Egri csillagok (film, 1968)

magyar–bolgár történelmi film (1968) From Wikipedia, the free encyclopedia

Egri csillagok (film, 1968)
Remove ads

Az Egri csillagok 1968-ban bemutatott magyar–bolgár történelmi kalandfilm, amely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Várkonyi Zoltán, producere Németh András. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta. A főszerepekben Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. A film jeleneteit 1967 nyarán vették fel magyarországi és bulgáriai helyszíneken.[1]

Ez a szócikk Várkonyi Zoltán 1968-as filmjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Egri csillagok (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Remove ads

Magyarországon 1968. december 19-én mutatták be a mozikban. A teljes körűen restaurált és felújított, 4K felbontású digitális változatban[2] 2018. október 22-én a Mozi+, 25-én a mozikban is újra bemutatták. Ezt az tette lehetővé, hogy Eastmacolor nyersanyagra, Agascope eljárással készült 2,35:1 képarányú változatban.

Remove ads

Cselekmény

Thumb
Az egri vár kicsinyített másolata Pilisborosjenő közelében, a film forgatásakor

I. rész

A filmváltozat számos helyen eltér Gárdonyi Géza közismert történetétől. A nyitókép nem a patakban fürdőző két gyermek, hanem Szulejmán szultán (Major Tamás), akit rituálisan felöltöztetnek a sátrában, majd a beérkező anatóliai vezérek közlik vele, hogy Habsburg Ferdinánd főherceg és trónkövetelő visszavonulásra kényszerítette a török hadat Bécs alól (ez 1529-ben történt). Ezt követően látható Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba esésének története (a regény 1533-ra datálja). Gergő azonban még aznap este Vicuskával és két lóval együtt megszökik Jumurdzsák táborából, ebben egy ottani kis török szolgafiú is segíti (nem szerepel a regényben). A kisfiú beszámolója után Dobó István (Sinkovits Imre) és csapata a többi magyar fogoly kiszabadítására indul (a regény szerint előbb erősítést kellett beszerezni, mert a török csapat jelentős erőt képviselt és más portyázók is garázdálkodtak a környéken).

Jumurdzsák (Bárdy György) a támadás során nyílvesszőt kap a hátába, de túléli, Gergő viszont a török lovával együtt elvitte a férfi amulettgyűrűjét, amit a történet hátralevő részében a félszemű janicsár lázasan keres.

A film teljesen mellőzi Gábor pap figuráját (a regényben ő kegyelmez meg Jumurdzsáknak, és ő veszi el tőle a gyűrűt, amit egy levél kíséretében Gergőnek ad), és a szultán elleni merényletkísérlet is kimarad.

A következő jelenet már mintegy évtizeddel később 1541-ben, Buda váránál játszódik: Gergely (Kovács István) Török Bálint (Bessenyei Ferenc) apródjaként kíséri urát Szulejmán táborába, a kisded király, János Zsigmond kíséretében. Eközben a törökök csellel elfoglalják Budát, a szultán csalárd módon Török Bálintot fogságba ejti, és Isztambulba hurcoltatja, az özvegy királynét, Izabellát (Ruttkai Éva) pedig a csecsemő királlyal együtt Erdélybe küldi. A királyné egyik udvarhölgye Cecey Éva. Rövid epizódot követően – amelyben Mekcsey (Bitskey Tibor) és Gergely becsületbeli párbajt vívnak, majd megegyeznek, hogy együtt megpróbálják Török Bálintot kiszabadítani a fogságból – Gergely is követi Évát Gyalu várába, ahol megérkezésekor tudja meg, hogy szerelme éppen házasodni készül a királyné akaratából. Vicuska – a Fürjes Ádámmal való tánca után –, megszökik az esküvőről, és csatlakozik a Bálint úr kiszabadítására induló csapathoz. Útjuk során összeházasodnak Gergellyel.

A társaság elindul Isztambulba, Török Bálint kiszabadítására.De Jumurdzsáknak gyanúsnak tűnnek, ezért követi őket. Az oszmán birodalom fővárosában olasz vándorénekeseknek adják ki magukat, és megpróbálják a Héttorony parancsnokát egy aranytállal és pénzzel lefizetni. Jumurdzsáknak azonban sikerül figyelmeztetnie a parancsnokot. Végül Gergely, Éva, Mekcsey és Török Jancsi dolgukvégezetlenül hagyják el Isztambult.

II. rész

1552-t írunk. Gergely egy csapattal Eger várába vonul, amit készül megostromolni a török. Közben Évához félszemű férfi állít be és Gergely gyűrűje iránt érdeklődik. Éva gyanút fog, de Jumurdzsákot először nem ismeri fel. A török egy óvatlan pillanatban a vásárban elcsalja Bornemisszáék barátjától, Miklós diáktól Éva és Gergely kisfiát, Jancsikát. Éva és Miklós elhatározzák, hogy eljutnak Eger várába.

A várban közben 1500 védő készülődik az ostromra. Dobó István várkapitány számára világos, hogy „ez a vár most az ország”. Amikor az egyik bástyát nagyon erőteljesen ostromolja a török, belelövet, ezzel sikeresen megakadályozva a vár bevételét, de egyik tisztjének élete árán.

Hegedűs István hadnagy egyre elégedetlenebb a vár helyzetével és árulást kísérel meg. Sárközi cigány, Gergely régi barátja, felfedi Hegedűs és társai árulását. A hadnagy életével lakol; felakasztják.

A férfiruhába öltözött Éva és Miklós eközben egy titkos alagúton közeledik a várhoz, de közben fölfedezik őket a törökök. Éva el tud menekülni, Miklós diák feláldozza önmagát – felrobbantja a vár puskaporos raktárját az őt elfogó törökökkel együtt. Bent a várban Éva felfedi magát Dobónak, aki megígérteti vele, hogy jelenlétét Gergely, „a vár esze” előtt titokban tartja. Végül Éva is bekapcsolódik a harcba, mikor a harcokban meglátja Jumurdzsákot. A töröknek sikerül megsebesítenie az asszonyt, de végül megölik. Gergely felfedezi az elalélt Évát és megtudja, hogy a törökök valóban elrabolták a fiát. Végül az oszmán hadsereg eltakarodik a várfalak alól, Jancsikát pedig sikerül kicserélni egy foglyul ejtett török kisfiúért.

Remove ads

Szereplők

További szereplők: Békés Rita, Dávid Ágnes, Falvay Klára, Füzéresi Erika, Horváth Gyuri, Kiss Gábor, Lelkes Ágnes, Márky Géza, Megyeri Tomi, Misoga László, Nagy István, Németh Gyurika, Szakács Eszter, Tallós Endre, Upor Péter

Remove ads

Érdekesség

Az első rész végén a tengerparti jelenetek egy részét a Balatonnál, más részüket meg Bulgáriában vették fel.[3] A Pilisben pedig a filmforgatás céljára felépítettek egy díszletvárat, ahol a vár ostromának tömegjeleneteit forgatták.[4] A török seregeket a Magyar Néphadsereg kiskatonái „alakították”, a forgatásra öt-tízezer sorkatonát vezényeltek ki.[5][6] (Ennek köszönhető az a baki, hogy az ostromjelenet alatt több janicsár is olajzöld nadrágban és surranóban tűnik fel.[7] A karórás baki azonban csak legenda.[8]) A mozis nézettség alapján a 16. legnézettebb magyar film.[9] A film részleteiben minden nap megtekinthető a Dobó István Vármúzeum Gótikus Püspöki Palotájának kiállítótermében.[10]

Televíziós megjelenés

Jegyzetek

Loading content...

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads