(1922–1988) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia
Tomanek Nándor (Pécs, 1922. szeptember 8. – Budapest, 1988. augusztus 4.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész.
Tomanek Nándor | |
Született | 1922. szeptember 8.[1] Pécs[2] |
Elhunyt | 1988. augusztus 4. (65 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Polácsi Margit Sasvári Etelka (h. ?–1988) |
Gyermekei | Tomanek Gábor |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1951) |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1951–1978 |
Híres szerepei | Felix Unger Neil Simon: Furcsa pár Bálint pap Egri csillagok Bogozy Kárpáthy Zoltán Kerek József állomásfőnök Kihajolni veszélyes |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomanek Nándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1945 előtt városi tisztviselő volt Pécsen. 1951-ben kapott színészi diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Pécsi Nemzeti Színház kórusának lett a tagja, először kisebb énekes szerepekben lépett színpadra, később prózai darabokban is játszott. 1962-től 1964-ig a Petőfi Színházban játszott, 1964-ben lett a Vígszínház tagja. Filmen először az 1960-ban készült Arc nélküli város című játékfilmben játszott, Pallós Sándort alakította. Utolsó filmes szerepe Braun agronómus megformálása volt az 1978-ban készült A ménesgazda című filmben. Betegsége miatt 1976-ban visszavonult a színpadtól. Fia, Tomanek Gábor színművész így emlékezett erről:
„A Bolha a fülbe című előadást próbálták, amikor egyik reggel arra ébredt, hogy vért köp. A jobb tüdő középső lebenyében találtak egy cseresznye nagyságú, vérző daganatot. Bement Várkonyihoz, elmondta, mi a helyzet, és hogy az orvos szerint egy héten belül meg kellene operálni. »Nándi, ez nem kórház, ez színház! Majd ha találunk valakit, aki át tudja venni a szerepet!« Ezután, ’72 februárjában megoperálták, majd sugárkezelést kapott. Nem jelentkezett áttét, így hamarosan visszatért a színpadra. Több főszerepet kapott, óriási sikerei voltak. A betegséget viszont nem tudta leküzdeni, a következő állomás a Parkinson-kór, majd a gége- és tüdőrák. Remegni kezdett a keze, előfordult, hogy elengedte magát, nem tudott figyelni a testtartására, nem bírt teljesíteni. »Tessék úgy viselkedni, ahogy egy színészhez illik!« – szólította fel Várkonyi, amikor apám azt kérte tőle, hadd dolgozzon kevesebbet. Végül egy ezekhez hasonló, rossz hangulatú dialógussal telt be a pohár, ’76 tavaszán, a Rádió pagodájában. Apám úgy érezte, igazgatója népes társaság előtt szándékosan meg akarta sérteni. Nyugdíjba ment. [...] Apám irtózatosan megbántódott. A szakma által elhagyottnak és megcsalatottnak érezte magát. ’76 őszétől már nem játszott, csak rádiózott. Feleségén, Sasvári Etelkán és rajtam kívül szinte senkit nem engedett maga közelébe. A természetért továbbra is rajongott, kirándult, sétálgatott, mégis, a végtelenségig magába fordulva, gyakran lehúzott redőnyök mögött töltötte utolsó évtizedét. Kevesen tudták, mi zajlott le benne. [...] Számos konfliktusa volt. Gyakran vádolták azzal, hogy renitens, örökké feszengő, nehéz ember, nem lehet vele dolgozni… Kétségtelen tény, nem bírta elviselni, ha a próba kilencre volt kiírva, a kolléga pedig nem öt perccel előtte, vagy pontosan, hanem tíz perccel utána érkezett. Gyűlölte, ha valaki fegyelmezetlenkedett, viccelődött vagy nem tudta a szöveget.”[3]
Felesége volt Polácsi Margit,[4] akitől 1951. december 1-jén Pécsett született meg a fia, Tomanek Gábor, aki szintén a színészi hivatást választotta,[5] és Nagy Erika (1966–) színésznővel kötött házasságot. Az ő fiuk, Tomanek Nándor unokája ifjabb Tomanek Gábor.[6] Tomanek Nándor özvegye a Vígszínház (Pesti Színház) ügyelője,[7] Sasvári Etelka.[3]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.