Várkonyi Zoltán (színművész)

Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Ez a szócikk a színész, rendező, igazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Várkonyi Zoltán (egyértelműsítő lap).

Várkonyi Zoltán
Született	1912. május 13.[1][2][3] Budapest[4][5]
Elhunyt	1979. április 10. (66 évesen)[2][3] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fáykiss Dóra (h. 1935–1945) Szemere Vera (h. 1946–1979)
Gyermekei	Várkonyi Gábor
Szülei	Várkonyi Titusz Grosz Julianna
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró filmszínész színigazgató színész rendező neveléstudós színházi rendező
Tisztsége	rektor (1974–1979, Színház- és Filmművészeti Egyetem)
Iskolái	New York-i Filmakadémia Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1931–1934, színész)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953)[6] Magyarország Érdemes Művésze díj (1955)[6] Kossuth-díj (1956)[6] Magyarország Kiváló Művésze díj (1962)[6]
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-59)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1934–1979
Híres szerepei	Möbius Dürrenmatt: A fizikusok Habsburg Ferdinánd Egri csillagok Haynau A kőszívű ember fiai Maszlaczky Kárpáthy Zoltán Nilov kormányzó Vivát, Benyovszky! Eladó az autóüzletben Meseautó
A Vígszínház igazgatója
Hivatali idő 1971 – 1979
Előd	Lenkei Lajos
Utód	Horvai István
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
Hivatali idő 1972 – 1979
Előd	Nádasdy Kálmán
Utód	Simó Jenő
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. 1941 és 1944 között a Pünkösti Andor vezette Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1972-től haláláig rektora volt. 1950 és 1962 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét.

Családja

Zsidó szülőktől származott.^[7] Édesapja Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró,^[8] édesanyja Grosz Julianna (1884–1962) szabónő.^[9] Két húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt és Várkonyi Katalin. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án.^[10] A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer, 1947. július 20-án.^[11] A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében,^[12] 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja. Minden évben a menye, valamint az unokája adják át a Várkonyi Zoltán özvegye, Szemere Vera által létrehozott Várkonyi Zoltán-emlékdíjat.^[13]

Tagságai

• 1934: Színművészeti Akadémia
• 1934– : Nemzeti Színház
• 1941–1944: Madách Színház
• 1945–1950: Művész Színház
• 1950– : Nemzeti Színház
• 1952–1960: Magyar Néphadsereg Színháza
• 1962– :Vígszínház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma – színész: 43. – rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.^{[Mj. 1]}

Színházi szerepei

• Szophoklész: Antigoné (Szolga)
• Goldoni: A hazug (Zay)

* Két úr szolgája (Pincér)

• Ibsen: Kísértetek (Osvald)

* Solness építőmester (Brovik Ragnar)

* A tenger asszonya (Lyngstrand)

* Peer Gynt (Husszein, A sovány)

* Rosmersholm (Rosmer János)

• Schiller: Stuart Mária (Bellievre gróf)

* Tell Vilmos (Harras Rudolf)

• Shakespeare: Macbeth (Hírnök)

* Antonius és Cleopátra (Szolga Pompejusnál)

* Lear király (Osvald)

* Ahogy tetszik (Oliver)

* A makrancos hölgy (Biondello)

* A vihar (Antonio)

* A velencei kalmár (Arragoni herceg)

* Sok hűhó semmiért (János herceg)

* Rómeó és Júlia (Péter)

* Szentivánéji álom (Ösztövér)

* Hamlet (Hamlet)

* III. Richárd (Lord Stanley)

* Vízkereszt, vagy amit akartok (A bolond)

* Othello (A velencei dózse)

* Minden jó, ha jó a vége (A francia király)

• Madách: Az ember tragédiája (Athéni polgár, tiszt, I.tanuló)
• Mikszáth–Siklóssy: Akli Miklós (Nopcsa báró)
• Katona: Bánk bán (Sólom mester)
• Kacsóh Pongrác: János vitéz (Egy tábornok)
• Vörösmarty: Csongor és Tünde (Berreh)
• Goethe: Faust (Wagner)
• Molière:Az úrhatnám polgár (Vívómester)

* Kényeskedők (Mascarille)

* A képzelt beteg (Kólikácius Tamás)

• Pirandello: IV. Henrik (IV. Henrik)
• Shaw: Szent Johanna (Dauphin)
• Agatha Christie: Tíz kicsi néger (Lombard kapitány)
• Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Raszkolnyikov)
• Joseph Kesselring: Arzén és levendula (Mortimer Brewster)
• Makszim Gorkij: Ellenségek (Nyikolaj Szkrobotov)
• Gogol: A revizor (Hlesztakov)
• Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)
• Németh László: Galilei (Sinceri)
• Molnár: Az ördög (Az ördög)
• Dürrenmatt: A fizikusok (Möbius)
• Csehov: Ványa bácsi (Szerebrjakov)
• Eörsi István: Széchenyi és az árnyak (Gróf Széchenyi István)
• Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (Hektór)

Színházi rendezései

• Shakespeare: Makrancos hölgy

* Rómeó és Júlia

• Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
• Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságban
• Molière: A képzelt beteg
• Nagy Ignác: Tisztújítás
• George Bernard Shaw: Candida
• Németh László: A két Bolyai
• Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége

* Rómeó és Júlia

• Gogol: A revizor
• Arthur Miller: A salemi boszorkányok
• Molnár Ferenc: A testőr
• Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból
• Neil Simon: Furcsa pár
• Henrik Ibsen: Solness építőmester
• Szakonyi Károly: Adáshiba
• Noël Coward: Vidám kísértet
• Luigi Pirandello: IV.Henrik
• Örkény István: Vérrokonok

* Pisti a vérzivatarban

• Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (1946, Művész Színház)

Filmrendezései

• 1951: Nyugati övezet
• 1953: A harag napja
• 1954: Simon Menyhért születése (Makk Károllyal társrendező)
• 1955: Különös ismertetőjel
• 1955: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
• 1956: Keserű igazság (évekkel később mutatták be)
• 1958: Sóbálvány
• 1958: Papucs
• 1959: Sakknovella
• 1959: Merénylet
• 1960: Csutak és a szürke ló
• 1961: A szerző ma meghal
• 1962: Az utolsó vacsora
• 1963: Fotó Háber
• 1963: A lóvátett város
• 1964: Világos feladja
• 1965: A kőszívű ember fiai 1–2.
• 1966: Egy magyar nábob
• 1966: Kárpáthy Zoltán
• 1968: Egri csillagok 1–2.
• 1969: Olykor a hegedű is
• 1969: Én nem hiszem, hogy normális vagyok! (Kibédi-show)
• 1969: Naphosszat a fákon
• 1970: Szemtől szemben
• 1970: Hálóban
• 1972: Emberrablás magyar módra
• 1973: Ártatlan gyilkosok
• 1976: Fekete gyémántok

Forgatókönyvek

• Hat hét boldogság (1939)
• Azért is maradok (1944) társíró Békeffi Istvánnal, Bíró Lajos nyomán
• Forró mezők (1948) Móricz Zsigmond nyomán filmre írja
• Nyugati övezet (1951)
• Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) Fejér Tamással társíró, Molière-Illyés Gyula fordítása nyomán
• Három csillag (1960)

Filmszerepei

Játékfilmek

• Meseautó (1934)
• Az új földesúr (1935)
• Barátságos arcot kérek (1935)
• A titokzatos idegen (1937)
• Az én lányom nem olyan (1937)
• Döntő pillanat (1938)
• A Varieté csillagai (1938)
• Rozmaring (1938)
• Pusztai királykisasszony (1938)
• Fekete gyémántok (1938)
• Tökéletes férfi (1939)
• Gül Baba (1940)
• Zavaros éjszaka (1940)
• Vissza az úton (1940)
• Elkésett levél (1940)
• Szerető fia, Péter (1942)
• Kétszer kettő (1944)
• A tanítónő (1945)
• Aranyóra (1945)
• Tűz (1948)
• Forró mezők (1948)
• Nyugati övezet (1951)
• Erkel (1952)
• A harag napja (1953)
• Föltámadott a tenger (1953)
• Életjel (1954)
• Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
• Mese a 12 találatról (1956)
• Vasvirág (1958)
• Don Juan legutolsó kalandja (1958)
• Pár lépés a határ 1959)
• Három csillag (1960)
• Az utolsó vacsora (1962)
• Nappali sötétség (1963)
• Hattyúdal (1963)
• Fotó Háber (1963)
• Ha egyszer húsz év múlva (1964)
• A kőszívű ember fiai (1965)
• Fény a redőny mögött (1965)
• Butaságom története (1965)
• Sellő a pecsétgyűrűn (1966)
• Minden kezdet nehéz (1966)
• Egy magyar nábob (1966)
• Kárpáthy Zoltán (1966)
• Tanulmány a nőkről (1967)
• Fiúk a térről (1967)
• Egri csillagok (1968)
• Történelmi magánügyek (1969)
• Naphosszat a fákon (1969)
• Bűbájosok (1969)
• Reménykedők (1971)
• Fekete gyémántok I-II. (1976)

Tévéfilmek

• Honfoglalás 1–3. (1963)
• A százegyedik szenátor (1967)
• Oly korban éltünk (1967)
• Az Aranykesztyű lovagjai (1968)
• A régi nyár (1970)
• Három affér – Kártyaaffér hölgykörökben (1972)
• Vivát, Benyovszky! 1–13. (1975)

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1953, 1956)
• Érdemes művész (1955)
• Kiváló művész (1962)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1970)^[14]
• Budapest II. kerülete díszpolgára (2014) /posztumusz/^[15]

Várkonyi Zoltán-emlékdíj

Várkonyi Zoltán emléktáblája egykori lakhelyén
Budapest II. kerület, Nagyajtai utca 10.

Várkonyi Zoltán és Szemere Vera sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-59. Varga Imre alkotása

A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.^[16][17][18]

Megjegyzések

1. 2011. május 25-i lekérdezés