudin | ||
Stefanie | Pablo Guala, építész | Carlos Thompson | 1963 | |
Távoli partokon | N/A | N/A | 1959 | |
1959 | A púpos (1. magyar szinkron) | Philippe de Gonzague | François Chaumette | 1970 |
Az aranyvonat | Csermiszov | Mihail Kozakov | 1960 | |
Az utolsó és az első nap | Levani | Otar Koberidze | ||
Diplomácia, óh! | Loris, az ifjú király | Ian Bannen | ||
Fehér éjszakák (1. magyar szinkron) | Álmodozó | Oleg Sztrizsenov | 1961 | |
Golgota-trilógia 3.: Borús reggel | Tyelegin | Vagyim Medvegyev | 1960 | |
Magány | Martin Soucek | Július Pántik | ||
Rózsák az államügyésznek | Mobius, védőügyvéd | Wolfgang Wahl | ||
1960 | A fehér csat | Janda hadnagy | Jan Pohan | 1961 |
A francia nő és a szerelem | Chappe ezredes | Noël Roquevert | 1971 | |
A kalandor | Joseph Bridau | Ekkehard Schall | 1961 | |
Az utolsó tanú (1. magyar szinkron) | Dr. Fox, ügyvéd | Hanns Lothar | 1962 | |
Feltámadás | Nyehludov herceg | Jevgenij Matvejev | ||
Hamlet | Claudius király | Hans Caninenberg | 1967 | |
Ordasok között | Von Goldring | Vagyim Medvegyev | 1963 | |
Öt töltényhüvely | Dimitri | Günter Naumann | 1961 | |
1961 | A világ minden aranya (1. magyar szinkron) | Alfred | Alfred Adam | 1962 |
Auguste | N/A | N/A | 1965 | |
Az utolsó ítélet (1. magyar szinkron) | Nagykövet | Don Jaime de Mora y Aragón | 1963 | |
Egy év kilenc napja | Ilja Kulikov elméleti fizikus | Innokentyij Szmoktunovszkij | 1962 | |
Eltűnt egy asszony | Jan Bernard | Vladimír Ráz | ||
Ítélet Nürnbergben (1. magyar szinkron) | Hugo Wallner, Irene férje | Howard Caine | 1965 | |
Két élet | Szergej Nascsekin | Vjacseszlav Tyihonov | 1961 | |
Láng az utcákon | Gabriel Gomez | Earl Cameron | 1964 | |
Malachiás csodája | Dr. Erwin Glass | Richard Münch | 1962 | |
Mamlock professzor | Dr. Hellpach | Harald Halgardt | 1961 | |
Tavaszi vihar | Jindra | Jirí Vala | ||
1962 | A 69-es széf | Frank Griffiths | Paul Daneman | 1966 |
A halottak nem beszélnek | Jürgen Brandt | Horst Schulze | 1963 | |
A tárgyalás (2. magyar szinkron) | Graham Weir | Laurence Olivier | 1970 | |
Egy óra Alfred Hitchcockkal – I/5.rész: Lebilincselt hallgatóság | Warren Barrow | James Mason | ||
1963 | Elvtársak | Sinigaglia professzor | Marcello Mastroianni | 1965 |
1964 | A mi világunk vége | SS Rapportführer | Janusz Sykutera | |
A színész (1. magyar szinkron) | Chick Byrd | Kenneth More | 1966 | |
A vádlott | A főügyész | Miroslav Machácek | 1964 | |
Két nap az élet | Robinson | Ronald Howard | 1966 | |
Nyúl kolléga házassága | Borisz Mihajlovics, színházigazgató | Szergej Filippov | ||
1965 | Falstaff (1. magyar szinkron) | Henry „Forrófejű” Percy | Norman Rodway | 1967 |
1966 | Halál a függöny mögött | Chrástek | Miroslav Hornícek | 1969[15] |
Mona Lisa tolvaja | Germain nyomozó | Umberto D’Orsi | 1966 | |
Nem félünk a farkastól (első-két magyar szinkron) | George | Richard Burton | 1968 | |
1979 | ||||
Woyzeck | Doktor | Bernhard Minetti | 1968 | |
1967 | A mű[16] | Sardoz | Jean-Paul Cisife | 1972 |
Az iszákos | Lobedanzh | Siegfried Lowitz | ||
IV. Henrik | IV. Henrik | Rolf Henniger | 1968 | |
Megfagyott villámok | Dr. Grunwald | Alfred Müller | ||
Minden évben újra | Spezie | Johannes Schaaf | ||
1968 | Az Angyal – VI/15-16. rész: Az Angyal vérbosszúja 1-2. (1. magyar szinkron) | Alessandro Destamio (Dino) | Ian Hendry | 1970 |
Ha… (1. magyar szinkron) | N/A | N/A | 1976 | |
Othello | Jago | Stefan Wigger | 1969 | |
1969 | A génuai hölgy | Degenfeld | Volkmar Kleinert | 1971 |
A jégsziget foglyai | Umberto Nobile tábornok | Peter Finch | ||
Grisa őrmester | Von Lychow | Adolf Peter Hoffmann | 1970 | |
Erotissimo | Kujon, az adóellenőr | Francis Blanche | ||
1970 | Lear király | Albany | Donatasz Banionisz | 1971 |
Mr. Tibbs nyomoz (1. magyar szinkron) | Rice Weedon | Anthony Zerbe | ||
1971 | Kispolgárok | Besszemenov | Jevgenyij Lebegyev | 1975 |
1972 | A gammasugarak hatása a százszorszépekre | Floyd | Richard Venture | 1974 |
Elektra | Aigiszthosz | François Chaumette | 1976 | |
1975 | Az egér és a macska[17] | Lechat felügyelő | Serge Reggiani | 1977 |
Hennessy | Hennessy | Rod Steiger | ||
Legenda a nyúlpaprikásról | Gazsi | Wojciech Siemion | 1975 | |
1976 | Teketória | Cilinderes | Jozef Kroner | 1976 |
1977 | Mimino | N/A | N/A | 1978 |
1980 | Hamlet | A Színészkirály | Emrys James | 1981 |
1981 | Pereputty | Ljapin | Andrej Petrov | 1984 |
1982 | Az idő urai (rajzfilm) | Silbad (hang) | Michel Elias | 1983 |
1994 | Sátántangó | Orvos | Peter Berling | 1994 |
Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1965 | A rózsák háborúja | Ely | Michael Rose | 1970 |
1967 | A Forsyte Saga | Jolyon „Jo” Forsyte | Kenneth More | |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.