Bujtor István

(1942–2009) magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró From Wikipedia, the free encyclopedia

Bujtor István
Remove ads

Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Édesanyja Gundel Katalin (1910–2010), Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke. Féltestvére Latinovits Zoltán,[5][6] anyjának első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.

Gyors adatok
Remove ads

Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979), második felesége Bujtor Judit volt.

Remove ads

Élete

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére, illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Szemüvegesek (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.

1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.

Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek.[7] Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.[8]

Fiatalon élsportoló kosárlabdázó volt, már gimnazistaként az ifiválogatottban játszott és a BVSC NB I-es felnőttcsapatával országos bajnokságot is nyert, az egyetemen is folytatta;[9][10] emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (ötszörös magyar bajnok lett). Saját hajójának neve Tamangó[11] volt.

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani. A család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották, de hogy miért került a kórházba, arról csak találgatások láttak napvilágot, és később sem fedték fel a pontos körülményeket. A veszprémi kórházból mentővel szállították át a budapesti Állami Egészségügyi Központba, 2009. szeptember 24-én, hogy ott folytassák rehabilitációját, egy nappal később azonban meghalt. A Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség okozták halálát. Özvegye később egy bulvárlapnak azt nyilatkozta, hogy Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta, azt azonban azóta sem erősítették meg orvosok, hogy a fertőzés hogyan vezethetett a végzetes problémákhoz.[12]

2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.

Remove ads

Emlékezete

Thumb
Bujtor István szobra Balatonfüreden[13]

2010-től a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.[14]

A Bujtor-gyűrű egy 2011-ben alapított díj a Veszprémi Petőfi Színház háttérmunkásainak elismerésére.[15]

2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás téren felavatták egész alakos szobrát. Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtort a Rabonbán (30-as cirkáló) hajón. A szobrot kritikák is érték, mivel Bujtor alakja a Balatonnak háttal van elhelyezve. A helyiek „Balatoni legenda” címmel illetik a szobrot.[16]

Remove ads

Munkássága

Filmjei

  • A kőszívű ember fiai (1964) – Ramiroff Leonin
  • Álmodozások kora (1964) – Ági első szerelme
  • Éjszaka is kézbesítendő (1964, tévéfilm) – Rendőr
  • Ha egyszer 20 év múlva… (1964) – Takács Péter/Gál Péter
  • Karambol (1964) – Terpinkó Gyula
  • Váltás (1964, tévéfilm) – Laci
  • Déltől hajnalig (1965) – István
  • Fájó kritika (1965, tévéfilm)
  • Nyaralás Piroskával (1965) – Verwalter Ferenc
  • A férfi egészen más (1966) – A diáklány utitársa
  • Egy gyávaság története (1966, tévéfilm)
  • Hideg napok (1966) – Nagy Kázmér
  • Szegénylegények (1966)
  • Viharban (1966, tévéfilm)
  • A múmia közbeszól (1967) – Pap
  • Csend és kiáltás (1967) – Kovács II.
  • Fiúk a térről (1967) – Lada
  • Harlekin és szerelmese (1967) – Lint
  • A hamis Izabella (1968) – Nyomozó
  • Az Aranykesztyű lovagjai (1968, tévéfilmsorozat) – Miguel Torrez
  • Bors (1968-1971, tévéfilmsorozat) – Zentay Dezső
  • Egri csillagok (1968) – Kovács
  • Az ember tragédiája (1969)
  • Az oroszlán ugrani készül (1969) – Menő Fej
  • Bözsi és a többiek (1969, tévéfilmsorozat) – Ferike
  • Bűbájosok (1969)
  • Holdudvar (1969) – Balassa barátja
  • Szemüvegesek (1969) – Valkó László
  • Téli sirokkó (1969)
  • Az erkély (1970, tévéfilm)
  • Égi bárány (1970) – A darutollas
  • Én vagyok Jeromos (1970) – Kemény Béla
  • Szép leányok, ne sírjatok (1970, tévéfilm) – Rendőr
  • A legszebb férfikor (1971) – Valkó László
  • Asszonyok mesélik (1971, tévéfilm)
  • Kapaszkodj a fellegekbe! (1971) – Timóth Zsiga
  • Tyúkfürösztés (1971, tévéfilm) – Szabó István
  • Végre, hétfő! (1971) – Bércesi
  • Híres szökések (1972, tévéfilmsorozat) – Maelzel
  • Nápolyt látni és… (1972) – Szegedi Péter
  • 12 egy tucat (1973, tévéfilm) – Géza
  • A locsolókocsi (1973) – Sofőr
  • A Lúdláb királynő (1973, tévéfilm) – D'Anquetil lovag
  • A professzor a frontra megy (1973, tévéfilm)
  • Átmenő forgalom (1973, tévéfilm) – Borzák, főmérnök
  • Egy srác fehér lovon (1973) – Muslincás
  • Kakuk Marci (1973) – Lelenc Gyula
  • Vivát, Benyovszky! (1973, tévéfilmsorozat) – Sztyepanov (1975-ös magyar szinkron)
  • A dunai hajós (1974) – Ivan Striga
  • A Pendragon legenda (1974) – George Maloney
  • Pokol-Inferno (1974, tévéfilm) – Paolo
  • Bach Arnstadtban (1975, tévéfilm) – Faldhaus polgármester
  • Finish: Avagy Álmom az életem túlélte (1975, tévéfilm) – Sintér II.
  • Gilgames (1975, tévéfilm) – Gilgames
  • II. Richárd (1975, tévéfilm) – Northumberland grófja
  • János király (1975, tévéfilm) – Lipót
  • Kapupénz (1975, tévéfilm)
  • Ügyes ügyek (1975, tévéfilm) – Mihail Vasziljevics Krecsinszkij
  • Zendül az osztály (1975, tévéfilm) – Németh tanár
  • Barátom, Bonca (1976, tévéfilm) – Gyalog Bálint
  • Fekete gyémántok 1-2. (1976) – Salista őrnagy
  • Ha megjön József (1976) – Tibi bácsi
  • Hátország (1976, tévéfilm) – Buta Frey
  • Hungária Kávéház (1976, tévéfilmsorozat)
  • Kántor (1976, tévéfilmsorozat) – Bana János (1 epizódban)
  • Karancsfalvi szökevények (1976, tévéfilmsorozat) – Berényi
  • Lincoln Ábrahám álmai (1976, tévéfilm)
  • Talpuk alatt fütyül a szél (1976) – Mérges Balázs, csendbiztos
  • A bosszú (1977, tévéfilm) – Zverkov
  • A néma dosszié (1977) – Kuti, nyomozó
  • A zöldköves gyűrű (1977, tévéfilm) – Józsa György
  • Apám néhány boldog éve (1977) – Nergeli Zsiga
  • Az isztambuli vonat (1977, tévéfilmsorozat) – Schaffer
  • Fedőneve: Lukács (1977) – Otto Flatter
  • Fejezetek a Rákóczi-szabadságharcból (1977, tévéfilmsorozat)
  • Havannai kihallgatás (1977, tévéfilm) – Hans Magnus Ensensberger
  • Ki látott engem? (1977) – Aradi, költő
  • Magellán (1977, tévéfilm) – Cartegna
  • Naponta két vonat (1977, tévéfilm) – Gamazov, váltókezelő
  • Szimulánsok (1977, tévéfilm)
  • Űrtörténetek (1977, tévéfilm) – Orvos
  • A zárka (1978, tévéfilm)
  • BUÉK! (1978) – Perjés Laci
  • Ebéd (1978, tévéfilm) – Mesélő (hang)
  • Feltételes vallomás (1978, tévéfilm) – Festő
  • Földünk és vidéke (1978, tévéfilm)
  • Küszöbök (1978, tévéfilmsorozat) – Pusztai
  • Látástól vakulásig (1978, tévéfilm) – Ecker
  • Münchhausen Fantáziaországban (1978, tévéfilm) – Katona
  • Vakáción a Mézga család (1978, rajzfilmsorozat) – Cápának öltözött honfitárs (hang)
  • A világ közepe (1979, tévéfilm) – Kinizsi Pál
  • Allegro Barbaro (1979) – Héderváry
  • Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979) – Sofőr
  • Magyar rapszódia (1979) – Héderváry
  • Sándor Mátyás (1979, tévéfilmsorozat) – Sándor Mátyás
  • A Pogány Madonna (1980) – Ötvös Csöpi
  • Fekete rózsa (1980, tévéfilm) – Burián főhadnagy
  • Haladék (1980) – Novák Sándor
  • Kotorski mornari (1980) – Sándor[17]
  • Az a szép fényes nap (1981, tévéfilm) – Nürnbergi Hermann
  • Ripacsok (1981) – Béla, tévérendező
  • Villám (1981, tévéfilm) – Simai János
  • Csak semmi pánik (1982) – Ötvös Csöpi
  • Gyertek el a névnapomra (1983) – Egon
  • Hungarian Dracula (1983, tévéfilm) – Csungi hangja
  • Mennyei seregek (1983) – Wesselényi
  • Szegény Dzsoni és Árnika (1983) – Östör király
  • Szerelmes sznobok (1983, tévéfilm) – Elekes Balázs
  • Legyél te is Bonca! (1984) – Gyalog Bálint
  • Sortűz egy fekete bivalyért (1984) – Dukay
  • Az elvarázsolt dollár (1985) – Ötvös Csöpi
  • Szomszédok (1987, tévéfilmsorozat) – Mészáros Zoltán „Szőrös” kapitány
  • Moravagine (1989, tévéfilm)
  • Damals auf Burg Wutzenstein (1990, tévéfilm) – Graf Klotz von Klotzenstein
  • Hamis a baba (1991) – Ötvös Csöpi
  • A három testőr Afrikában (1996)
  • Komédiások – Színház az egész… (2000, tévéfilmsorozat) – Boday Balázs
  • Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001, tévéfilm) – Ötvös Csöpi
  • Simó Sándor (2002)
  • Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor (2002, tévéfilm) – Ötvös Csöpi
  • Zsaruvér és Csigavér III.: A szerencse fia (2007, tévéfilm) – Ötvös Csöpi

Színház

Thumb
Veszprémi Petőfi Színház, Bujtor-emléktábla

Főbb szerepei

Rendezései

Szinkronszerepei

Filmek

Bud Spencer filmek
További információk Év, Cím ...
Tarzan-filmsorozat (Metro-Goldwyn-Mayer/RKO sorozat)
További információk Év, Cím ...
További filmek
További információk Év, Cím ...

Sorozatok

További információk Év, Cím ...

Rajzfilmek

További információk Év, Cím ...

Szinkron munkái produkciós vezetőként

További információk Év, Cím ...
Remove ads

Díjai, elismerései

Származása

Bujtor István családfája[33][34]
Bujtor István
(Budapest, 1942. máj. 5.–
Budapest, 2009. szept. 25.)
színész		 Apja:
Frenreisz István
(Budapest, 1907. máj. 27.–
Budapest, 1982. október 23.)
kórházi főorvos		 Apai nagyapja:
Frenreisz Ferenc Károly[35]
(Pest, 1873. febr. 7.–
Budapest, 1916. júl. 5.)
főorvos, népfölkelő honvéd ezredorvos		 Apai nagyapai dédapja:
Frenreisz István
(1840 körül –
Budapest, 1909. jún. 13.)
a budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke
Apai nagyapai dédanyja:
Bujtor Etelka Anna
(Pest-Buda, 1846. júl. 12. –
Budapest, 1923. nov. 11.)
Apai nagyanyja:
Virava Lujza Zsófia Berta[35]
(Budapest, 1880. júl. 31.–
Budapest, 1944. febr. 2.)		 Apai nagyanyai dédapja:
Virava József
(1836–
Budapest, Ferencváros, 1914. jan. 10.)
ügyvéd, országgyűlési képviselő
Apai nagyanyai dédanyja:
Simon Zsófia
(1830–
Budapest, 1911. jan. 30.[36])
Anyja:
Gundel Katalin
(Budapest, 1910. máj. 2.–
Balatonszemes, 2010. jún.)		 Anyai nagyapja:
Gundel Károly
(Budapest, 1883. szept. 23.–
Budapest, 1956. nov. 28.)
vendéglős		 Anyai nagyapai dédapja:
Gundel János
(Ansbach, 1844. márc. 3.–
Budapest, 1915. dec. 28.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédanyja:
Kommer Anna
(Pest-Buda, 1851. dec. 24.–
Budapest, 1920. dec. 12.)
Anyai nagyanyja:
Blasutigh Margit
(Veszprém, 1885. máj. 30.–
Budapest, 1961. júl. 5.)		 Anyai nagyanyai dédapja:
Blasutigh Mátyás
(San Pietro al Natisone, 1840–
Budapest, ?)
kereskedő
Anyai nagyanyai dédanyja:
Gerlits Ilona
(Veszprém, 1851. jan. 3.–
Gölle, 1919. febr. 1.[37])
Remove ads

Jegyzetek

Források

Loading content...

További információk

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads