Országgyűlési egyéni választókerületek listája

Wikimédia-listaszócikk From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Az országgyűlés 2024 decemberében a 2024. évi LXXIX. törvényben átrajzolta az egyéni választókerületek határát Budapesten, Csongrád-Csanád, Pest és Fejér megyékben. Ennek keretén belül a legfőbb változás az volt, hogy Budapesten kettővel csökkent, Pest megyében kettővel nőtt az egyéni választókerületek száma.[1]

Választókerületek (2014–2026)

Thumb
Budapest országgyűlési egyéni választókerületei (2014–2026)
Thumb
Magyarország országgyűlési egyéni választókerületei (2014–2026)

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú melléklete 106 országgyűlési egyéni választókerületre osztja Magyarország területét.

Ezek közül 18 található a fővárosban, Budapesten, a többi a 19 megye (2023 óta vármegye) között oszlik meg. A választókerületek határvonala sehol nem keresztez megyehatárt, sem a főváros határát, így minden Budapesten kívüli választókerülethez csak azonos vármegyében fekvő települések tartoznak.

Az egyéni választókerületek száma a vármegyék túlnyomó részében 3 és 7 között változik; a legkevesebb választókerület (2) Nógrádban, a legtöbb (12) Pest vármegyében található.

A választási törvény 2024 december 17-i módosításával az Országgyűlés jóváhagyta a választókerületek módosítását a 2026-os országgyűlési választásra az alábbi módon:

  • Budapesten a választókerületek száma 18-ról 16-ra csökkent
  • Pest vármegyében a választókerületek száma 12-ről 14-re nőtt
  • Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében a választókerületek határa változott, de a számuk változatlan maradt

Az alábbi táblázat a választókerületek 2014-2026-ig érvényes listáját tartalmazza, az adott kerület mandátumát aktuálisan birtokló országgyűlési képviselők neveivel és a pártállásuk feltüntetésével.

Thumb
Budapest országgyűlési egyéni választókerületei (2026-)
További információk Képviselő, Hivatalba lépés ...
Remove ads

Korábbi választási időszakokban

A 2014–2026 közti parlamenti ciklusokban

A 2010-ben megalakult Második Orbán-kormány létrehozta, az Országgyűlés pedig az Alaptörvény módosításának kétharmados kormánypárti támogatásával megszavazta 2011. évi CCIII. törvény tervezetét, mely törvény a választás rendjének szabályozására hivatott. Több tényező módosítása mellett az egyéni választókerületek számát a korábbi 176-ról 106-ra csökkentette. A választási törvény 2024-es megváltoztatásával egyes választókerületek csak a 2026-os ciklus végéig fognak létezni. A választókerületek az alábbiak:

Az 1990–2014 közti parlamenti ciklusokban

Az 1990-es országgyűlési választástól húsz éven és hat választási időszakon át 176 választókerület küldhetett egyéni listán megválasztott képviselőt a Parlamentbe. A választókerületek és székhelyeik az alábbiak voltak:

Az 1985–1990 közti parlamenti ciklusban

Az 1985. június 8-i országgyűlési választáson az alábbi egyéni választókerületek lakosai delegálhattak egyéni listás parlamenti képviselőt (a felsorolásban a választókerületek sorszáma és székhelyük megnevezése szerepel).

Az 1939–1944 közti parlamenti ciklusban

Az 1938. évi XIX. számú törvénycikk az országgyűlési képviselők számát 260 főben állapította meg, oly módon, hogy 135 főt egyéni, 125-öt pedig lajstromos választókerületben kell megválasztani. A lajstromos kerületeket és az ezekben megválasztható képviselők számát maga a választójogi törvény állapította meg, az egyéni választókerületek paramétereit pedig annak rendelkezései értelmében a belügyminiszter rendelete volt jogosult rögzíteni.

Az 1939. évi országgyűlési választáson az alábbi egyéni választókerületek lakosai delegálhattak egyéni listás parlamenti képviselőt (a felsorolásban a választókerületek akkori megnevezése és székhelyük szerepel).[2]

További információk Vármegye, Választókerület neve ...

A lajstromos választókerületek és az azokban elnyerhető mandátumszámok az alábbiak voltak:[2]

  • Abaúj-Torna vm. – 2 mandátum
  • Bács-Bodrog vm. + Baja – 2 mandátum
  • Baranya vm. – 3 mandátum
  • Békés vm. – 2 mandátum
  • Bihar vm. – 3 mandátum
  • Borsod–Gömör–Kishont vm. – 3 mandátum
  • Csanád–Arad–Torontál vm. – 2 mandátum
  • Csongrád vm. – 2 mandátum
  • Debrecen thj. város – 3 mandátum
  • Fejér vm. + Székesfehérvár thj. város – 2 mandátum
  • Győr–Moson–Pozsony vm. – 2 mandátum
  • Győr thj. város – 2 mandátum
  • Hajdu vm. – 2 mandátum
  • Heves vm. – 3 mandátum
  • Hódmezővásárhely vm. – 2 mandátum
  • Jász-Nagykun-Szolnok vm. – 6 mandátum
  • Kecskemét vm. – 2 mandátum
  • Komárom-Esztergom vm. – 2 mandátum
  • Miskolc thj. város – 2 mandátum
  • Nógrád-Hont vm. – 2 mandátum
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben
    • Budapest-környék (Újpest) – 6 mandátum
    • Pest vm. északi kerület (Budapest) – 4 mandátum
    • Pest vm. középső kerület (Cegléd) – 4 mandátum
    • Pest vm. déli kerület (Kiskunhalas) – 4 mandátum
  • Pécs thj. város – 2 mandátum
  • Somogy vm. – 4 mandátum
  • Sopron vm. + Sopron thj. város – 2 mandátum
  • Szabolcs-Ung vm. – 4 mandátum
  • Szatmár-Ugocsa-Bereg vm. – 2 mandátum
  • Szeged thj. város – 3 mandátum
  • Tolna vm. – 2 mandátum
  • Vas vm. – 3 mandátum
  • Veszprém vm. – 2 mandátum
  • Zala vm. – 4 mandátum
  • Zemplén vm. – 2 mandátum
  • Budapest I. (budai) vk. – 8 mandátum
  • Budapest II. (északi) vk. – 9 mandátum
  • Budapest III. (déli) vk. – 10 mandátum
Remove ads

Jegyzetek

Források

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads